egyházpolitika
Kaleidoszkópszerű betekintés a magyar jelenkorászok kutatásaiba – a IV. Országos Jelenkor-történeti Konferenciáról, II. rész
2025. szeptember 4-6. között tartották meg idén a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának szervezésében a IV. Országos Jelenkor-történeti Konferenciát. Az esemény a hazai jelenkortörténeti kutatók egyfajta „dzsemborijának” is fölfogható,
Pápaválasztások története az újkortól napjainkig
A közel kétezer éves pápaság az egyik legrégibb és máig fennálló emberi intézmény, talán csak a japán császároké korábbi. Az évszázadok során a hivatal viselőinek személyiségétől függetlenül e legmagasabb egyházi
Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes
Az utolsó megkoronázott pápa – 125 éve született VI. Pál
A II. Vatikáni Zsinatot lezáró és a reformokat életbe léptető pápaként vonult be a katolikus Egyház történetébe VI. Pál pápa, akire újító konzervatívként a párbeszéd embereként tekinthet az utókor. Családi
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré…” A békepapi mozgalom létrejötte, szervezete és szerepe a Magyar Népköztársaság egyházpolitikájában (1950-1956)
A 20. századi kelet-európai egyháztörténet egyik legkényesebb fejezete a papi békemozgalom szerepe, a pártállam egyházpolitikai végrehajtói mechanizmusán belül elfoglalt szerepének feltárása, annak politikatörténeti, társadalomtörténeti és teológiai vonatkozásaival együtt. Ennek kutatását
Görögkatolikus apácák kiutasítása Kárpátaljáról (1939)
Kárpátalja területének Magyarország fennhatósága alá kerülését követően azonnal megkezdődött annak társadalmi konszolidációja és gazdasági integrációja. A visszaillesztés, de főleg a konszolidáció folyamatában a budapesti politikai elit fontos szerepet szánt a
„Isten népe elrejtve él” – Keresztény helytállás és hitvallás a Kádár-korszakban
Az 1956-os forradalom leverése után berendezkedő Kádár-rezsim új kihívások elé állította a keresztény magyar társadalmat. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó jegyében zajló manipulatív egyházpolitika miatt összetettebb morális
Az apparátus gépezete munka közben. Az Állami Egyházügyi Hivatal részvétele a kényszerkollektivizálásban
Cikksorozatunk előző részében megkíséreltük felvázolni egy első látásra bonyolultnak tűnő bürokratikus struktúra szervezeti kiépülését, a pártállami egyházpolitika végrehajtásáért felelős szakosztályok különböző feladatkörét, valamint a helyi szintű egyházügyi igazgatásnak az összes
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
Heti Ajánló 2020/10. | Kultúrharc és kultúrtranszfer
Egy 125 évvel ezelőtti kultúrharc egy egyházpolitikai reformcsomag kapcsán, illetve az egyház és kultúrtranszfer kapcsolatát vizsgáló kötet bemutatója is az első márciusi ajánlónkban, de terítékre kerül az új történelem kerettanterv,