jogtörténet
„Letörni a burzsoáziát” – A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei
„Képzeljük el, hogy egy reggel arra ébredünk, hogy puccs történik az országban, az új hatalom statáriumot hirdet, bezárja a bíróságokat, az ügyeket vagy lezárja vagy jogi végzettség nélküli, hétköznapi emberek
A Tanácsköztársaság alternatív büntetőpolitikája
A Tanácsköztársaság gyökeresen megváltoztatta az addigi büntetőjogi rendszert. Min alapult és milyen új módszereket alkalmazott a proletárdiktatúra igazságszolgáltatása? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év
A „holtak” esküje – földeskü a középkori Magyarországon
1518-ban Brandenburgi György békési, hunyadi és varasdi ispán és társai ásót ragadtak, s olyan mély gödröt ástak, hogy egy ember derékig elférjen benne. Az őrgróf nem azért adta a fejét
„A tragédiák továbbra is feltárásra, kibeszélésre várnak” – interjú Mikó Zsuzsannával
Milyen lehetőségek vannak az 1945 utáni korszak történettudományi feltárásában? Hogyan lehet ezt jogtörténeti aspektusból vizsgálni? Mit adhat mindehhez a levéltár és mi a levéltár szerepe a 21. században? Mikó Zsuzsannával
A tanácsköztársaság szereplői ellen lefolytatott bűnperek
A tanácsköztársaságot követő fehérterror jelensége mélyen jelen van történelmi köztudatunkban. Kevéssé ismert tény viszont, hogy a kommün bukása után nemcsak az önbíráskodás fogalmi körébe sorolható események zajlottak, hanem – rendes
A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története
A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és
„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém
2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a
Összehasonlító jogtörténet társadalomtörténeti alapokon – Bónis György munkássága
„Célkitűzésünk jogtörténeti, de meggyőződésünk, hogy a jogtörténet sem lehet a formális jogtételek változásának krónikása, hanem a társadalom életének kialakulását kell nyomon követnie úgy, amint a külső társadalmi szabályozásban: a jogban
Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből
Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van. Ezt tartotta szem előtt
Macskazene Ybl Miklósnak
Ybl Ervin (1890–1965) művészettörténész könyvet szentelt rokona, Ybl Miklós (1814–1891) építész alkotói tevékenységének. A könyv szövegében rövid utalás történik az Ybl Miklós ellen rendezett esti-éjszakai zajos, csúfondáros tüntetésre, azaz a