Szabadság és köztársaság – Programajánló

Évindító cikkünkben csemegéztünk a 2016-os év várható kerek évfordulóiból. Mai cikkünkben ezekhez az évfordulókhoz kapcsolódó két vidéki rendezvényeket ajánlunk olvasóinknak. Tegyen látogatást Visegrádon a Görgei Emlékév nyitóünnepségén, és a Hódmezővásárhelyen a „Négyszáz esztendős harc” c. konferencián!

Az 1848-49-es magyar szabadságharc tábornoka Görgei Artúr száz éve, 1916. május 21-én távozott az élők sorából. Utolsó évtizedeit Visegrádon, a Fő utca 5. számú házban töltötte önkéntes száműzetésben. A ház eredetileg testvérének háza volt, aki befogadta a Klagenfurti száműzetést követően. Visegrádi visszavonultságában idejét filozófiai és más tárgyú művek tanulmányozásába fektette, angol nyelven, amit 70 évesen sajátított el. Mégis legnagyobb örömét a kertészkedésben lelte. Testvérének szentgyörgypusztai birtokán, barátai által csak „Bulgáriának” nevezett virágzó kertészetet alakított ki.

Kép forrása: ÚtiSúgó.hu

Görgey áruló-mitosza sokáig áthatotta a magyar közfelfogást. Ezen elsők között Móricz Zsigmond igyekezett változtatni 1930-as írásában, melyben rámutatott Görgey kétségkívül méltatlan helyzetére a magyar emlékezetben. Jól szemlélteti a korabeli felfogást a cikkből kiragadott idézet:

„Ha gyermekkorom magyar világának félistene Kossuth volt, akihez szinte imádkoztak, mint az üdvözítők egyikéhez, akkor ugyanannak a kornak megtestesült ördöge, sátánja, mefisztója Görgey volt, akiről csak a legmélyebb megvetéssel nyilatkoztak s a legenyhébb amit róla mondtak, az volt, hogy: „hogy nem akad egy tiszta szívű magyar ember, aki bunkóval verje agyon az árulót.”

A kérdéskörről korábbi cikkünkben olvashatnak többet, illetve a 2016. január 30-án 16 órától a Visegrádi Királyi Palota Nagytermében megrendezésre kerülő Visegrádi Görgei Emlékév Nyitóünnepségén is tájékozódhat a Westpoint tanagyagát is képző Görgeiről. Az ünnepségen többek között Hermann Róbert hadtörténész előadását is meghallgathatják.

Kép 2.

Bár nem 50, vagy 100, de a 70 év is kerek évfordulónak számít.  A magyar Nemzetgyűlés 1946. február 1-jén hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket. Az Emlékpont a második Magyar Köztársaság 70 évvel ezelőtti kikiáltására emlékezve Négyszáz esztendős harc címmel február 1-jén 11 órai kezdettel e témában rendez konferenciát. A tudományos ülésen köszöntőt mond Miklós Péter, a vásárhely közgyűjtemény intézményvezetője.

Kép forrása: Wikipédia

A konferencia nyitóelőadásán Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense az 1946. évi I. törvény létrejöttéről ad elő, Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője A magasztos ünneptől a kényszerű feledésig címmel tart referátumot. A köztársasági eszmét és annak jeles hódmezővásárhelyi képviselőjének, Nagy György ügyvédnek az életpályáját vázolja fel Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze. Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum kutatójának előadása az 1990. augusztus 18–19-én megrendezett kecskeméti nyitott repülőtér programon keresztül kapcsolódik a köztársaság tematikájához.

 

Ezt olvastad?

Június 11., kedd 11.00-kor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában lesz az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a regensburgi