Kádár-korszak
Technokraták a pártállamban – a szakértelem és a hatalom dinamikája a szocializmusban
Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját, valamint ennek a kapcsolatnak a helyét az egykori keleti blokkban.
A multimédia alkalmazása az 1980-as évek Magyarországán – Videofilmek, hanganyagok és propagandaeszközök a munkásőrségben
A 19. és 20. században jól látható, hogy a hírek, információk terjedésének eszközei és módszerei milyen gyors, robbanásszerű változásokat hoztak a mindennapokba, az egyszerű emberek életébe. Ez a felgyorsult információáramlás
Mire figyeljünk, ha a Kádár-kori popkultúrát vizsgáljuk? – beszélgetés Csatári Bencével és Mravik Patrik Tamással
A populáris kultúra kutatása – különösen Franciaországban és az angolszász történetírásban – az 1970-80-as évek meghatározó történettudományi programja volt. Mára a műfaj margóra szorult. Azok a történészek, akik mégis a
Életjelek – új kötet a hosszú hatvanas évek egyházi kisközösségeiről
A Kádár-korszak vallásszabadságot hirdetett, de ellenőrzést gyakorolt az egyházak felett. Az egyházi közösségek formálisan működhettek, valójában azonban szűk keretek között mozogtak. Ebbe a kettős valóságba enged betekintést a Nemzeti Emlékezet
Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a görög politikai emigráció
A többségi magyar társadalom a Magyarországon élő görög nemzetiséghez általában pozitív előítéleteket társít, azonban az 1956-os forradalmi események ez alól kivételek. Ennek oka elsősorban a görög közösség politikai örökségében keresendő,
A kádári megtorlás perei
Az 1956-os forradalom leverése után lefolytatott koncepciós perek elsődleges célja a hatalom megszilárdítása volt. Az 1956. november 4-i szovjet inváziót követően Kádár János, a magyar, illetve a szovjet vezetés együtt
Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes
Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című
Sah mat generációkon át – Kádár János és Grósz Károly küzdelme
A világ és a magyar történelem konstans – sokszor figyelemreméltó – fenoménja a hatalomváltások időszaka, legyen szó akár monarchikus, akár demokratikus állami berendezkedésekről az ókortól kezdődően napjainkig. Elég csak említenünk
Baranya történelmi öröksége. Négy tucat rézkarc három jubileumi albumból, 1965–1980
A „felszabadulás” évfordulói újra és újra alkalmat adtak a szocialista társadalomról, kultúráról, a magyar történelemről alkotott kép reprezentálására. Nem volt ez másként Baranya megyében sem, ahol 1965 és 1980 között