Közlekedéstörténet, identitás és emlékezet
2025. szeptember 27-én különleges helyszínen, a Kossuth Múzeumhajó fedélzetén mutatták be a Pro Minoritate folyóirat legújabb lapszámát, ami a technika- és közlekedéstörténet kérdéseit dolgozza fel. A rendezvény a Kutatók Éjszakája programsorozat részeként, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány közös szervezésében valósult meg.
Közlekedéstörténet és nemzetpolitika
A bemutatót Merczi Miklós, az MMKM főosztályvezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: tíz éve zárt be a múzeum városligeti épülete, így minden találkozás a közönséggel különösen fontos. Reményét fejezte ki, hogy az új állandó kiállítóhely tervei mielőbb megvalósulnak, addig pedig a múzeum igyekszik minél több helyszínen jelen lenni.
Németh Zsolt, a Pro Minoritate Alapítvány alapítója és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke felidézte az alapítvány és a folyóirat történetét, s kiemelte: a lapszám tanulmányai egyszerre gazdagítják a történettudományt és reflektálnak kül- és nemzetpolitikai összefüggésekre. Példaként a második világháború utáni vasutasok meneküléstörténeteit és a lőcsei repülőgépmodell ügyét említette – olyan eseteket, amelyekben a technikatörténeti kutatás közvetlenül kapcsolódik identitáspolitikai és külpolitikai dilemmákhoz.
A folyóirat főszerkesztője, Kósa András László a két intézmény hosszú évekre visszanyúló együttműködéséről beszélt. Mint elmondta, a most bemutatott szám teljes egészében a múzeum munkatársainak tanulmányaiból állt össze. Külön köszönetet mondott a lapszám vendégszerkesztőjének, Tinku-Szathmáry Balázsnak, aki személyes történetével is érzékeltette, hogyan vált elkötelezetté a közlekedéstörténeti témák mellett.
Vasutak és vagonok
Az első szekció a vasutasok és vagonok második világháború utáni történetét járta körül. Péterffy Gergely (MÁV Archívum) a menekült vasutasok sorsát ismertette, köztük orosz polgárháborús hátterű családok történetét. Balogh-Ebner Márton (MMKM) a vasúti kocsik tulajdonviszonyainak rendezésével kapcsolatos kutatásait mutatta be, míg társszerzője, Lovász György, a múzeum önkéntes kutatója több évtizedes tapasztalata alapján beszélt a járművek sorsának feltárásáról. Mindhárman hangsúlyozták: a személyes emberi történetek és a politikai-gazdasági viták szorosan összefonódtak a korszak közlekedési kérdéseiben.
Nézőpontok a dualizmus korából
A második szekció a kiegyezés utáni közlekedéstörténet három nézőpontját mutatta be. Domonkos Csaba (MMKM) a tekeházi hídmodell történetét tárta fel, amely az 1896-os millenniumi kiállítás anyagából került a múzeumba. Tinku-Szathmáry Balázs az eszéki DDSG-albumot elemezte, amely egy tisztviselői közösség mindennapjait villantja fel, s amelyből kirajzolódnak a korszak hivatalnoki karrierpályái. Perjámosi Sándor (MMKM) pedig a magyar műszaki múzeumok történetéből hozott példákat, köztük a lőcsei csapkodószárnyú repülőgép modelljének azonosítását.
A közlekedéstörténet mint tudományközi kutatási terület
A panelbeszélgetések rávilágítottak: a közlekedéstörténeti kutatás egyszerre épít apró forrásokra és nagy történeti összefüggésekre, s gyakran a szerencsén is múlik, hogy egy-egy tárgy vagy irategyüttes fennmarad. A bemutató után Tinku-Szathmáry Balázs vezetésével a résztvevők megtekinthették a Kossuth Múzeumhajó nyilvános tereit. A 1913-ban épült személygőzös ma az ország egyetlen eredeti állapotában fennmaradt, magyar építésű lapátkerekes hajója, amely méltó helyszínt adott a technika- és közlekedéstörténeti múlt felidézéséhez.
A rendezvény egyértelműsítette, hogy a közlekedéstörténet kutatása korántsem számít marginális területnek. A vasút, a hajózás vagy a korai repülés története nemcsak a technikai modernizációról szól, hanem arról is, hogy miként alakultak a közösségi identitások, a politikai döntéshozatal és a mindennapi élet keretei a 19–20. század fordulóján, az első világháború során vagy a második világháború utáni években. A lapszám és a hozzá kapcsolódó beszélgetések így egyszerre gazdagították a tudományos diskurzust és tették láthatóvá a technikatörténet emberi arcát.
Szőts Zoltán Oszkár
Ezt olvastad?
További cikkek
A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2025-ben új, angol nyelvű évkönyvvel jelentkezett, amely a magyar és közép-európai 20. századi diktatúratörténet kutatásának friss eredményeit foglalja össze. A Yearbook 2025 egyszerre folytatása és […]
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Technokraták a pártállamban – a szakértelem és a hatalom dinamikája a szocializmusban
Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját, valamint ennek a kapcsolatnak a helyét az egykori keleti blokkban. […]
Következő cikk
Kód és költészet találkozása – a digitális irodalom történeti hátteréről
A 21. századi irodalom egyik legizgalmasabb kísérleti területe a digitális líra, amely egyszerre kötődik a technológiai fejlődéshez és a korábbi művészeti hagyományokhoz. A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében Szemigán Dorottya Henrietta, […]
Előző cikk
Észak és Dél – az amerikai polgárháború tévésorozatban
Az amerikai tömegkultúrában John Jakes (1932–2023) neve ugyanazt jelenti a történelmi regények kedvelőinek, mint amit Robin Cook vagy Michael Crichton neve az orvoskrimik és a tudományos-fantasztikus regények rajongói számára. Az […]