társadalomtörténet
A 20. század legnagyobb tömeggyilkosa: a spanyolnátha
A H1N1-vírus okozta 1918-as fertőzéshullám, közismert nevén spanyolnátha a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Ennek különlegességét az adta, hogy lefolyása rendkívül gyors volt, a legnagyobb pusztítást a fiatal felnőtt lakosság
A nagy londoni pestisjárvány (1665–1666)
Anglián az évszázadok során a fekete halál többször is végigsöpört, 1348–1349-ben különösen nagy pusztítást eredményezve. A koraújkorban, I. Erzsébet uralkodásától (1558–1603) kezdve összesen 16 hullámban dúlta fel a kór a
Florence Nightingale és a modern nővéri hivatás kezdetei
Nem igazán számolom már a karanténban töltött napokat és heteket, viszont az utóbbi időben Florence Nightingale digitalizált leveleit böngészve, valamint a tiszteletére berendezett londoni múzeum online előadásait, könyvbemutatóit hallgatva több
Az első magyar gazdaság- és társadalomtörténeti iskola megteremtője: Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor (1877–1955) személye a történész sokoldalú tudományos és tudományszervezői tevékenysége miatt alapvető hatást gyakorolt a huszadik század első felének magyarországi történetírására. Többek között szerkesztője volt a Századoknak (1913–1943), második,
„Könyörögjenek a halandók jó orvosságért!” – Róma Antoninus-kori járványa
A római császárkor első két évszázadában roppant mértékű gazdasági fejlődést produkált: lényegében egy olyan „világgazdaság” jött létre, amely Kínától Britanniáig egységbe kapcsolta az akkor ismert világ legnagyobb részét. Ezért a
A bőség kosarából egyaránt senkinek sem jut
A Kedves Olvasó remélhetőleg megbocsátja nekem a híres Petőfi Sándor költemény szállóigévé vált verssorának meglehetősen szabadosan értelmezett átiratát, de indokoltnak tartom a kommunista ideológia meghirdetett céljai és az ehhez képest megvalósult
„Szakszerűen, hitelesen, közérthetően” – interjú Tóth Eszter Zsófiával
Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Történelmi munkák és ismeretterjesztő cikkek rendszeres és népszerű szerzője. Kutatási területe sokrétű: a Kádár-korszak nőtörténelmétől kezdve a családkutatáson keresztül az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiig
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
TÉR, ESZKÖZ, GONDOLAT – Az egyéni és közösségi élet perspektívái | Konferenciafelhívás
Az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszéke által szervezett konferencia középpontjában a kora újkori ember világképe, élettapasztalata áll: a visszaszoruló, formálódó természet, a folyamatosan változó városi tér, valamint a szellemi
Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon
A cigányzenészek két világháború közötti helyzetét ismerhetjük meg korabeli sajtóanyagok, rendeletek, valamint jegyzőkönyvek tematikus közzététele által, Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató szerkesztésében, a Gondolat Kiadónál megjelent Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete.