katolikus egyház
A sajtószabadság ügye a reformkorban
Hosszú utat tett meg a reformkor során a sajtószabadság kérdése, amíg nemesi sérelemből olyan formában emelkedett törvényszöveggé, hogy „gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti”. Cikkemben ezt a
Vác „fehér vértanúja” – Pétery József váci megyéspüspök és a magyar pártállam
Kétségtelen, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket az állami erőszakkal és elnyomással szembeni helytállása és kálváriája, egyházi kulcsszerepe kiemeli a 20. századi magyar püspökök közül, azonban a példamutatás tekintetében
A lengyel katolicizmus és a pártállam: Wyszyński bíboros, az „ezredév prímása”
Stefan Wyszyński bíboros, a 20. századi Lengyel Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb alakjaként egyszerre testesítette meg a nemzeti öntudatot, a keresztény elhivatottságot és a szocialista rendszerrel szembeni józan, kompromisszumkereső fellépést. Személyisége
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) – a magyar állambiztonság szemével
XXIII. János pápa már a 78. életévében járt, amikor 1959-ben bejelentette: egyetemes zsinatot kíván összehívni, hogy „friss levegő áradjon be az egyházba.” A pápa célja az volt, hogy az egyház
A boszorkányüldözés és háttere az újkori Európában
A 16–17. század legsúlyosabb jelenségei között tartjuk számon a boszorkányüldözést. Nők és férfiak ezreit vetették máglyára, végezték ki, állították koholt vádakkal bíróság elé. Az első, pánikszerű üldözési hullámok a 15.
“…a történelemtudomány nem önmagáért létezik” – interjú Tóth Tamással
Tóth Tamás egyháztörténész a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye 18. századi történetének kutatója. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője, több nyelven publikálja eredményeit. A közelmúltban magyarul és olaszul is megjelent könyvében a Pápai Magyar Intézet
„A világ nagyobb, mint Magyarország…” – Interjú Somorjai Ádámmal
Somorjai Ádám pannonhalmi bencés szerzetes, történelemtanár és erkölcsteológus a bencés rendtörténetnek és Mindszenty József pályafutásának elismert kutatója. Húsz éven át a Vatikáni Államtitkárság német szekciójának, majd levéltárának munkatársa volt, amely
Popovics Bazil munkácsi görögkatolikus püspök tevékenysége 1848-ig
Magyarország hét „fő nemzetisége” közül lélekszámban a ruszin volt a legkisebb. Mind anyagi, mind pedig kulturális tekintetben a legszegényebb népcsoportként tartották őket számon. Társadalmuk csonka, más szóval hiányos struktúrájú volt,
A Képes Krónika
1358. május 15-én egy pontosan máig be nem azonosított szerző, valószínűleg Kálti Márk, hozzálátott munkájához, amelyben ‒ szintetizálva a korábbi krónikákat ‒ megalkotta a magyar középkor egyik legnevezetesebb írott forrását,
„Tudományegyeteme épül büszke Pécsnek…” – 650 éves a magyarországi felsőoktatás
A pécsi egyetem alapításának 650 éves jubileumáról a Bёlga-együttes „Királyok a Házban” című klasszikusa sem véletlenül tesz említést. Az esemény – annak ellenére, hogy az intézmény csupán néhány évtizedig állt