Gerillák, szélhámosok, úttörők – 5 történelmi film, amit látnod kell idén tavasszal

2019-ben számos történelmi film bemutatójára számíthatunk, ami ékes bizonyítéka annak, hogy nem tétlenkedtek a múlt eseményeinek feldolgozására szívesen vállalkozó rendezők az elmúlt esztendőkben. Az előzetesen kitűzött premieridőpontok azt sejtetik, hogy egyik hónapban sem maradnak hoppon azok, akik szívesen váltanak jegyet egy-egy történelmi vagy életrajzi filmre. Külön öröm, hogy több magyar filmalkotásra is beülhetünk idén tavasszal.

Alelnök (premier: 2019. február 21.)

Adam McKay író-rendező a Nagy dobás után egy újabb igaz történetet vitt filmvászonra. Főhőse Richard Bruce (Dick) Cheney, az Amerikai Egyesület Államok 46. alelnöke, akit a jelenkori politikai élet egyik legzárkózottabb és legtitokzatosabb elméjeként tartanak számon. Élettörténetének öt évtizedén vezet keresztül minket a mű. Megtudhatjuk miként vált egy wyomingi elektronikai munkás az Egyesült Államok meghatározó politikusává. A sötét humorú és gyakran nyugtalanítóan őszintének tűnő elbeszélés a szervezeti hatalommal való visszaélés kulisszái mögé vezeti a nézőket. Kirajzolódik Cheney alakjában az odaadó családapa és a politikai bábjátékos kettősége. Megismerjük az eltökélt, szilárd támaszt jelentő feleséget, Lynne-t és a buldózer Donald Rumsfeldet, akinek iránymutatása nélkül Cheney nem válhatott volna Nixon adminisztrációjának részévé. Később volt Gerald Ford elnök kabinetfőnöke, majd öt kongresszusi cikluson keresztül George H. W. Bush védelmi minisztere. 2000-ben távozott a Halliburton olajipari cég éléről, hogy George W. Bush alelnökeként még nagyobb befolyásra tegyen szert. Úgy tartják Cheney furfangos politikai manőverei oly módon változtatták meg az amerikai politikai viszonyokat, hogy annak hatásai még jó ideig érezhetők lesznek. A filmet 6 Golden Globe-díjra jelölték, köztük a legjobb film, a legjobb színész (Christian Bale) és a legjobb rendező kategóriákban.

Az Alelnök c. film plakátja (Forrás: port.hu)

Guerilla (premier: 2019. március 7.)

Idén a nemzeti ünnep megülésének egyik alternatíváját adhatja Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmjének megtekintése. A korábban rövidfilmjeivel Cannes-ban és Berlinben is jelentős sikereket elérő rendező célja, hogy a historizáló szemlélet helyett közeli perspektívából mutassa be az 1848-1849-es időszak hangulatát és a korabeli fiatalok világát. Ismeretlen hősök néhány napját tárja elénk. A világosi fegyverletétel és a szabadságharc bukásának híre nem lesz gyorsan köztudomású tény. Barnabás, aki helyett korábban öccse vonult be, csak a vereség után csatlakozik az erdőben bujkáló fiatal gerillákhoz. Abban bízik, hogy hazaviheti testvérét és így megszabadulhat mardosó bűntudatától. Egy hazugsága miatt azonban besorozzák. A feszültséget csak fokozza, hogy egy olyan lányhoz kerül közel, akibe testvére is szerelmes.

Barnabás a Gerilla c. film plakátján (Forrás: port.hu)

A Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjában részt vett rendezővel még a forgatás előtt készült interjú, amelyet itt olvashatnak. A film stábjának összetétele pedig itt elérhető. Egy rövid részlet a filmből pedig itt található.

Apró mesék (premier: 2019. március 14.)

2019 márciusában egy romantikus történelmi thrillerrel jelentkezik Szász Attila rendező. A történet néhány hónappal a II. világháború vége után játszódik. Egy szélhámos, aki Pestről menekülve próbál hasznot húzni a harcok utáni zűrzavaros időkből, egy titokzatos nőnél és fiánál lel menedéket. Miközben főhősünk próbál megbirkózni háborús démonjaival, szenvedélyes viszonyba keveredik a nővel, akinek férje bármikor visszatérhet a frontról. A szökevény azt állítja együtt harcolt a nő férjével a Donnál. A nő azonban annyira gyűlöli férjét, hogy azt tervezi, ha visszatér, megöli.

A film impozáns stábjának névsora és előzetese itt megtekinthető.

Szabó Kimmel Tamás és Keresztes Vica a film forgatásán (Forrás: nullahategy.hu)

Colette (premier: 2019. március 21.)

Wash Westmoreland történelmi drámájában Sidonie–Gabrielle Colette francia író, újságíró, színésznő, pantomimművész élettörténetét dolgozza fel. Colette irodalmi Nobel-díj jelölést kapott 1948-ban a Gigi című művéért. Kezdetben sikeres párizsi író férje szellemírójaként veti papírra humoros, bestsellerré váló történeteit. Később a női egyenjogúsági mozgalom egyik úttörőjeként igyekszik kilépni férje árnyékából. Szembeszáll a társadalmi konvenciókkal, forradalmasítja az irodalmat, a divatot és a nemi szerepeket. A film már bejárta a legrangosabb fesztiválokat, többek között 4 brit Független Filmdíj-jelölést gyűjtött be. Egyik érdekessége, hogy részben Magyarországon készült. Előzetese itt tekinthető meg.

A Colette plakátja (Forrás: port.hu)

A hőlégballon (premier: 2019. április 4.)

1979-ben a Német Demokratikus Köztársaságban élő Strelzyk és Wetzel családok tagjai gondoltak egy merészet, és megkísérelték egy saját készítésű hőlégballonnal elhagyni az országot. 2000 méteres magasság, 4 felnőtt, 4 gyermek és 28 percnyi út. A STASI (Állambiztonsági Minisztérium) mindenre kiterjedő figyelmét kicselezve megkísérelni átjutni Berlini Fal felett rendkívüli vakmerőségre vallott. A film előzetese itt megtekinthető.

*

A Mozgókép rovat várja olyan filmértő történészek vagy történelemértő filmszakértők jelentkezését, akik szívesen vállalnák, hogy a fenti filmek valamelyikének megtekintését követően cikk formájában összefoglalják kapcsolódó gondolataikat. Jelentkezésület az alábbi címre várjuk: arvai.tundi@gmail.com.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2018. december 6-án ünnepelte meg a budapesti Orosz Kulturális Központ (OKK) fennállásának 45. évfordulóját. Mint minden hasonló intézmény, úgy az