Egyetemeket Összekötő Ifjúsági Színtér – Gyere, kérdezz, vitázz velünk!

2017. március 4-én, szombaton az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem mesterszakos hallgatóiként első alkalommal hoztunk létre egy olyan színteret, melynek fő célja az volt, hogy minél több felsőoktatási intézményből bevonzzuk a fiatalokat, mind az előadók, mind pedig a hallgatóság soraiba.


A brosúrát készítette Czopf Áron

A konferencia szó hallatán gyakran még történészhallgatók is meghátrálnak, éppen ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy színtérnek neveztük el, nem konferenciának, mely közvetlenebb formájával oldottabb hangulatot teremtett. Először 2016 őszén merült fel ötlet szintjén, hogy létre kellene hozni egy olyan fórumot, ahol mesterszakos hallgatók osztják meg egymással saját kutatásaikat, több egyetemről, akár más tudományterületet is bevonva. Ezt az elképzelést szélesítettük tovább azzal, hogy a laikus érdeklődők és a történelemmel hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatók a konferenciák megszokott konvencióihoz képest kötetlenebb formában találkozzanak, és beszélgessenek a 20. századi magyar történelemről.

A bemutatkozó rendezvényre társadalom- és ifjúságtörténettel foglalkozó mesterszakos, illetve végzős harmadéves hallgatók jelentkezését vártuk, akik szívesen léptek ki a konferencia adta keretek közül, és előadásaik után a közönség által feltett legkülönfélébb kérdésekre is válaszoltak.

Igen színes előadói és tematikai palettával találkozhattak az érdeklődők. A napot az ELTE francia–történelem szakán tanuló Tomor Dávid előadásával nyitottuk meg, amely a Trianon utáni Magyarország iskolaközpontjainak újjáéledéséről, különösen a gödöllői Premontrei Gimnázium kiépítéséről, fejlődéséről szólt. Az előadó külön kitért arra, hogy az államvezetés miként fejlesztette tudatosan ifjúsági centrummá a települést, így az sem véletlen, hogy Gödöllőre esett a választás az 1933-as Cserkész Világdzsembori megrendezésekor.

Az ELTE-n harmadévesként levéltár specializáción tanuló Erdős András Patrik a Budapesti Forradalmi Törvényszék „osztályszempontjairól”, a törvényszéki bírák társadalmi összetételéről, végzettségéről és néhány konkrét perről számolt be.

Ezt követőenegy pécsi helytörténeti vonatkozású téma került ismertetésre Czopf Áron előadásában, amely a numerus clausust évről-évre napirendre tűző egyetemi antiszemita zavargásokat mutatta be, külön kiemelve egy érdekes alkalmat, ami a Lovagias ügy c. film vetítéséhez kapcsolódott.

Az Eötvös Collegium diákja, Somogyi Dániel a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kulturális kapcsolatairól, különös tekintettel 1949 és 1956 közötti időszakból emelt ki érdekes momentumokat. Előadásának középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen szempontok, érdekek mentén történt a „kultúrcserében” részt vevő alkotók és művek kiválasztása, mennyire volt meghatározó a pártvezetők befolyása.

1945 előtt nem nagyon találunk kifejezetten ifjúságot megszólító nagyjátékfilmet, azonban a kommunista hatalomátvétel után határozottan beszűkültek a filmipar ezen ágazatának lehetőségei. Hogy az 1945 utáni időszakban miként jelenik meg a propaganda az ifjúsági filmekben, nagyjátékfilmekben, erről szólt Sulics Fruzsina, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhallgatójának előadása.

Az eseményt Tuzson-Berczeli Bernadett előadása zárta a származás szerinti kategorizáció miatt 1970-ben az Ifjúsági Magazin hasábjain kirobbant nyilvános vitáról, illetve a kommunista rendszer ifjúságra gyakorolt hatásairól a szerkesztőségbe beküldött nem megjelent olvasói levelek alapján.

Örömmel tapasztaltuk, hogy szép számmal jöttek el történelem iránt érdeklődők, olyanok is, akik az alkalomnak helyet adó Párbeszéd Háza honlapjáról értesültek, így szépen megtöltöttük a termet. Még nagyobb öröm, hogy a társaság igen nagy részét egyetemisták tették ki, tehát sikerült elcsábítani a célcsoportot. Elcsábítani. Elcsábítás mellett megmozgatni! Ugyanis a három előadásonként tartott félórás „vitablokkot” először kételyek övezték még a szervezők részéről is, de ezek pillanatok alatt elszálltak, amikor egymás után érdekesebbnél érdekesebb kérdések érkeztek a közönség soraiból. A hely szelleméhez híven sikerült valódi párbeszédet teremteni.


Az esemény ötletgazdája és szervezője: Tuzson-Berczeli Bernadett

A zárszó utáni személyes, illetve a levelekben érkező visszajelzések alapján örömmel tapasztaltuk, hogy van igény hasonló, kötetlenebb formában, fiatalok által szervezett, minden egyetemi közösség felé nyitott, de a történelem iránt hobbiból érdeklődők számára is elérhető előadássorozatra, beszélgetésre. A folytatást ősszel tervezzük, és ehhez várjuk a partnereket, mind előadóként, mind szervezőként, legyen szó bármely intézmény hallgatóiról vagy bármely határterületi diszciplína képviselőiről.

További információ: eoiszszervezes@gmail.com

Tuzson-Berczeli Bernadett – Czopf Áron​

Kapcsolódó cikkek:

Történészek nyakkendő nélkül

Új utak a kommunista történet kutatásában – a Magyar Történelmi Társulat kerekasztal-beszélgetése

ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége

Új színfolt a palettán

Új koncepciók a történelemtanításban

Ezt olvastad?

A blues az a zene, amelyből a legtöbb stílus merített. Fontos, magyar nyelvű műfajtörténeti szakirodalommal bővíthetik gyűjteményüket a blueszene kedvelői. Különleges