A multimédia alkalmazása az 1980-as évek Magyarországán – Videofilmek, hanganyagok és propagandaeszközök a munkásőrségben

A 19. és 20. században jól látható, hogy a hírek, információk terjedésének eszközei és módszerei milyen gyors, robbanásszerű változásokat hoztak a mindennapokba, az egyszerű emberek életébe. Ez a felgyorsult információáramlás alapvetően befolyásolta azt, ahogy az emberek látni kezdték a körülöttük lévő világot. Ezt a befolyásolási lehetőséget már igen korán kiaknázták az államok, rendszerek, elég csak az első világháború propagandájára, és annak reprezentációira gondolnunk. A nyomtatás olcsóbbá és tömegessé válásával, széleskörű elterjedésével az írásban közölt propaganda a kognitív befolyásolás csúcspontjára érkezett a 20. századra.  Ezzel párhuzamosan a század elején kibontakozó mozgófilm először csak nagy nehéz vetítőgépekkel, és bonyolult vetítési körülmények közt volt prezentálható, majd a technikai fejlődés révén a mozgókép-vetítés, és a kópiák sokszorosítása egyre elérhetőbbé és könnyebbé vált.

Az 1980-as évek időszaka Magyarországon, az előző évtizedekkel ellentétben egy turbulens, gazdaságilag, társadalmilag majd végül politikailag átalakuló időszakot hozott az állampárt számára. A Munkásőrség számára ebben az időszakban mindennél fontosabbá vált a hatékonyabb propaganda és a testületi kohézió és összetartás erősítése. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy miként működött a nyomtatott, hangzó, és multimédiás eszközökkel történő propaganda a magyar munkásőrségen belül a késői Kádár-korszakban.

Multimédia szerepe az agitációban és a kiképzésben

A ’80-as évek egyik legnagyobb újítása a propagandatevékenységben is könnyen kezelhető és tömegesen terjeszthető – a filmvetítőknél egyszerűbb működtetésű -VHS videokazetta volt. Az új típusú, terepen is jól használható kamerákkal sokkal könnyebbé vált az anyagok elkészítése is. A Propaganda és Sajtó osztály a munkásőrség videostúdiójában elkészített filmeknek a kiajánlásáért és országos terjesztéséért volt felelős. A tevékenységét 1983-ban megkezdő már az első évben megjelentetett egy katalógust, amelyben saját gyártású videofilmjeik voltak összegyűjtve.

A megyei parancsnokságok az aktuálisan felajánlott filmekből válogathattak. A beszerezhető filmek másik forrása a Magyar Néphadsereg filmstúdiójából és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házából kölcsönözhető, celluloid alapú 35 és 16 milliméteres filmek voltak. A VHS kazetták és a hagyományos filmek a legtöbb esetben csak kölcsönözhetők voltak. A Propaganda és Sajtó osztály által kezelt filmek több nagyobb csoportra bonthatók tartalmuk alapján. Az első nagyobb tematikai egységet a kiképzési segédanyagok, előadások, bemutatók alkották. Ebbe a körbe sorolható a tantermi előadások, ismertetők hanglemezen vagy videofilmen történő rögzítése és terjesztése. A másik fontosabb alcsoportba tartoztak a harceszközök használatát, karbantartását, szakszerű alkalmazását bemutató filmek. E téren a vizuális szemléltetés és a rögzített, kontrollált narráció kiegészítette az addigi sematikus oktatási módszereket. Erre az egyik példa a Békés megyei parancsnokság 1987-es filmmegrendelése. Ebben a csomagban négy darab oktatóvideót kértek ki, amelyek Álcázás, Elfogás és ruházat átvizsgálása, Pirotechnikai eszközök és Magatartás a gépjárművön címmel jelentek meg. Ezeket a felvételeket a megyei parancsnokságon és az alárendelt egységeknél használták fel kiképzési célokra. A kínálatba tartoztak az egy-egy ünnepről megemlékező propagandaanyagok. Például a világháború befejezésének 40. évfordulójára készült filmben a szovjet haderők második világháborús szerepének méltatását kötötték össze a szovjet–magyar fegyverbarátság erősítésével és a politikai és katonai szövetség rendszerének bemutatásával, ismertetésével. De a választékban szerepelt a Magyar Néphadsereggel foglalkozó filmanyag is. Ezen a példák is bizonyítják, hogy ezek az audiovizuális tartalmak is agitációs célokat szolgáltak.

A következő nagyobb kategóriába a rögzített beszédek, felszólalások, tanácskozások tartoztak. Ezek lehettek munkásőr-ülésekről készült felvételek vagy olyan politikai és ideológiai nevelésre használható médiatartalmak. Ez utóbbiak kiemelkedő példája Grósz Károly 1988. november 29-i beszéde, melynek hatása az iratanyagokon is felismerhető. A Propaganda és Sajtó osztály 1988. december 1-én ugyanis külön telexüzenetben jelezte a parancsnokságok számára, hogy érdeklődés esetén a Grósz-beszédről további VHS-kazetta kópiát tudnak biztosítani. Ha megvizsgáljuk a Grósz által elmondottak karakterisztikáját és tartalmát, megállapítható, hogy az közel állt a munkásőrség belső értékrendjéhez és azokhoz a toposzokhoz, amelyekre a szervezet önképe és létének legitimitása épített. A beszédben jelzett belső, forradalmi veszély, a rendszer és az MSZMP hatalma megdöntésének lehetősége az, amelynek megakadályozása a munkásőrség legfőbb célja és feladata volt.

A harmadik nagyobb csoportba a szervezet belső életét, tevékenységét dokumentáló filmek sorolhatóak. A felvételeken láthatóak egy-egy tájjellegű összevonás audiovizuális „kivonatolásai”, amelyeknek egyszerre jelenítették meg a kommuna-jelleget, illetve kiképzési segédletként voltak használhatóak. Fontosnak tartották a munkásőrség közösségi eseményeinek és belső életének bemutatását. Erre példa a Barátság szárnyán című videofilm, amelyen a munkásőrök Szovjetunióba szervezett jutalomútját dokumentálták. Hasonló tematikájú és üzenetű volt az 1983 képekben című alkotás is. Emellett a dokumentumokból kiderül, hogy rögzítettek egységüléseket vagy munkásőravatásokat is. Ezek propagandacélja a belső kohézió, a bajtársiasság érzésének erősítése lehetett az állományon belül.

A VHS videomagnó-technika felhasználásával kapcsolatban feltehető életszerű kérdés, hogy azokat csak propagandára és oktatási segédeszközként használták-e a munkásőrök? Indokolt feltételezni, hogy nemcsak a „rendeltetésszerű céloknak” megfelelően vették igénybe ezeket a berendezéseket. Ezt bizonyítja a Propaganda és Sajtó osztály egyik – 1985-ben kiadott – telexüzenete, amely úgy fogalmaz, hogy (Forrás: MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-36/1985. ikt. sz. [Videofilm vetítés és másolási tevékenység szabályozása].) Az idézet több dolog miatt is érdekes. Egyrészt nyíltan megfogalmazta, hogy mi volt a célja a berendezéseknek, másrészt elismerte, hogy olyan tartalmak szivárogtak be a munkásőrségbe és kerültek levetítésre, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek annak céljaival, propagandájával. A másik vetület pedig, hogy a kikölcsönzött hivatalos és a levetített tiltott felvételek videomagnókon történő sokszorosítása már bevett gyakorlatnak számíthatott ekkorra a megyei parancsnokságokon. A sokszorosítást bizonyítja a telexben megfogalmazott tiltó intézkedés egyik kitétele is, amely a propaganda célú anyagok másolását engedélyezte.

Újságok, könyvek, nyomtatványok és a propaganda

A könyvek, lapok, nyomtatványok terjesztése és kiközvetítése is az osztály ügykörébe tartozott. A dokumentumokban erre legtöbbször a munkásőröknek történt árusításként hivatkoztak. A Munkásőr magazin esetében megrendelő íveket küldtek ki, és előfizetéses modellben lehetett vásárolni. A Honvédelem című lap járatására is volt lehetőség. A fennmaradt iratok arról tanúskodnak, hogy megvételre elsősorban az MSZMP-hez és a honvédelem témaköréhez kapcsolódó köteteket ajánlottak. Erre példák Kádár János: Béke, függetlenség, honvédelem vagy Dobrossy István: Rang nélkül című könyvei. Érdekességként megjegyzendő, hogy A magyar helyesírás szabályai tizenegyedik kiadása is a megvásárolható művek közt kapott helyet. A fizetős modell mellett, amikor az agitációs munka és a körülmények lehetővé tették, ingyenes könyvosztásra is sor került. Dr. Fodor László: Sorsfordítás – Szabad hazánk negyven esztendeje című, elég erősen elfogult kötete tökéletes példája azoknak az irodalmaknak, amelyeket felhasználtak a belső propagandamunkára.

A belső önkép kialakítása és annak kivetítése ugyanúgy az osztály célja és a propaganda feladata volt. Az önmeghatározás, a pozitívumok kiemelése, az azokról való megemlékezés, a munkásőr-hagyományok erősítése és az egységtörténetek ennek a tevékenységnek a részét képezték. Ennek eszközei változatosak és szerteágazók voltak. A könyvek terén erre jó példa a bizományba, árusításra kiküldött Egy mondat helyett című kötet. A mű – de általánosságban a legtöbb, korabeli munkásőrség történetét és belső életét feldolgozó alkotás – célja egy olyan, belső pozitív önkép megalkotása volt, amely megerősítette a munkásőröket a tevékenységük társadalomi hasznosságában. Az említett írás a munkásőr szolgálat „hétköznapjain” túl például az árvízi és más igénybevételek bemutatásával és népszerűsítésével az olvasóban a szervezethez való kötődés és az elköteleződés érzetét válthatta ki, vagy a munkásőrökben már meglévő érzések megerősítését segíthette. Ezekkel a könyvekkel a propaganda célja a munkásőr szolgálat iránti minél nagyobb fokú elköteleződés és a szervezet elvi fundamentumaival való azonosulás elérése lehetett. Ezt célozta a veteránokkal való foglalkozás és az öntörténetírás szervezése is. Az oktatási segédanyagok esetében a megfogalmazott szándék az volt, hogy azok elegendő számban eljussanak az alegységekhez. A „Nevelés első vonalában a rajparancsnokok” esetében külön telexüzenetben figyelmeztették a parancsnokságokat erre a kívánalomra. A példaként hozott – oktatóanyag kategóriába sorolt – kiadvány esetében feltételezhető, hogy politikai nevelési segédanyagról lehetett szó.

Feltehetjük a kérdést, hogy mindezekből mire következtethetünk a különböző médiákon keresztül folytatott propagandáról? Egyrész látható, hogy a korabeli elérhető legtöbb üzenetközvetítő eszközt felhasználták, és az agitáció szolgálatában alkalmazták. Megállapítható, hogy tematikájában különbözőek azok a témakörök, amelyeket a munkásőrség propaganda tevékenysége a különböző médiákban, feldolgoztak és megjelenítettek ebben az időszakban. Ennek ellenére, jól érzékelhető, hogy főleg a mozgóképes, de a Munkásőr magazinban is a fő központi üzenete a munkásőrség egységének és kohéziójának erősítése és az állomány folyamatos meggyőzése volt a testület céljaival, és működésének helyességéről.

„A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program keretében valósult meg.”

Források:

Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai, Századok, CXLIX. évf., 2015/6, 1397–1443.

Kiss Dávid: A Munkásőrség története és előzményei, Budapest, VERITAS Történetkutató Intézet – Magyar Napló, 2017.

Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára XXXV.14.a. Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957-1989)

5-5/4/1983. ikt. sz. [Oktatófilm katalógus megküldése megyéknek.]

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-31/1983. ikt sz. [VHS lejátszó beszerzése].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-31/2/1983. ikt. sz. [Megbízás VHS lejátszó kezelésére].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-19/1985. ikt. sz. [A második világháború végének 40. és a Varsói szerződés megalapításának 30. évfordulója.].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-3/7/1987. ikt. sz. [Filmajánlat].;

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-3/9/1987. ikt. sz. [Videófilm igénylés].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-19/1985. ikt. sz. [A második világháború végének 40. és a Varsói szerződés megalapításának 30. évfordulója.].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-16/1988. ikt. sz. [Videóstúdió készletében meglévő Grósz Károly beszéd vágott és vágatlan verziója igényelhető].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-8/2/1984. ikt. sz. [Videókazetták, oktató filmek átadása]

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-3/9/1987. ikt. sz. [Videófilm igénylés].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-36/1985. ikt. sz. [Videofilm vetítés és másolási tevékenység szabályozása].

MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-25/1983. ikt. sz. [Megrendelő ív felterjesztése].

MNL-BeVL-XXXV.14.a.5-15/1987. ikt. sz. [Munkásőr lap előfizetési rendszerének egyszerűsítése].

HU-MNL-BeVL- XXXV.14.a. 5-23/1984. ikt. sz. [A Honvédelem című lap előfizetése];

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-3/1985. ikt. sz. [Tájékoztató a megrendelt lapokról]

HU-MNL-BeVL-XXXV. 14.a 5-3/5/1985. ikt sz. [Kádár János: „Béke, függetlenség, honvédelem című könyvének megküldése].

HU-MNL-BeVL-XXXV. 14.a 5-3/4/1985. ikt sz. [Bokor László: Hajnali Őrjárat és Dobrossy István: Rang nélkül című könyvének árusítása].

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-7/1985. ikt. sz. [Ingyenes könyvosztás, Dr. Fodor László: Sorsfordítás].

HU-MNL BeVL-XXXV.14.a. 5-3/3/1985. ikt. sz. [A magyar helyesírás szabályai tizenegyedik kiadása megküldése].

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-3/7/1985. ikt. sz. [Bizományba megküldött „Egy mondat helyett” című könyvek árusítása].

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-13/1/1985. ikt. sz. [Munkásmozgalmi veteránok lakhatási és szociális körülményeinek felmérése]

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-18/1983.ikt. sz. [1984. évre tervezett politikai oktatás programjáról].

HU-MNL-BeVL-XXXV.14.a. 5-5/2/1983. ikt. sz. [Tájékoztató telex a Nevelés első vonalában a rajparancsnokok című oktatóanyag elosztásáról].

Ezt olvastad?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc: A rombológolyó, amely áttörte a berlini falat – interjú Csipke Zoltánnal

Csipke Zoltán történész az amerikai-magyar diaszpórában felnőve kezdett érdeklődni az 1956-os forradalom és szabadságharc iránt. Szülei 1956-os menekültként fiatalon kerültek

X