Brit–amerikai konfliktus a polgárháború előestéjén
Az Egyesült Államok történetének legvéresebb konfliktusa volt az 1861 és 1865 közt zajlott polgárháború, azonban a testvérháború kezdete előtt nem sokkal sor került egy incidensre, amely kis híján egymásnak ugrasztotta a Brit Birodalmat és a washingtoni kormányzatot: a disznóháború. Az alábbiakban e brit-amerikai konfliktust mutatjuk be.

1959. június 15-én egy amerikai farmer, Lyman Cutlar lelőtte a Hudson’s Bay Company birkafarmját üzemeltető Charles Griffin disznóját a San Juan-szigeten, mert az állat kitúrta és megette Cutlar krumplijait. A helyzetet nem sikerült békés úton rendezni, mivel Griffin nem fogadta el Cutlar 10 dolláros kártérítési javaslatát, és az amerikai farmert azzal fenyegették a brit hatóságok – akikkel az Egyesült Államok a sziget fölött közösen gyakorolta az uralmat – hogy őrizetbe veszik. Erre válaszul egy amerikai katonai különítmény érkezett a szigetre, George Pickett százados vezetésével, aki a Hudson’s Bay Company birkafarmjától nem messze foglaltak állást, ágyúikkal a farmot fenyegetve. Cserébe a britek is három hadihajót küldtek a szigethez, Pickett erőire szegezett ágyúkkal.

A pattanásig feszült helyzetben hajszálnyira volt egy közvetlen fegyveres konfliktus az Egyesült Államok Hadserege és a Brit Birodalom hadiflottája közt. A helyzet elmérgesedését két dolog akadályozta: Pickett nem kapta meg az ígért erősítést William S. Harney dandártábornoktól, így nem állt módjában akcióba kezdeni, miközben Geoffrey Hornby kapitány, a brit kötelék parancsnoka megtagadta a brit kormányzó kérését, hogy erővel távolítsa el az amerikai csapatokat a szigetről.
Amikor a brit Csendes óceáni Hadiflotta parancsnoka, Robert L. Baynes ellentengernagy megérkezett, ő kijelentette, hogy egy lelőtt disznó miatt nem fog háborút kezdeni az Egyesült Államokkal.
Az amerikai elnök, James Buchanan szintén nem repesett a boldogságtól, amikor tudomást szerzett Harney és Pickett magánakciójáról, és a vezérkarfőnököt, Winfield Scottot küldte, hogy rendet tegyen. Scott és Baynes tárgyalása eredményeként a két fél megegyezett, hogy a sziget fölött közös ellenőrzést gyakorolnak, míg annak jogállását a politikusok nem rendezik, s ezért a déli részen amerikai, míg az északin egy brit katonai tábort létesítettek. A háborút így sikerült elkerülni, és az egyetlen halálos áldozat a szerencsétlenül járt, a konfliktust majdnem „kirobbantó” disznó lett.

Végül 1871-ben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megegyezett, hogy a San Juan-sziget az Egyesült Államokhoz kerül, 1872-ben pedig a brit tengerészgyalogság táborát is kiürítették. Ma egy történelmi emlékpark áll a brit és az amerikai tábor helyén is, és érdekesség, hogy a brit tábor fölött az Union Jack lobog.
*
A háború előzményeiről és a brit-amerikai területi vitákról bővebb információval szolgál az alábbi videó:
*
Felhasznált irodalom:
The Pig War. San Juan Island National Historical Park, Washington.
Ezt olvastad?
További cikkek
ElBeszélő a a Báthory István Nemzetközi Történelem Versenyről
Az elBeszélő podcast legutóbbi adásában a történelemoktatás és a tehetséggondozás került a középpontba. Lengyel Ádám műsorvezető vendégei Blazovics Péter, a szegedi Báthory István Gyakorló Gimnázium szakvezető tanára, valamint Juhász Krisztina […]
Podcast sorozat az ENSZ békefenntartó missziókról
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének működését és tevékenységét kezdettől fogva kritikák övezik, ám talán a legtöbb bírálat és összeesküvés-elmélet a „kéksisakos missziókat”, vagyis az ENSZ békefenntartó tevékenységét érinti. A békefenntartók szerepe a […]
Szarajevó szafari
Szarajevó ostroma a délszláv háború idején a modern hadtörténet leghosszabb ostroma volt: a harcok 1425 napon át dúltak a városban. Az ostrom azonban nem pusztán hossza miatt vált hírhedtté. A […]
Előző cikk
A Dunába lőtt apáca – Salkaházi Sára
Szabadelvű, önálló, modern nő volt, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. Salkaházi Sára megtapasztalta a kisebbségi lét megbélyegzettségét, mellőzöttségét és kitaszítottságát, s hamar megmutatkozott, hogy érzékeny a […]











