Az FBI egyik legnagyobb hibája – Waco ostroma

1993. február 28-án a texasi Waco településtől nem messze, a dávidista hetednapi adventisták szektájának Mount Carmel Center nevű központjába megpróbált behatolni az Egyesült Államok alkohollal, dohánytermékekkel és lőfegyverekkel foglalkozó szerve (ATF), ami tűzharcba, s egy 51 napos ostromba torkollott. A helyzet végül katasztrófával ért véget: a szövetségi hatóságok, elsősorban az ostromot átvevő Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) hibáinak következtében 82 szektatag és 4 ATF ügynök vesztette életét.

1993-ra a szövetségi hatóságok már közel egy éve nyomozást folytattak a Mount Carmel-i szekta ellen. A kiindulópontot egy UPS futár beszámolója jelentette, aki állítása szerint kézigránátokat vitt a szekta központjába. Emellett rendszeresen hallatszottak automata fegyverek lövései Mount Carmel felől, így az ATF ügynökei nyomozásba és megfigyelésbe kezdtek. 1993. február 27-én a Waco Tribune-Herald című lap publikált a „Bűnös messiás” című cikksorozatot, melyben a szekta korábbi tagjainak beszámolója alapján poligámiával, nemi erőszakkal és kiskorúakkal való házasságkötéssel vádolta meg a szekta vezetőjét, David Koresh-t, ez azonban nem játszott szerepet abban, hogy az ATF rajtaütésre készült a központ ellen.

1993. február 28-án a szövetségi hatóságok megindították a meglepetésszerű házkutatási akciójukat, azonban lebuktak, mivel a terv kiszivárgott és egy riporter egy helyi postástól kért útbaigazítást, hogy közvetíthesse az eseményeket. A postás azonban Koresh egyik sógora volt, aki azonnal értesítette Koresh-t, mire a szekta férfi tagjai fegyverkezni kezdtek és felkészültek a szövetségi hatóságok érkezésére. Hogy az első lövést ki adta le, az a mai napig nem tisztázott, mindkét fél azt állítja, hogy a másik nyitott tüzet – ezt követően azonban elszabadult a pokol. Az ATF komoly tűzerőhátrányban találta magát a gépkarabélyokkal felszerelt szektával szemben, és a behatolási kísérleteiket is meghiúsították. Végül az ATF kénytelen volt visszavonulni, a helyzet kezelését pedig átvette az FBI.

A következő hetekben kötélhúzás kezdődött, egyrészt a szövetségi hatóságok és David Koresh, másrészt az FBI Túszmentő Csoportjának túsztárgyalói és rohamosztagosai közt. A helyzetbe a texasi rendészeti szerveket és a Nemzeti Gárdát is bevonták. A túsztárgyalók elérték, hogy több gyermeket és nőt elengedjenek, azonban nem sikerült elérniük se az összes nő és gyermek távozását, se azt, hogy Koresh és a férfiak megadják magukat – ebben komoly szerepet játszott Koresh messiástudata és az FBI sokszor agresszív és erőszakos fellépése, mint például a létesítmény vízellátásának elvágása. Végül, attól tartva, hogy tömeges öngyilkosságra készülhet Koresh és a szekta tagjai, Bill Clinton elnököt és Janet Reno legfőbb ügyészt sikerült meggyőznie a rohamosztagnak, hogy nem várhatnak, erővel kell kihozni a gyermekeket és a nőket.

1993. április 19-én a Nemzeti Gárda műszaki páncélosait és gránátvető puskákat használva könnygázzal árasztották el a Mount Carmelt, miközben hangosbeszélőkön játszva folyamatosan azt kérték, hogy hagyják el az épületet. A szekta tagjai tüzet nyitottak az FBI ügynökeire, akik nem viszonozták azt, azonban fokozták az épületbe pumpált könnygáz mennyiséget. Dél körül egyszerre több helyen, spontán tüzek gyulladtak az épületben, valószínűleg a bevetett, pirotechnikával működő gázgránátok, esetleg az ügynökökre tüzelő szektatagok megzavarására bevetett villanógránátok hatására. Az épületben, ami nagyrészt furnérlemezekből és préselt falemezekből állt, gyorsan elterjedt a tűz, és alig egy óra elteltével az épületből csak romok maradtak. Az épületből mindössze kilencen jutottak ki élve, az áldozatok közt 28 gyermek is volt.

Az események hatalmas médiavisszhangot váltottak ki, a közvélemény a kormányzatot és az FBI-t vádolta a rengeteg halálos áldozat miatt. Különösen komoly hatást gyakorolt a közvéleményre, hogy gyakorlatilag élőben közvetítették az ostromot a televízióban, így egyfajta kifacsart valóságshow-vá vált az emberek számára. A felelősséget végül senki sem vállalta: Clinton és Reno is túlélték politikailag az ügyet, s mivel a támadást engedélyező személyeket, különösképp Reno legfőbb ügyészt nem vonták felelősségre, így az FBI vezetői sem voltak felelősségre vonhatók, azonban az ügynökség társadalmi megítélése addig sosem látott mélységekbe zuhant. Az FBI végül belső vizsgálatokat kezdett, és komoly változásokat eszközölt a túszmentő csoport működésében, kiképzésében és felszerelésében is, valamint sokkal komolyabb hangsúlyt kezdett fektetni a túsztárgyalásra és a túszhelyzetek békés megoldására, illetve az információszerzés fontosságára.

A szekta tagjai közül hét embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre az ostrom után, azonban az általuk, és főként David Koresh által elkövetett bűnöket beárnyékolta Waco ostroma. A mai napig sokkal inkább foglalkoztatja a közvéleményt az, hogy mi történt az ostrom során a szekta központjában, mint az, hogy milyen bűnöket követtek el az ott élők, és főként az őket vezető személy. A Waco Tribune-Herald cikkének állításait a túlélők is gyakorlatilag kivétel nélkül igazolták. Waco azonban a vallási fanatikus szekták károssága és visszaéléseinek szimbóluma helyett a szövetségi hatóságok túlkapásainak és a vélt/valós kormányzati „elnyomás” szimbólumává vált. Nem véletlen, hogy a ’90-es évek Amerikájának legtöbb belföldi terrorista cselekménye valamilyen módon motivációként nevezte meg Wacot.

Lengyel Ádám

David Koreshről, a szektájáról és az ostromról további érdekességekkel szolgál kollégánk videója:

Forrás:

Johnson, Paul: Az amerikai nép történeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016.

Report to the Deputy Attorney General on the Events at Waco, Texas: The Aftermath of the April 19 Fire. U. S. Department of Justice.

Report to the Deputy Attorney General on the Events at Waco, Texas. U. S. Department of Justice.

Survivors of 1993 Waco siege describe what happened in fire that ended the 51-day standoff. ABCNews.

Thibodeau, David – Whiteson, Leon: A Place Called Waco: A Survivor’s Story. New York, Public Affairs, 1999.

Weiner, Tim: Az FBI története. Ellenség az egész világ. Gabo Kiadó, 2013.

Ezt olvastad?

Elhunyt cegei Wass Huba

84 éves korában, floridai otthonában elhunyt cegei Wass Huba, az Egyesült Államok Hadseregének dandártábornoka, Wass Albert magyar író fia. Cegei Wass

X