katolikus egyház
Magyarország a nemzetközi katolicizmus pódiumán: az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus
1938. május 25-29. között több mint félmillió magyar és külföldi zarándok látogatott Budapestre, hogy részt vegyen a 34. Eucharisztikus Világkongresszuson. A közel két éves előkészítő munka után a magyar főváros
„Mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” – A pápaság és a horvát végvidék
Nyáron magyar turisták százezrei özönlik el Horvátországot, többségük a tengerparton tölti minden idejét. Pedig a kedvelt üdülőhelyektől nem messze igazán érdekes látnivalókra is bukkanhatunk, ahol szinte tapintható a történelem. Zengg
Hazudni akár a pápának is – A sebenicói püspökség létrejöttének rövid története
Könyves Kálmán, miután 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták, elfoglalta az észak- és közép-dalmáciai városokat és a szigetek jelentős részét. Ezzel magyar uralom alá kerültek komoly, későantik múltra visszatekintő városok
Magyar vonatkozású kérvények VI. Adorján pápához
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth
A sajtószabadság ügye a reformkorban
Hosszú utat tett meg a reformkor során a sajtószabadság kérdése, amíg nemesi sérelemből olyan formában emelkedett törvényszöveggé, hogy „gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti”. Cikkemben ezt a
Vác „fehér vértanúja” – Pétery József váci megyéspüspök és a magyar pártállam
Kétségtelen, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket az állami erőszakkal és elnyomással szembeni helytállása és kálváriája, egyházi kulcsszerepe kiemeli a 20. századi magyar püspökök közül, azonban a példamutatás tekintetében
A lengyel katolicizmus és a pártállam: Wyszyński bíboros, az „ezredév prímása”
Stefan Wyszyński bíboros, a 20. századi Lengyel Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb alakjaként egyszerre testesítette meg a nemzeti öntudatot, a keresztény elhivatottságot és a szocialista rendszerrel szembeni józan, kompromisszumkereső fellépést. Személyisége
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) – a magyar állambiztonság szemével
XXIII. János pápa már a 78. életévében járt, amikor 1959-ben bejelentette: egyetemes zsinatot kíván összehívni, hogy „friss levegő áradjon be az egyházba.” A pápa célja az volt, hogy az egyház
A boszorkányüldözés és háttere az újkori Európában
A 16–17. század legsúlyosabb jelenségei között tartjuk számon a boszorkányüldözést. Nők és férfiak ezreit vetették máglyára, végezték ki, állították koholt vádakkal bíróság elé. Az első, pánikszerű üldözési hullámok a 15.
“…a történelemtudomány nem önmagáért létezik” – interjú Tóth Tamással
Tóth Tamás egyháztörténész a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye 18. századi történetének kutatója. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője, több nyelven publikálja eredményeit. A közelmúltban magyarul és olaszul is megjelent könyvében a Pápai Magyar Intézet