historiográfia
December 25. nyomában: Jézus születésnapja és a Sol Invictus–Mithras-mítosz története
A kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe a karácsony, Jézus születésének hagyományos ünnepe december 25-én. Az ünnep ma már csak a hívő keresztények identitásában ölt teológiai, szoteriológiai tartalmat, egyébként sokkal inkább a
Magasság és mélység – Kosáry Domokos élete Romsics Ignác életrajzában
Romsics Ignác jól felépített és jól szerkesztett, alapos és adatgazdag monográfiája a 20. század egyik legnagyobb magyar történészének, Kosáry Domokos életét, korszakokon átívelő szakmai pályafutását és meghatározó jelentőségű munkásságát mutatja
Historiográfia és nemzetpolitika határán – Molnár Antal a moldvai magyarság kutatástörténetéről
Molnár Antal legújabb, immár 23. önálló kötete (Magyar kutatások a Vatikánban a moldvai magyarság történetéről) a moldvai katolikusok történetére vonatkozó magyar és román vatikáni kutatások historiográfiáját elemzi. A szerző –
Történetírók a történelemben – Romsics Ignác Hérodotosztól Harariig c. könyvéről
Romsics Ignác Hérodotosztól Harariig, A nyugati történeti gondolkodás korszakai, irányzatai és klasszikusai című, 2024-ben a Helikon Kiadó gondozásában megjelent nagyívű monográfiája a szerző szerint legfontosabbnak és legmeghatározóbbnak gondolt történetírók életét
(Sz)elektív memória – 1848-49 emlékezete a dualizmus korában
2024 novemberében jelent meg Bea Csaba 1848-49 emlékezete a dualizmus korában című munkája, mely elsősorban historiográfiai áttekintés, melyben a szerző a forradalom és szabadságharc, valamint az ahhoz kapcsolódó nevezetes alakok
Polifónia – A kánonképzésről. Emlékezés R. Várkonyi Ágnesre
A tanulmánykötet R. Várkonyi Ágnes historiográfiai munkásságának tiszteletére, a Közép-európai Egyetemen szervezett 2014-es konferencia tanulmánnyá érlelt előadásaival állít emléket, a konferencia után szűk egy hónappal elhunyt, egy egész történésznemzedéket a
Egy történettudós a 18. században – Pray György (1723–1801)
Viharos történelmünk egyik katasztrofális következménye a középkori Magyarország írásos emlékeinek pusztulása volt. A megmaradt könyv- és iratanyag számbavétele, majd feltárása a 17. század végén indult meg, amiben a jezsuiták jártak
Minek nevezzelek? Kritikai észrevételek az 1944-es „Kis-Varsó” krónikájáról
Petőfi Sándor örökbecsű versének címe jutott eszembe Gazdag Péter adatokban bővelkedő – egyelőre négyrészes – sorozatának olvasásakor, mely – a 2021-es trilógiához hasonlóan – egy hírportálon ígéri összefoglalni a józsefvárosi
Az álruhás professzor: Deák István 1973-as kiutasítása Magyarországról beszámolói tükrében
Ötven évvel ezelőtt, 1973 novemberének végén a kutatóösztöndíjjal Magyarországon tartózkodó Deák Istvánt, a Columbia Egyetem professzorát, a hatóságok kiutasították az országból. Az izgalmas és néhol abszurd jelenetekben bővelkedő hidegháborús történetet
„Rólunk, de nélkülünk” – A karlócai békéről és annak megítéléséről
A karlócai béke helye a történelemben 1699. január 27-e az európai és magyar történelem egyik meghatározó állomása. Több, mint egy évvel korábban, a kilencéves háborút lezáró rijswijki békekongresszus óta csend