Világtörténelem
Egyetemes történeti cikkek, tanulmányok
A IV. keresztes hadjárat és Konstantinápoly bevétele
A IV. keresztes hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg 1201-ben, miután a VI. Henrik német-római császár által vezetett hadjárat (1189–1192) ugyan nem fulladt kudarcba, de a császár halálának okán nem
Az egyensúly művészete – Finnország útja a NATO-tagság felé
Természeti szépsége és magas életszínvonala miatt sokakat vonz Finnország. Kevesen tudják azonban, hogy az ország külpolitikája a 20. század folyamán számos akadállyal nézett szembe. Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Finnország
Végzete felé repült a dél-koreai utasszállító gép
1983 szeptemberének első napjaiban a híradások megdöbbentő eseményről számoltak be: a Szovjetunió lelőtte a dél-koreai légitársaság egyik menetrend szerint közlekedő utasszállító repülőgépét, mert engedély nélkül hatolt be a légterébe. A
Előre- vagy visszalépés volt Napóleon büntető törvénykönyve?
Kevesen tudják róla, de Bonaparte Napóleon hadvezéri és politikusi tevékenysége mellett a jogalkotás terén is maradandót alkotott. A regnálása alatt keletkezett törvényművek közül kiemelkedik az 1810. évi Code Pénal. Napóleon
A francia büntetési rendszer forradalma – Az 1791. évi büntetőkódex születése
Az európai büntető törvényhozás és jogalkalmazás több évszázados zűrzavarát, illetve kegyetlenségét a felvilágosodás nem hagyta szó nélkül. Számos gondolkodó igyekezett alapelveket alkotni egy átszellemült, humánus büntetőjog kialakításához. A reformeszmék hatására
Németország 1940-es olajhelyzete és háborús kilátásai egy magyar kormányzati háttéranyag alapján
Temesváry László 1940 februárjában az alábbiakat írta a kőolaj háborús szerepéről: „Olaj nélkül nincs háború. Akinek több az olaja, aki megakadályozza ellenfele olajellátását, az megállítja a repülőgépeket, megakasztja a harci
A Kvantung-hadsereg külföldi tevékenysége
Japán már a 19. század második végétől erősen militarizálódott, mely csak jobban felélénkült az Oroszország elleni 1905-ös háborúval, majd az első világháborús győzelmével. Ezek mind-mind előkészítették Japán katonai állammá válását,
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
A római hadijelvények
A katonai szimbólumok épp úgy, mint ma is, minden korszakban fontos szerepet játszottak az adott országok és népek hadseregeinek identitásában. A különböző jelképek egyrészt szolgáltak az eltérő csapattestek harc közbeni