életút
Pázmány-kutatás a Kádár-korszakban – interjú Bitskey Istvánnal
Bitskey István professzor a kora újkori magyar irodalom és művelődéstörténet kutatásának megkerülhetetlen alakja, aki évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar történetírásnak. Ennek ellenére tudományos útjának indulása a Kádár-korszak elején nem
„Szakszerűen, hitelesen, közérthetően” – interjú Tóth Eszter Zsófiával
Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató. Történelmi munkák és ismeretterjesztő cikkek rendszeres és népszerű szerzője. Kutatási területe sokrétű: a Kádár-korszak nőtörténelmétől kezdve a családkutatáson keresztül az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiig
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
László Gyula, a szegény emberek régésze
1910. március 14-én született László Gyula régész, egyetemi tanár és képzőművész. Neve a nagyközönség számára leginkább a kettős honfoglalásról ismert, egyetemi oktatóként pedig számos kiváló régészt indított el a pályán.
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
Egyháztól a rockzenéig – interjú Csatári Bencével
Csatári Bence 1972-ben született Budapesten, érettségit azonban már Sárbogárdon szerzett. Tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem–földrajz szakon szerzett diplomát. Doktori disszertációja – melynek címe A Kádár-rendszer könnyűzenei
„Az olvasóknak könnyen elérhető, hiteles írásokra van szükségük” – interjú Hevő Péterrel
Hevő Péter szlovákiai magyarként, Révkomáromban született és járt középiskolába. A történelem szakot már Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Doktori (PhD) értekezését Az újraegyesített Németország és a Bundeswehr kihívásai az
„A múlt megőrzésének méltó helyszíne a levéltár – e nélkül pedig nincsen jövő sem” – interjú Kult Lászlóval
Kult László, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának igazgatója eddigi pályája során távoli régiókat járt be kutatóként. Történészként először Japánnal foglalkozott, később levéltárosként a 20. század második felének történéseivel
„A régészet egy bizonyos fajta történelem” – interjú Mesterházy Károllyal
Mesterházy Károly régész, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori osztályvezetője, a honfoglalás korának egyik jeles kutatója, nevéhez számos ásatás és fontos mű fűződik. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő szakemberrel a gyermekkorról, az
„A szorgalmas munkának és az áldozathozatalnak meglesz a gyümölcse” – interjú Papp Sándorral
Papp Sándor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Történelemtudományi Doktori Iskola vezetőjeként, az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként és az MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetőjeként