Cseh Valentin bejegyzései
„A célpont a mai napra: Szeged” – új kötet a város második világháborús hadtörténetéről
Oláh András Pál számos olyan írás szerzőjeként vált ismertté a hazai hadtörténetírás művelői körében, melyek a Magyarország ellen végrehajtott második világháborús angolszász légitámadásokkal foglalkoznak. Kijelenthető, hogy korunk hadtörténészei közül ő
Nagykanizsai tüzérek a Don-kanyarban
Molnár András, az MNL Zala Vármegyei Levéltárának volt igazgatója és kiváló történész-levéltárosa újabb második világháborús hadtörténeti művével örvendeztette meg a magyar hadtörténet iránt érdeklődő olvasókat. Ezúttal a nagykanizsai magyar királyi
A hosszú hadjárat és a várnai csata (1443–1444) II. rész: Keresztes hadjáratok az Oszmán Birodalom ellen
Hunyadi János katonai sikerei új helyzetet teremettek Európában. Felcsillant a reménye annak, hogy az Oszmán Birodalom délkelet-európai hatalmát meg lehet törni. Ennek érdekében az Egyházi Állam jelentős szervező munkába kezdett,
A hosszú hadjárat és a várnai csata (1443–1444) I. rész: Hunyadi János színrelépésétől a jalomitai csatáig
2023-ban volt 580 esztendeje annak, hogy a Hunyadi János vezette keresztény haderő sikert ért el a hosszú hadjárat során, s idén volt az 580 évfordulója az 1444. november 10-i várnai
A magyar olajipar átalakulása és a államosítása 1945–1949 között. A kőolaj-feldolgozóipar állami kézbe kerülése
A második világháborút követő években teljes társadalmi és politikai irányváltás következett be Magyarországon. Ezen átalakulás az élet minden területét érintette, így ebből a magyar olajipar sem maradhatott ki… E jelentős
Az 1521. évi oszmán hadjárat, Szabács és Nándorfehérvár bukása
1521 nyarán a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között a XIV. század vége óta tartó háborúskodás fordulópontjához ért. Az ifjú Szulejmán szultán első hadjáratát hazánk ellen vezette. Végül a
Németország 1940-es olajhelyzete és háborús kilátásai egy magyar kormányzati háttéranyag alapján
Temesváry László 1940 februárjában az alábbiakat írta a kőolaj háborús szerepéről: „Olaj nélkül nincs háború. Akinek több az olaja, aki megakadályozza ellenfele olajellátását, az megállítja a repülőgépeket, megakasztja a harci
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése című sorozatról
„A legnagyobb császárnak, a királyok királyának, a szerencsés, győzedelmes, diadalmas, győzhetetlen Mehmetnek, Isten akaratjából a föld és tenger urának…” – írta II. Mehmed oszmán szultánnak a róla szóló könyv ajánlójában