Pompeji kövei a szegedi Móra Ferenc Múzeumba költöztek

Száz évvel ezelőtt egy cikkében azt írta Móra Ferenc: egyszer el kell vinni Szegedre Pompeji köveit. Ez az álom az idei Múzeumok Éjszakáján valósult meg, amikor is megnyitotta kapuit a nagyszabású Pompeji-tárlat a Móra Ferenc Múzeumban.


Tömegek a Móra Ferenc Múzeum előtt a Múzeumok Éjszakáján
Fotó: Markos Anna

Megvalósult Móra Ferenc egykori múzeumigazgató álma: a Múzeumok Éjszakáján megnyitotta kapuit a Pompeji-kiállítás Szegeden. A tárlaton bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett.


A látogatók a Vezúvot ábrázoló freskót figyelik.
Fotó: Markos Anna

A kollekció legnagyobb tárgya a több mint két méter magas, közel egytonnás Poszeidón-szobor, a legkisebbek pedig a néhány centis halászhorgok. A gyűjtemény egyik különlegessége az a ritkaságnak számító gladiátor sisak, melyet egy, a Vezúv kitörése elől menekülő gladiátor hagyhatott hátra Pompejiben közel kétezer évvel ezelőtt.


Gladiátorsisak
Fotó: Móra Ferenc Múzeum

A Római Birodalomban a gladiátoroknak több típusa is kialakult – összesen tizenöt fegyvernemben küzdöttek. A sisakot talán egy „myrmillo” gladiátor használhatta, akik fél lábszárvédőben, fél karvédőben és rácsos sisakban, karddal harcoltak. Az amfiteátrumi gladiátorokat övező népszerűség a mai celebekéhez lehetett hasonló. Az a gladiátor ugyanis, aki sok győzelmet el tudott érni, igazi sztárrá válhatott a Római Birodalomban.


Harcra fel! Gladiátor a Kárász utcán Szegeden.
Fotó: Markos Anna

A megnyitót igazi ókori római fieszta kísérte a Múzeumok Éjszakáján: gladiátorok vonultak végig a városon Julius Caesarral és korhű ruhába öltözött lelkes városlakókkal, divatbemutatón ismertették az akkor élt emberek öltözködési szokásait, majd gladiátor-viadal zárta az estét. A harc egy órán keresztül folyt, a nép szavazhatott a vesztes gladiátorok sorsáról, majd végül Caesar hozta meg a végső döntést: élet vagy halál várt-e a harcosokra.


Gladiátorok fala
Fotó: Markos Anna

A frissen megnyílt tárlatot már az első este 8500-an látták. De a Múzeumok Éjszakája után is van még idő megcsodálni Pompeji köveit; a kiállítás ugyanis fél éven keresztül, 2016 decemberéig tart nyitva. Három szegedi kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában.


A Római Birodalom: festményeken, grafikákon. A Kass Galériában is római a téma.
Fotó: Markos Anna

A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.


Várakozó menetelők: Julius Caesar és katonái római hölgyek társaságában.
Fotó: Markos Anna


Ókori divatbemutató: gyermekek és idősebb nő a színpadon korhű ruhában.
Fotó: Markos Anna


A Fekete házban is sok látogató járt, ahol a temetkezéssel és a gladiátorokkal ismerkedhettek meg.
Fotó: Markos Anna

Medgyesi Konstantin–Hegedűs Anita

Ajánlott cikkek:

1. Brad Pitt Trójája ókorász szemmel

2. Ókortudomány a XXI. században – interjú Forisek Péterrel.

3. Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját

4. „Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön

5. Assziriológusként az ELTE BTK szolgálatában – interjú Dezső Tamással

6. „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.”

 

Ezt olvastad?

Időnként születnek műfajteremtő – vagy műfaj-újrateremtő – filmek, ám még közöttük is ritkaságszámba megy, amikor az anyagi és közönségsiker általános