Kárpátalja
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című
Tanúságtétel a katakombákból: a munkácsi görögkatolikus egyházmegye hűségének krónikája
Marosi István Katakombaszolgálat Kárpátalján – A munkácsi görögkatolikus egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában (1944–1989) című kötete a 20. századi magyar és kárpátaljai történelem egyik legsötétebb, mégis legfelemelőbb fejezetét tárja elénk.
Hitvallók a föld alatt – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista üldöztetés árnyékában
A 20. századi Kárpátalja egyház- és köztörténetének feldolgozásához egyaránt jelentősen hozzájárul a Katakombaszolgálat Kárpátalján – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában (1944–1989) címmel megjelent kötet. Szerzője, Marosi István,
A Tanácsköztársaság Kárpátalján
Kosztyó Gyula, a történelmi Északkelet-Magyarország (Szabolcs megye és Kárpátalja) jól ismert tudományos kutatója megírta az 1919-es proletárdiktatúra kárpátaljai történetét még a Clio Intézet égisze alatt (Kosztyó Gyula: „A kommunizmusság nagyobb
Küzdelem a megmaradásért – A kárpátaljai magyar közösség 1944 és 2022 között
1944 nyarán a Bagratyion hadművelet keretében a Vörös Hadsereg áttörte a németek keleti fronton kiépített védelmét, amely a Wehrmacht visszavonulását eredményezte. A szovjet csapatok előrenyomulása során a nyár végére elérték
„A zsidók félve néznek körül akkor is, ha egymás között beszélgetünk” – A holokauszt Kárpátalján (1944)
Vincze András az Északkeleti Hadműveleti Terület – Kárpátalja – kormánybiztosa 1944 nyarán így nyilatkozott az egyik helyi napilapnak: „Rend, fegyelem, gyorsaság, munka! Keresztény és feltétlenül jobboldali politika” (Kárpáti Magyar Hírlap,
Magyar sors Kárpátalján
Kulcsár Zoltán Magyar sors Kárpátalján című kötete több egyszerű visszaemlékezésnél: nemcsak a család, hanem az egész régió történetét megismerhetjük belőle úgymond alulnézetből, személyes nézőpontból. Kulcsár Zoltán kötetét a Nemzeti Emlékezet
Mindent a várakról – Erődített helyek a Felvidéken és Kárpátalján
2018-ban jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában Karczag Ákos és Szabó Tibor kétkötetes hiánypótló, monumentális alkotása a Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről. A szerzők közül Szabó Tibor gépészmérnök, jelenleg műszaki
Kárpátalja a hatalmi harcok középpontjában (1938–1939)
Ha Kárpátaljáról van szó, sok minden juthat az ember eszébe. Hovatartozásunkból adódóan a többség elsősorban az ott élő magyar kisebbségre asszociálhat, vagy jelen helyzetben akár a 2022. február 24-én kirobbanó
Görögkatolikus apácák kiutasítása Kárpátaljáról (1939)
Kárpátalja területének Magyarország fennhatósága alá kerülését követően azonnal megkezdődött annak társadalmi konszolidációja és gazdasági integrációja. A visszaillesztés, de főleg a konszolidáció folyamatában a budapesti politikai elit fontos szerepet szánt a