Együtt Ópusztaszeren – beszámoló a II. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táboráról
Immár második alkalommal gyűltek össze a fiatal történészek Ópusztaszerre, hogy a Nemzeti Történeti Emlékparkban eszmét cseréljenek. A Kárpát-medence különböző részeiről érkező kollégák tudományos előadásai adták a tábor szakmai programját, mely a Feszty-körkép megtekintésével, borkóstolóval és rengeteg kötetlen beszélgetéssel egészült ki.
A tábort július 17-én este Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója, Kiss Gábor Ferenc, a tábort szervező Belvedere Meridionale folyóirat főszerkesztője és Balázs Gergely fantasztikus bográcsgulyása nyitotta meg. A július 18-ai szakmai programot Szőts Zoltán Oszkár Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye című könyvének bemutatójával kezdődött meg. A könyvbemutató után ebédig nem volt megállás. G. Tóth Péter Dózsa György és Csanád városa címmel tartott előadást, mely a voltaképpen meg sem történt csanádi ostrom emlékezetével foglalkozott. Bozó-Szűcs Diána módszertani kérdésekről beszélt. Előadása fókuszában az a kérdés állt, hogy egy hagyatéki leltár hogyan használható fel társadalomtörténeti forrásként. Végül Körös Ákos Kiszombor 1830 és 1839 közötti történeti demográfiáját elemezte.
A Szeri Csárdában (aminek a nevét nem „trendi” rövidítésként kell értenünk) elfogyasztott ebéd után Kovács Anett a XIX. századi kenyérpolitikáról tartott előadást, melyet Göndöcs Benedek példájával szemléltetett. Baracs Róbert prezentációjából az 1960-as kongói válsággal kapcsolatos magyar diplomáciai akciókat ismerhették meg a hallgatók. Zeman Ferenc Csaba előadásával Hódmezővásárhelyre kalauzolta a jelenlevőket, a város két világháború közötti politikájáról és demográfiájáról értekezett. Nagy József lendületesen mutatta be oral history-ra épülő kutatásait a székely háborús veteránok második világháborús emlékei kapcsán. Utána Mészáros Tamás következett, aki a projektmenedzsment múzeumi alkalmazásának lehetőségeit elemezte. Az előadássorozatot Bagi László kiváló – és hamarosan nálunk is olvasható – előadása zárta, mely az első világháború középiskolai tananyagban betöltött szerepét elemezte statisztikai adatok segítségével. A nap végén Kovács Attila vezetésével borkóstolóban vettek részt a táborlakók, amely kellőképpen feloldotta a hangulatot az olyan típusú faviccek megszületéséhez, mint például a mongolok azért nem mentek tovább délre Magyarország meghódítása után, mert úgy döntöttek, hogy a további hadjáratokhoz egy jobb kánra lenne szükség, de arra csak a Balkánt találták.
Július 19-én délelőtt a Feszty-körképet, majd az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkot tekintették meg a résztvevők. Délután a főszerep az első világháborúé volt, néhány tapasztaltabb kolléga segítségével. Olasz Lajos a légierő kialakulásáról tartott előadást, Szanka József az első világháború tárgyi emlékeiről, Négyesi Lajos a csatatérkutatás nehézségeiről, Vincze Gábor a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred történetéről, végül Szőts Zoltán Oszkár a Magyar Nemzeti Múzeum első világháború alatti rendkívüli intézkedéseiről, rámutatva a háborús hátország kutatásának fontosságára. A nap végén Juhász Péter átkalauzolta a hallgatóságot népünk őstörténetébe, táborzáró előadása a magyar-baskír kapcsolatok történeti hátterét mutatta be. Mindkét napon valamennyi előadás tartalmát alaposan megvitatták a jelenlevők, és sokszor ezek a „vitaszakaszok” hosszabbak voltak az előadásoknál. Az este újfent Balázs Gergely bográcsos vacsorájával és kötetlen beszélgetéssel zárult.
A tábor, ahogy a tavalyi is, most is a résztvevők teljes megelégedésével zajlott le, ahol a szakmai program mellett alkalom nyílt a szakmai és baráti kapcsolatok mélyítésére. Köszönet illeti a szervezésért a Belvedere Meridionale csapatát, és reméljük, energiájuk és lelkesedésük jövőre is össze tudja hozni egy táborba a Kárpát-medence fiatal magyar történészeit.
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
Rimaszombat az I. világháborúban: A háború kitörésének 100. évfordulója emlékére rendezett jubileumi tárlat ismertetője
Az első világháború kutatása során nem csupán a harctéri eseményeket kell figyelembe vennünk. Éppoly fontos a hátország szerepvállalása, az otthonmaradt családtagok mindennapi élete a front árnyékában – függetlenül attól, hogy […]