életút
„A múlt megőrzésének méltó helyszíne a levéltár – e nélkül pedig nincsen jövő sem” – interjú Kult Lászlóval
Kult László, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának igazgatója eddigi pályája során távoli régiókat járt be kutatóként. Történészként először Japánnal foglalkozott, később levéltárosként a 20. század második felének történéseivel
„A régészet egy bizonyos fajta történelem” – interjú Mesterházy Károllyal
Mesterházy Károly régész, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori osztályvezetője, a honfoglalás korának egyik jeles kutatója, nevéhez számos ásatás és fontos mű fűződik. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő szakemberrel a gyermekkorról, az
„A szorgalmas munkának és az áldozathozatalnak meglesz a gyümölcse” – interjú Papp Sándorral
Papp Sándor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Történelemtudományi Doktori Iskola vezetőjeként, az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként és az MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetőjeként
Klió hídembere – emlékezés John Lukacsra (1924–2019)
2019. május 6-án elhunyt a huszadik századi történettudomány egyik legjelentősebb magyar képviselője, Lukács János Adalbert, ismertebb, amerikai nevén John Lukacs. Számos magyarországi és amerikai lap, illetve párt ideológiai kötődésektől függetlenül
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
Két hivatás határán – interjú Sonia Horn orvostörténésszel
Sonia Horn orvos és történész, a Habsburg Birodalom kora újkori orvostörténetének elismert kutatója, 2007 és 2012 között előbb a bécsi orvosi egyetem gyűjteményeinek igazgatója, majd az orvostörténeti tanszék és gyűjtemények
„Hajlamos voltam mindig is azt gondolni, hogy a német történelem része egy nagyobb európai történetnek” – interjú Hans Erich Bödekerrel
Hans Erich Bödeker történész évtizedekig a göttingeni Max Planck-Institut für Geschichte, majd az intézet megszűnését követően 2006-tól a Berlinben működő Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte munkatársa. Kutatóként és vendégprofesszorként a világ számos
„Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája” – interjú Bertényi Ivánnal
Bertényi Iván történész, a heraldika (címertan) kiemelkedő kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő történésszel pályájának kezdetéről, a
„Egészséges párbeszédre van szükség a társadalom és a történészszakma között” – interjú Tóth Ferenccel
Tóth Ferenc történész a magyar–francia kapcsolatok történetét kutatja, különös tekintettel a 17. és 18. századra. Behatóan foglalkozott a franciaországi magyar emigrációval, a francia külügy szolgálatába lépő magyar diplomatákkal és ügynökökkel,
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a