jogtörténet
„A tragédiák továbbra is feltárásra, kibeszélésre várnak” – interjú Mikó Zsuzsannával
Milyen lehetőségek vannak az 1945 utáni korszak történettudományi feltárásában? Hogyan lehet ezt jogtörténeti aspektusból vizsgálni? Mit adhat mindehhez a levéltár és mi a levéltár szerepe a 21. században? Mikó Zsuzsannával
A tanácsköztársaság szereplői ellen lefolytatott bűnperek
A tanácsköztársaságot követő fehérterror jelensége mélyen jelen van történelmi köztudatunkban. Kevéssé ismert tény viszont, hogy a kommün bukása után nemcsak az önbíráskodás fogalmi körébe sorolható események zajlottak, hanem – rendes
A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története
A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és
„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém
2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a
Összehasonlító jogtörténet társadalomtörténeti alapokon – Bónis György munkássága
„Célkitűzésünk jogtörténeti, de meggyőződésünk, hogy a jogtörténet sem lehet a formális jogtételek változásának krónikása, hanem a társadalom életének kialakulását kell nyomon követnie úgy, amint a külső társadalmi szabályozásban: a jogban
Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből
Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van. Ezt tartotta szem előtt
Macskazene Ybl Miklósnak
Ybl Ervin (1890–1965) művészettörténész könyvet szentelt rokona, Ybl Miklós (1814–1891) építész alkotói tevékenységének. A könyv szövegében rövid utalás történik az Ybl Miklós ellen rendezett esti-éjszakai zajos, csúfondáros tüntetésre, azaz a
Boszorkányok márpedig nincsenek? – 900 éve hunyt el Könyves Kálmán
Könyves Kálmán alakja kivételesnek számít a magyar uralkodók hosszú sorában. A régebbi történeti feldolgozások, különösen a tizenkilencedik században írottak, kiemelték azt, hogy Magyarország, és különösen az Árpádok, nemcsak hódítókat adtak
„…kegyetlen megtámadtatás és hasban, ágyékban tett rúgások…” – Félvilági alakok civódása a reformkori Balatonfüreden
A fürdőhelyek nyári zaja, vidám élete a reformkorban is vonzotta az éjszaka kalandorait – az más kérdés, hogy a fürdői propaganda, csakúgy, mint napjaink népszerű üdülőhelyeié, nem az ő jelenlétüket
Hatályba lépett-e az olmützi alkotmány?
„Az osztrák kormány kiadta a Magyarországot tartományi rangra süllyesztő és az uralkodónak teljhatalmat adó olmützi alkotmányt” – olvashatjuk a történelemtankönyvekben. Ha azonban kicsit jobban beleássuk magunkat az olmützi alkotmány történetébe,