Az egyháztörténész és az állambiztonság – a NEB videóinterjúja Adriányi Gáborral

Adriányi Gábor munkássága megkerülhetetlennek számít a római katolikus egyház története iránt érdeklődők számára. A Bonni Egyetem Katolikus Teológiai Kar Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék professor emeritusaként tevékenykedő és 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának megválasztott egyháztörténésszel, Szent Mária Magdolnáról nevezett címzetes felsőörsi préposttal készült videóinterjú jelent meg nemrég a Nemzeti Emlékezet Bizottsága YouTube-csatornáján.

A közel ötvenperces felvétel első harmadában Adriányi Gábor életét ismerhetjük meg. Beszél családjáról és származásáról, de édesapjának második világháború alatti tevékenységéről is. Megismerhetjük a nehézségeket, amelyek közép- majd felsőfokú tanulmányai elé gördültek, ezzel párhuzamosan az utat, amely a papi központi szemináriumba vezette, amelynek 1954 és 1959 között volt a hallgatója. Közvetlenül látta, hogy a kommunista államhatalom miként nyúlt bele a papképzésbe az elöljárók és oktatók kinevezésének eszközét használva. Egyike volt annak a tizennégy kispapnak, akit kizártak a szemináriumból az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására, mivel nem támogatta a békepapi mozgalmat. Szentelésére csak titokban kerülhetett sor, miközben kétkezi munkát kellett vállalnia a megélhetésért. Ebben az időszakban takarítóként, mindenesként is dolgozott. 1961-ben Nyugatra menekült. Engedélyt kapott egy berlini turistaútra, ahonnan Nyugat-Berlinbe szökött, majd onnan Rómába utazott. Itt a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, majd ledoktorált egyháztörténetből. Értekezése kivívta a szakma elismerését, s 1971-ben a Bonni Egyetemen kezdett tanítani. 1976-tól 2000-ig vezette a Katolikus Teológiai Kar Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékét, 2000 óta professor emeritusként tevékenykedik. A rendszerváltás óta rendszeresen tart Magyarországon is előadásokat.

Adriányi Gábor kitér az állambiztonsággal kapcsolatos problémáira is. Titkos felszentelése után az államvédelem folyamatosan megfigyelte, és 273 oldalnyi magára vonatkozó iratot adtak ki neki, amikor rászánta magát, hogy betekintést kérjen az illetékes levéltárban. Adriányi Gábor az interjú során részben kutatásaira, részben tapasztalataira alapozva ismerteti a Vatikán keleti politikáját, a magyarországi kommunista állampárt egyházpolitikáját, valamint a kompromisszumokat, amiket a két fél megkötött egymással. Meglátása szerint a Szentszék azért ment bele ezekbe a megegyezésekbe, mert minden áron fenn akarta tartani az egyházi hierarchiát, és így fordulhatott elő, hogy ügynökök kerüljenek magas szintre is a magyarországi egyházon belül.

A kutató hangsúlyozza, hogy egész életútja során fontos feladatának tartotta, hogy ráirányítsa a nyugati világ figyelmét arra, hogy mi történik Magyarországon a katolikus egyházzal a kommunizmus évtizedei alatt.

A beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető az alábbi beágyazott videót elindítva:

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában

2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a

X