Rákosi Mátyás
Karikatúrák a kommunista hatalomátvételhez vezető úton, avagy a jelenkor képes krónikáinak elemzése
A karikatúrák a 18. század folyamán jelentek meg, és a korszak politikai és társadalomtörténetének képi lenyomataivá váltak egy olyan korban, amikor a célközönség jelentős része még nem tudott olvasni. Az
Beárazva – Pénzügyi bűncselekmények a Rákosi-korszakban
Franz von Liszt, a 19-20. század egyik legnevesebb büntetőjogásza, a közvetítő büntetőjogi iskola képviselője, a büntetőtörvényt az elkövető Magna Chartájának nevezte, utalva ezzel a büntetőjog azon funkciójára miszerint a bűnelkövető
Nagy kommunistahatározó – Kik voltak a magyar kommunisták?
Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, a tudományos osztály vezetője a népi kollégiumi mozgalomról, a népiekről, illetve a Kádár-korszak úgynevezett agrárlobbijának fontos élvonalbeli politikusáról, Fehér Lajosról írt monográfiái
„Nem mondhatom, hogy kommunizmust, mert ezt senki nem akarja…” – Mit szerettek volna a munkástanácsok 1956-57-ben?
Csalódni fog, aki kezébe veszi a Gulyás Martin: „Szocializmust akarunk, de magyar úton” – Munkástanácsok 1956-1957-ben című munkáját. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet ugyanis nem csupán az 1956-os forradalom
A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben
2022. november 18-án rendezték meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem közös, A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferenciáját, amely egyben egy hosszabb távú
„Tudtuk ez az igazság valóság lesz egyszer…” – Avagy az ÁVH és a cionista mozgalmak
1953. július 13-án kezdték meg a Rákosi-korszak utolsó pereinek egyikét, melynek történetét Novák Attila: Ideológia és önazonosság – Az 1953-as budapesti cionista per című könyve ismerteti először. A szerző szakterülete
A „legvidámabb barakk” – Kerekasztal a Kádár-rendszer (újra)értékeléséről
2022. március 25–27. között zajlott az idén először megrendezett Belvedere Meridionale Történész Műhely Hétvége. A szegedi eseményen a történész szakma jeles képviselői, illetve graduális és posztgraduális hallgatók vettek részt. A
Hogyan szálljuk meg a Nyugatot? Zala megye szovjetizálása, 1945-1950
Az immáron hatodik kötetéhez érkezett Magyar vidék a 20. században sorozat kiadványai kapcsán nem érdemes fukarkodni a dicsérettel. Talán a korábbi darabokról írt ismertetőimből is érződik: személy szerint nagyon fontosnak,
Árnyékban – Rajk Júlia élete
A Rajk név hallatán vagy láttán a legtöbb embernek az a Rajk László jut az eszébe, aki a hazai kommunista mozgalom egyik fő alakja volt, mindemellett belügyminiszterként is jelentős szerepet
Magyar–kínai kapcsolatok 1949–1989
„Le a magyar revizionizmussal – vigyük végig az antiimperialista, antirevizionista harcot!”, „A Kína-ellenesség kudarcra van ítélve!”, „ tiltakozunk a magyar hatóságok fasiszta eljárása ellen ! (a pekingi magyar nagykövet