állambiztonság
Az állampárt biztonsága – a Kádár-korszak belügyi hatalomtechnikája
Hogyan működött együtt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Belügyminisztérium a társadalom ellenőrzésében? A Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában megjelent Az állampárt biztonsága című tanulmánykötet nyolc kutatás eredményeit gyűjti össze, feltárva
Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes
Diplomácia – hírszerzés – állambiztonság
A hidegháború (1945–1990) időszakában Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozott. 1948-ra hazánkban szovjet típusú berendezkedés épült ki, amely 1989-ig állt fenn: az első, 1956-ig tartó periódus, a Rákosi-korszak keményvonalas kommunista
Népi mozgalom, állambiztonság és a történész szerepe a mai korban – Interjú Papp Istvánnal
Papp István történész-levéltáros mintegy húsz éve kutatja a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége és a népi mozgalom, illetve a magyar állambiztonság történetét. Kutatóként kiemelten érdekli az állambiztonság és az irodalom, illetve
Az egyháztörténész és az állambiztonság – a NEB videóinterjúja Adriányi Gáborral
Adriányi Gábor munkássága megkerülhetetlennek számít a római katolikus egyház története iránt érdeklődők számára. A Bonni Egyetem Katolikus Teológiai Kar Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék professor emeritusaként tevékenykedő és 2016-ban a
Kibővülve, megújulva – Az impexek kora
Borvendég Zsuzsanna monográfiája, Az „impexek” kora először 2017-ben jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kiadásában, és talán ennek híre okozta, hogy a kibővített, 2020-as második kiadás címéből már elhagyhatók
„…elhagytam a magyar területet…” – A rendszer árulói? Disszidálások a külszolgálatból 1945 után
A lassan másfél éve tartó pandémiás helyzetben mindennapunk részévé vált, hogy számtalan tevékenységet a számítógép előtt végzünk, így már egyáltalán nem újkeletű, hogy egy konferencia szervezői az online térbe kényszerülnek.
„Más, amikor az ember egy tanulmányból tud valamit, és más, amikor napi szinten találkozik ilyen történetekkel” – interjú Földváryné Kiss Rékával
Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem–néprajz szakpárján diplomázott, majd ugyanitt néprajztudományból szerzett tudományos
Heti Ajánló 2019/24.
Június 11., kedd 11.00-kor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában lesz az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a regensburgi Ungarisches Institut könyvbemutatója. 14.00-tól lesz Németh Endre és Fehér Tibor Genetikai kapcsolatok az Urál-vidék
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) – a magyar állambiztonság szemével
XXIII. János pápa már a 78. életévében járt, amikor 1959-ben bejelentette: egyetemes zsinatot kíván összehívni, hogy „friss levegő áradjon be az egyházba.” A pápa célja az volt, hogy az egyház