Portré
Életrajzok és interjúk
A Győri Egyházmegyei Levéltár múltja és jelene – interjú Vajk Ádámmal
Szeptember 28-án Budapest Főváros Levéltárában adták át a 2020. évi Dóka Klára-díjakat. Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója a díj első fokozatában részesült. A Magyar Levéltárosok Egyesülete e rangos
Az ókori művészet régésze – Oroszlán Zoltán emlékére
Oroszlán Zoltán a magyar régészet, művészettörténet, muzeológia terén végzett kimagasló munkája mellett kiváló tanár is volt, aki számos tanítványában ültette el szakmájának szeretetét. Neve mára talán kevésbé cseng ismerősen az
„Ki szabadít már meg ettől az izgága paptól?” – Becket Szent Tamás élete és mártíromsága
December 29-én emlékezik meg a Katolikus Egyház vértanú szentjéről, Becket Szent Tamásról. A mártírérsek magasra ívelt karrierjének és életének 1170 karácsony havának utolsó napjaiban vetett véget Reginald FitzUrse, Hugh de
A múlt politikája – Hóman Bálint megítéléséről
„Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen
„Alföldi zsidógyerekből egész nemzet történésze” – Angyal Dávid élete
Angyal Dávid munkássága meghatározó a magyar történetírásban, újszerű megközelítései, forrásfeldolgozó munkája, következetessége, az igazság keresése példaként álltak és állnak mai napig is. Bár a történész 1943-as memoárja szerint úgy érezte,
A magyarországi német kisebbség 1944/45-ös kálváriája – interjú Márkus Beátával
„1945 januárjában több tízezer civilt, nőket és férfiakat szállítottak fűtetlen, zárt marhavagonokban a Kárpát-medencéből kelet felé. A szerelvények a szovjet Állami Védelmi Bizottság 1944. december 16-án kelt 7161. számú határozatának
A könyvtár- és múzeumalapító Széchényi Ferenc élete
Az 1820. december 13-án elhunyt Széchényi Ferenc számos jelzőt kapott az utókortól: mecénás, alapító, államférfi, lovag, jozefinista, szabadkőműves, ateista (majd később hitbuzgó); ám a leggyakrabban gróf Széchenyi István apjaként és
A felső-magyarországi „szörnyeteg“ – Grünwald Béla története
Grünwald Béla (1839–1891) Zólyom vármegyei alispán a szlovák nemzeti emlékezet egyik legnegatívabb személyisége, ami nem is csoda, hiszen az ő nevéhez köthető a dualizmuskori Magyarország szlovákellenes politikájának leglátványosabb eleme, a három szlovák tannyelvű
„A Magyar Királyság állami jogfolytonossága nem szakadt meg Mohács után…” – interjú Guitman Barnabással
Guitman Barnabás történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoportnak, valamint a Szent István Társulatnak a
Benda Gyula munkásságáról a számítógépes történettudomány szemszögéből
Benda Gyula munkássága a ma számítógépes történettudománya, történeti demográfiája – s egyben a digitális bölcsészet szempontjából különösen tanulságos. A történettudományi kutatásokban az ’50–’60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve