Eltűnt gondolatok nyomában – kapcsolatok vonzásában

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 2015. június 2-án emlékülést tartott a hazai nemzetiségtörténeti kutatás nemzetközileg elismert személyiségének, Kemény G. Gábornak tiszteletére.

Filep Tamás Gusztáv, Szász Zoltán, Szarka László

A jelenlevőket Szász Zoltán köszöntötte, majd nyitóelőadásában felvázolta Kemény G. Gábor életpályáját. A nagyszerű tudós 1945-től 1957-ig, majd 1962-től 1980-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt, míg a köztes időben az MTA Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott. Az életrajzi adatok ismertetése mellett az életműből vett idézetekkel mutatta be az egykori tudós személyiségét.

Szász Zoltán

A második előadást Jeszenszky Géza tartotta, aki egykor – maga is az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozva – személyesen ismerte Kemény G. Gábort.  Beszédében személyes emlékeket elevenített fel, majd arra is fény derült, hogy maga is részt vett a Kemény G. Gábor vezette kutatásban, amely az első világháborúra vonatkozó kisebbségi iratok összegyűjtésére vállalkozott. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Kemény G. Gábor képviselte szellemiséget meghatározónak érezte a kisebbségi jogok kutatásában.

Jeszenszky Géza

Pomogáts Béla előadásából megtudhattuk, hogy még egyetemista korában ismerte meg Kemény G. Gábort, mivel rengeteg időt töltött az Országos Széchényi Könyvtárban ekkoriban. 1957-es diplomázása után az MTA Irodalomtörténeti Intézetében helyezkedett el, ahol Kemény G. Gábor osztályán dolgozott. 1959 és 1965 között politikai okokból nem kapott szakmai állást. Ebben az időben szintén Kemény G. Gábor segített neki azzal, hogy kutatásai során alkalmilag foglalkoztatta. Kemény G. Gáborra olyan emberként emlékezett, aki precíz adatgyűjtő munkája mellett költői tehetséggel is rendelkezett.

Pomogáts Béla

Filep Tamás Gusztáv Kemény G. Gábor a felvidéki irodalom történetét összefoglaló munkáját ismertette előadásában. A művel saját kutatásai során találkozott először, ahhoz kiindulási alapként használva. A művet máig használható munkaként értékelte, noha néhány kisebb hibát azért talált benne. Előadásának konklúziójaként elmondta, hogy máig nincs érvényes összefoglaló munka a szlovákiai magyar irodalom történetére vonatkozóan, amelynek megírása elkerülhetetlen lassan. Ehhez kiindulási alapot jelenthet Kemény G. Gábor munkássága is más művek mellett.

Filep Tamás Gusztáv

Szarka László előadásból kiderült, hogy jelenleg folyamatban van az Iratok a magyarországi nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában c. Kemény G. Gábor-féle forrássorozat hiányzó, 1916-1918 évekre vonatkozó zárókötetének az anyaggyűjtése. A munkát az MTA BTK TTI első világháborús OTKA-kutatócsoportja végzi. Hozzátette, Kemény G. Gábor nemzetszemlélete máig érvényes, ugyanis eszerint a sérelmek állandó emlegetésével nem lehet párbeszédet folytatni a szomszédokkal. Ehelyett értékközösség kialakítására van szükség, ami az MTA BTK Történettudományi Intézetének is fontos célkitűzése.

Szarka László

Az emlékülést Kemény G. Gábor fiának, Kemény Gábornak a beszéde zárta, aki megköszönte a jelenlevőknek, hogy előadásaikkal segítettek édesapja emlékének felidézésében.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Mindszenty József, bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás a közelmúlt magyar (egyház)történetének egyik legismertebb szereplője. Életéről még azok is sokat tudnak, vagy