A vatikáni kutatások hőskoráról – Könyvbemutató és sírfelújítás a Fraknói-centenáriumon
A 100 esztendeje elhunyt Fraknói Vilmos életműve előtt fejet hajtva, a nevét viselő Kutatócsoport november 19-én, a püspök halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezést. Az emléknap keretében koradélután a Kutatócsoport és a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében sor került a Fiumei úti sírkertben Fraknói Vilmos – arbei címzetes püspök, nagyváradi kanonok, szekszárdi, majd szentjobbi apát, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, később másodelnöke – felújított síremlékének felszentelésére.
Az eseményen elsőként Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója mondott beszédet, amelyben kiemelte, hogy a szellemi örökség megőrzése mellett fontos figyelmet fordítanunk azon helyek fizikai valójának épségben tartására is, amelyek lehetővé teszik a méltó megemlékezést nemzetünk nagyjai, köztük a Fiumei úti temetőben nyugvó püspökök felé.
Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője beszédében megosztotta a megemlékezőkkel a nemrég felújított síremlék történetét. Ezt Berzeviczy Albert, az MTA elnökének kezdeményezésére, többek közreműködésével és hozzájárulásával állították 1929-ben. A történész a püspök munkásságát méltatva kiemelte, hogy örökségének ápolását immár két évtizede kezébe vette a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről indult Kutatócsoport, amely 2017-től viseli Fraknói Vilmos nevét.

Következőként Kollár László Péter, az MTA főtitkára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében méltatta Fraknói sokoldalú tudományos tevékenységét, többek közt a Szent István Akadémia tagjaként folytatott agilis munkáját, az Arany János utódaként végzett, megterhelő hivatali feladatokban rejlő precízségét és az egész életén át tartó munkakedvét.
Végül Marie-Theres Arnbom Bécsben élő történész, Fraknói lánytestvérének leszármazottja mondott köszöntőt. Szavai nyomán egy összetartó, hagyományait gondosan ápoló család története bontakozott ki a hallgatóság előtt, amelynek a rokonság által „Vilmos bácsiként” emlegetett püspök központi tagja volt. A család a mai napig fontosnak tartja Fraknói emlékének, szellemi örökségének gondozását, többek közt évente látogatják a most megújult sírt is, amelynek restaurálását hálával és örömmel vették tudomásul. A püspök Terézia és Karolina nevű testvéreinek leszármazottai közül sokan megjelentek az eseményen, köztük Terézia 89 esztendős unokája, Christiane Arnbom.
Őt követően Török Csaba, az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház plébániai kormányzója, címzetes prépost, egyetemi tanár áldotta meg a felújított síremléket. Örömmel emlékezett meg arról a szép párhuzamról, hogy Fraknóit 1865-ben az általa vezetett templomban szentelték pappá.
A temetői megemlékezés koszorúzással zárult, a síron a család mellett a Nemzeti Örökség Intézete, az MTA, a Fraknói Kutatócsoport, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, valamint Miskolc Város Önkormányzata helyezte el főhajtás mellett a tisztelet és kegyelet virágait.

Ezt követően a Fraknói-centenárium a Központi Szemináriumban, a püspök életének fontos helyszínén folytatódott tudományos emlékülés keretében. A díszteremben megrendezett program Liszt Ferenc Desz-dúr Consolation című művével vette kezdetét, amelyet Bácskai István, a Fraknói Kutatócsoport könyveit is megjelentető Gondolat Kiadó igazgatója szólaltatott meg zongorán. A megindító dallamok után Fraknói utolsó éveit idézték fel a Kutatócsoport tagjai az életéről szóló tudósításokból felolvasott részletekkel.
Elsőként Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte Birher Nándort a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karának dékánját, hogy nyissa meg az emlékülést. A dékán beszédében párhuzamot emelt a püspök tudományművelést elősegítő római tevékenysége és a munkáját folytató Kutatócsoport működése közt, kiemelve, hogy mennyire fontosnak tartja nem csak ápolni, de a kutatást folytatva kiterjeszteni a püspök szellemi örökségét.
A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Lamm Vanda társadalomtudományi alelnök szólalt fel, megemlékezve a püspök Akadémián végzett rendíthetetlen, kitartó munkájáról és az ennek köszönhető szellemi fellendülésről és gyarapodásról. Beszédében kitért rá, hogy a korábban Lendület pályázatot elnyert, később Fraknói Kutatócsoporttá alakult kutatók munkásságát kiemelkedően eredményesnek látja. Őt követően Solymosi László akadémikus méltatta Fraknói Vilmos monumentális történészi teljesítményét és a magyar történettudomány alakításában ellátott szerepét.

A köszöntőket követően bemutatásra került a Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban megjelent Fraknói Emlékkönyv. Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emlékezete című, Tusor Péter és Kanász Viktor által a centenárium alkalmából szerkesztett kötet. A Fraknói Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet közös kiadásában megjelent kötet elsősorban a nagyváradi X. Fraknói Akadémia előadásainak érdemben kibővített anyagát tartalmazza.
Elsőként Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese ismertette a kötetben három tematikus egységbe rendezett – elsőként szerepelnek Fraknói életrajzi vonatkozású, majd történészi munkásságát érintő, végül a tudós és kortársai itáliai tevékenységét elemző munkák – tanulmányokat.
Őt követően Török Csaba teológus, pap, egyetemi tanár elemezte a tanulmányokat a 19. századi egyházi viszonyok, illetve a történettudomány és a teológia fejlődésének kontextusában. Méltatva a vállalkozás monumentális voltát, külön kiemelte a kötet erényei közt a forrásgazdagságot és alaposságot.

Az esemény záróakkordjaként a Fraknói Kutatócsoport társvezetője, a pécsi tudományegyetem rektorhelyettese, Fedeles Tamás mondott köszönetet a kötet létrejöttében közreműködőknek. A centenáriumi emlékülést követően a kutatócsoport a Központi Szeminárium káptalani termében fogadást tartott névadója emlékére és tiszteletére.
Mind a sírkertben tartott kegyeleti megemlékezés, mind a Szemináriumban rendezett emlékülés méltó folytatása volt a Kutatócsoport által szervezett, Fraknói életműve előtt tisztelgő centenáriumi programnak, a tavasszal Nagyváradon, júniusban pedig Rómában szervezett akadémiának és konferenciának, valamint a lateráni székesegyházban tartott koszorúzásnak.
A kötet tt tölthető le.
A cikk az Újkor.hu és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.
Kanász-Bellovics Zsófia
Ezt olvastad?
További cikkek
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című […]
A Görgey Kör rozsnyói emlékprogramja
A Görgey Kör, a Rozsnyói Rákoczi Magyar Ház és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében a Görgei Artúr emlékkörút programsorozat a Felvidéken keretein belül három napig az 1848-1849-es szabadságharc került […]
Előző cikk
A német parancsnoknak: NUTS! | McAuliffe dandártábornok és a 101. légideszant hadosztály Bastogneban
1944. december 20-án kezdődött Bastogne városának rövid, ám annál híresebb ostroma, ahol a főként az amerikai 101. légideszant hadosztály katonáiból álló csapatok felvették a harcot és sikeresen tartottak ki a […]











