Beszámoló a CEW brnoi konferenciájáról

2024. június 20. és 22. között Brnoban rendezték a Central European Workshops (CEW) konferenciáját.  A rendezvény idén a Central Europe in the Early Modern Era: Politics, Economy, Society, Culture alcímet kapta. Az eseményen a kora újkorral foglalkozó fiatal történészek, többek között Thomas Winkelbauer, Arno Strohmeyer, Martin Scheutz, Maria Baramova, Fazekas István, Papp Sándor és Forgó András tanítványai ismertették kutatásaikat.

A tavalyi évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szekfű Gyula Könyvtárában megrendezett vándorkonferenciát idén a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának brnoi kampuszán, a dékáni tanácsteremben tartották meg. A tizenhét előadás hét szekcióba rendezve hangzott el.

Az első, terminológiai szekcióban (I. Early Modern Period: Concept and Periodisation) Judith Zimmerman ismertette a német és osztrák egyetemeken zajló kéziratos források és régiségek digitalizálásának folyamatát és a digitális anyagok tananyagban való megjelenésének kérdéseit.

A kora újkori város társadalmával és épített környezetével foglalkozó második szekcióban (II. City: Society and Representation) Jakub Kříž a városházák sokoldalú szerepét és reprezentációs jellemzőit ismertette a 15-16. században, míg Neža Lukančič a Ljubljanai Egyetem hallgatója VI. [Magyarországon III. – szerk.] Károly városi környezetben felismerhető emlékhelyeit mutatta be.

A konferencia harmadik, a háború és béke kérdését sokoldalúan taglaló (III. Diplomacy: War and Peace) részében Jozef Mário Matiaško több 16. századi itáliai teoretikus Orosz Nagyfejedelemségre vonatkozó nézeteit ismertette és megállapította, hogy a szerzők többnyire nem voltak tisztában a kelet-európai állam sajátosságaival, munkáik így inkább vágyvezérelt programoknak tekintendők. Ujj Zoltán előadásában Miksa főhercegnek [a későbbi Miksa magyar király – szerk.] az 1552. évi várháborúk idejére eső helyettesi megbízatásának és katonai szervezőmunkájának néhány kérdését mutatta be, míg Sinka Viktor Róbert arról értekezett, hogyan zajlott a Konstantinápolyba küldendő Habsburg-követek kiválasztása a 16. század második felében. Maria-Antoaneta Vangelova a nagyhatalmak közé szorult dunai fejedelemségek 18. századi lehetőségeit mutatta be.

A negyedik szekció a kora újkori állami adminisztráció kérdéseiről zajlott (IV. Administration: The Elites and the Masses). Pokorni Mihály általános áttekintést adott a Török Hódoltság adminisztratív működéséről, majd a helyi oszmán hivatalok működéséről értekezett hódolt Debrecen példáján. Agata Kwiatek a krakkói Jagelló Egyetem doktorandusza folyamatban lévő kutatását ismertette, amelyben a 17. századi lengyel regionális elit életviteléről és politikai gyakorlatáról igyekszik minél több új információt és nézőpontot bemutatni. Pintér Tamás a magyarországi vármegyei adminisztráció kutatásának nehézségeiről és a területen uralkodó terminológiai problémákról értekezett.

A gazdaság és kereskedelem problémáit taglaló ötödik szekcióban (V. Economics: Markets and Investments) Patryk Kuc a Sandomierz-i Vajdaság 16. századi városhálózatát, az egyes települések gazdasági funkcióit és anyagi lehetőségeit mutatta be. Előadását számos térképpel illusztrálta. Max Klimesch a Bécsi Egyetem doktorandusza a Mostviertel terület (Alsó-Ausztria négy tájvidékének egyike) barokk templomait érintő – még korai fázisban járó – kutatásáról értekezett, amelyben a templomok építtetésével kapcsolatos iratanyagból és a munkálatok költségeiből vont le következtetéseket a terület gazdasági és társadalmi viszonyaira vonatkozóan.

A hatodik szekcióban (VI. Church: Church, Monastery, Hospital) a tágabb értelemben vett egyházi intézményekről és szerepükről hallhattunk előadásokat. Elisabeth Tangerner a lambachi apátság középkori történetét a sensory history („érzékszervi történelem”) módszereivel szándékozik megírni, referátumában ennek lehetőségeit mutatta be. Slyvia Stegbauer a graz-i jezsuita kollégiumhoz, míg Julia Maria Bumberger a bécsi Szent Erzsébet monostorhoz kapcsolódó kutatását ismertette. Felix Kaufmann az első bécsi nőkórház 18. századi történetéről adott elő, a kezelt személyek jellemzőit, társadalmi státusát pedig különböző adatsorok segítségével tette megfoghatóvá.

Az utolsó szekcióban (VII. Anthropology: Life and Death) Öner Erika tartotta meg előadását, amelyben a Szolnok 1552. évi elfoglalását követően hódolttá váló Mezőtúr és az oszmán adminisztráció kapcsolatának kérdéseit elemezte.

A konferencia sűrű programja mellett a szervezők városnézést is szerveztek, így a résztvevőknek lehetősége nyílt megtekinteni a ma városházaként (Nová radnice) működő, korábban a morva tartományi gyűlés székhelyén funkcionáló épületet, a 13. században gótikus stílusban épült  (ám a 18. században barokk átépítésen átesett) Szent Péter és Pál-katedrálist, valamint a település központi részén elhelyezkedő Špilberk várkastélyt, ahol 18-19. században politikai foglyok és köztörvényes bűnözők hírhedt börtöne működött.

Ujj Zoltán

Ezt olvastad?

Digitális bölcsész: bölcsész vagy informatikus? – az elBeszélő podcast vendégei Fellegi Zsófia és Palkó Gábor

Az elBeszélő podcast 11. adásában Berczeli-Nemcsényi Alex és Lengyel Ádám beszélgetett Fellegi Zsófiával és Palkó Gáborral, a DigiPhil munkatársaival. Írásom

X