Kobától Sztálinig – Ronald Suny amerikai történész műve egy diktátor születéséről

Koba, Soso Dzsugasvili és Joszif Visszarionovics Sztálin. E három név egy személyt takar, és Ronald Suny amerikai történész megkísérelte megismertetni az olvasóközönséget azzal az életúttal, amelyet a mindenki által ismert diktátor járt be a születésétől egészen a Téli Palota ostromáig 1917-ben. Emellett részletesen bemutatja, hogyan alakult ki a bolsevik mozgalom az Orosz Birodalomban a folyamatos illegalitásban. Dr. Ronald Suny 1962-ben végzett a Swarthmore College-ban, doktori címét a Columbia Egyetemen szerezte meg 1968-ban. Főbb kutatási területei a szovjet történelem, a posztszovjet történelem, illetve az örmény genocídium. Oktatói karrierjét az Oberlin College-ben kezdte meg, majd később a Michigani, majd a Chicagói Egyetem professzora lett. Vendégelőadóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatott több alkalommal. Az 1972-ben megjelent monográfiája a rövid életű Bakui Kommünről hiánypótló műnek számított (The Baku Commune, 1917–1918: Class and Nationality in the Russian Revolution, Princeton University Press, 1972). Magyarországon a bolti forgalomban megjelent „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol” – Az örmény népirtás története című monográfiáját 2015-ben jelentette meg az örmény genocídium 100. évfordulójára időzítve. A magyar fordítás 2016-ban jelent meg.

A Stalin – Passage to Revolution kötet egy kiterjedt kutatómunka eredménye, amely három évtized kitartó és alapos munkáját tartalmazza, és amelyet a Szovjetunió összeomlása tett lehetővé, mert így elérhetővé vált Suny számára az addig nem kutatható levéltárak anyaga Moszkvában, illetve Tbilisziben. A levéltári források keresése során többször találkozott olyan forrásokkal, amelyek korábban nem voltak ismertek a történeti irodalomban. Tehát az elkészült munka nemcsak terjedelmében, hanem a feldolgozott levéltári források tekintetében is roppant gazdag.

A mű kronologikus sorrendben mutatja be 29 fejezeten keresztül, hogy hogyan vált a Goriban élő szegény, iszákos cipész fia előbb szeminaristává Tbilisziben, majd bolsevik forradalmárrá, aki később megkerülhetetlenné vált a mozgalomban Petrográdban. Mindnyájan tudjuk, hogy az ember nem születik gonosznak, ezért is érdekes végigolvasni Sztálin ifjúkorát, és megismerni, mely körülmények és események formálták életét, illetve azt, hogy az alapvetően grúz hazafit milyen események változtatták orosz nacionalistává. A könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy a mindenki által valamennyire ismert személyről tud újat mondani, és ezek a friss információk segítik árnyalni, illetve megérteni a későbbi diktátor életét. A mű tanulmányozása során egyértelműen látszik, hogy az ifjú forradalmár a cári Oroszországban tapasztalt elnyomás miatt fordult a marxizmushoz, amely ekkor (a 19. század vége felé) terjedt az Orosz Birodalmon belül.

Életében fontos szerepet játszott a forradalmi tevékenységen kívül az anyja, aki gyermekkorában egyedül nevelte, mert apja elhagyta a családot, és aki papot szeretett volna nevelni fiából, amire többször is felhívta annak figyelmét, még akkor is, amikor Sztálin már a Szovjetunió vezetője volt. Anyja közbenjárásának és saját tanulmányi eredményeinek köszönhetően került a grúz vidékről a Tbilisziben található papi szemináriumba, ahol kezdetben példás szeminarista volt. Rövidesen azonban az itt tapasztalt negatív élmények, illetve az illegálisan beszerzett marxista irodalom rövid idő alatt kezdő propagandistává tette Sosót, és hamarosan a munkások között „prédikált” Marx tanairól.

Hamarosan földalatti szervezet tagjává vált, és itt kiderült, hogy tehetséges szervező volt az ifjú Sztálin, aki ekkor a mozgalomban kedvenc grúz irodalmi művéből vette kölcsön a Koba nevet. A cári titkosrendőrséggel a sarkában több éven keresztül tudott a hatóságok elől bujkálni, de így is többször letartóztatták, sőt Szibériában is többször raboskodott. Az 1905-ös orosz forradalom előtt Suny leírása szerint nem volt lehetetlen Szibériából megszökni, sőt ekkor a száműzöttek többsége kisebb nehézségek árán sikeresen meg tudott szökni, ahogyan azt Koba is tette.

Az 1905-ös év több szempontból is döntő volt az életében. Először is ekkor találkozott személyesen Leninnel, és innentől kezdve vált a bolsevik vezér követőjévé. Másodszor ekkor zajlott le a kommunista hatalomátvétel Oroszországban, ami a Kaukázusban súlyos fegyveres harcokhoz vezetett, és itt Koba tudta kamatoztatni szervezőkészségét. A forradalom leverése erősítette Sztálin elképzelését, hogy a cári hatalmat csak fegyveres erővel lehet leváltani, így követőivel a terror eszközeit bevetve harcoltak a cári csapatok ellen a Kaukázusban.

De a forradalmi lét nemcsak a harcokban merült ki, ugyanis Koba több cikket is írt különböző propaganda-kiadványokba, amelyekben Lenint támogatta a mozgalmon belül. Ezek különböző álneveken jelentek meg, és kezdetben rejtett nyomdákban sokszorosították őket.

Sztálin életének rekonstruálása során Suny többféle forrásra támaszkodott, így található rengeteg korabeli forrás, többek között a cári hatóságok jelentései a bolsevik mozgalomról a Kaukázusban, eredeti cikkek illegális lapokban, illetve rengeteg visszaemlékezés. Ezek különösen ki vannak emelve a köteten belül is, mert Suny mindig megemlíti, amikor egy visszaemlékezés eltér Sztálin hivatalos életrajzától, illetve nem győzi jelezni, hogy sok esetben a visszaemlékezések már Sztálin uralma alatt születtek, így korántsem biztos, hogy a leírtak valóban megtörténtek.

Összességében a kötet rendkívül jól van megírva, és nemcsak összefoglalja az eddigi Sztálin-életrajzokat, hanem rengeteg új ismerettel is bővíti a témát. Ezenfelül részletes betekintést ad a folyamatosan erősödő bolsevik mozgalom történetébe, amelynek erősödését Sztálin pozíciójának változásával követhetjük nyomon. A kötet továbbá hasznos olvasmány lehet akkor is, ha az olvasó a Kaukázusról szeretne több ismeretet szerezni ebben az időszakban (19. század vége – 1917). Tehát nyugodt szívvel ki tudom jelenteni, hogy Ronald Suny Sztálin ifjúkorát bemutató munkáját ajánlani tudom a fentebb említett témával foglalkozóknak és laikus olvasóknak egyaránt.

Szabó Krisztián

Ezt olvastad?

A háborúról művészien – 1917

Az 1917 című filmet az elmúlt évtized egyik legjobb alkotásának kiáltották ki, amelyet igazol a tény, hogy a film bezsebelt

X