Alkotmányos viták, külpolitika és hanyatlás-mítosz – az elBeszélő vendége Lévai Csaba

Holnap, 2024. november 5-én rendezik az amerikai elnökválasztást. A választások kapcsán az elBeszélő podcast legújabb adásában Lengyel Ádám és Mezey Csaba Bence Lévai Csabával, Debreceni Egyetem professzorával beszélgetett – természetesen nem az aktuális választásokról, hanem az Egyesült Államok politikai rendszerének működéséről és alapjairól.

Ennek a beszélgetésnek a témájához kapcsolódik az SZTE adjunktusával, Kökény Andreával készített podcastunk is, amiben a téma Texas, az elektori választási rendszer, valamint a szövetségi kormány és az egyes államok közti viszony volt.

Lévai Csabával már két interjú is megjelent oldalunkon, így a beszélgetésben egyből a témára tértünk. A beszélgetés elején a professzor urat az amerikai alkotmányról és az alkotmányértelmezésről kérdeztük. Erre válaszul elmondta, hogy a kezdetektől kérdés volt, hogy az alkotmányt miként értelmezzék, és milyen jogköröket ad a szövetségi kormánynak, illetve az elnöknek. Az értelmezés és jogkörök kérdése már egészen az első elnökségektől vitákat szült, azonban a szövetségi kormány jogköre ma jóval szélesebb, mint volt az Egyesült Államok megalapításakor. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban a mai napig az 1787-es alkotmány van érvényben, azonban 27 kiegészítést fűztek hozzá, melyekből 1791-ben már elfogadták az első 10-et. Az amerikai politikai rendszer különlegességét is az adja, hogy egy, még a modern ipari társadalmak létrejötte előtti alkotmány van érvényben mind a mai napig.

Lévai Csaba azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államokban külpolitikát mindig kiemelten kezelték. Kezdetben ez a terjeszkedés miatt volt fontos – az akkori Egyesült Államokat minden irányból európai nagyhatalmak vették körül: Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország. Ez a helyzet magában hordozta a konfliktus lehetőségét is. Például 1812-ben az Egyesült Államok háborút vívott Nagy-Britanniával, igaz ez területi változással nem járt. 

A beszélgetésből az is kiderült, hogy már a kezdetektől fogva jelen van az Egyesült Államok hanyatlásáról szóló mítosz az amerikai államról való gondolkodásban. Ennek gyökere az amerikai küldetéstudatban gyökerezik, s abban, hogy az új-angliai gyarmatok létrehozásában szerepet játszó puritánok alapító generációja a fiatalokat nem tartotta már elég elkötelezettnek az Isten által kijelölt cél megvalósítására. Hasonló minta ismétlődik a függetlenségi háborút követően, s azóta is.

A beszélgetés végén ezúttal is a legjelentősebb három elnök szubjektív hármas toplistájára terelődött a szó. Lévai Csaba George Washingtont, Abraham Lincolnt és Franklin D. Rooseveltet nevezte meg. Washington fontosságát adja, hogy első elnökként nekik kellett megteremtenie a precedenseket az elnöki működésre, és egyáltalán elindítani az országot az útján. Lincoln egy sosem látott válsághelyzetben került az elnöki székbe, s kellett helyt állnia az Egyesült Államok történelmének legnagyobb megpróbáltatása idején – sikerrel. Roosevelt a leghosszabb ideig regnáló elnök volt, a negyedik ciklusa alatt hunyt el, s két komoly válságban, a nagy gazdasági világválság és a második világháború alatt vezette az országot.

Lengyel Ádám

A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

A semlegesség esélye. Belgium az első világháború kezdetén

A közép-európai kis népek történelmének tragikus vonása, hogy külpolitikai mozgásterüket gyakran a térség nagyhatalmainak terjeszkedési szándékai határolták be vagy évszázadokon

X