Az 1956-os forradalom és a görög politikai emigráció

2025. február 7-én a fővárosi Kossuth Klubban mutatták be az 1956-os forradalom és a görög emigráció viszonyát elemző tanulmánykötetet, mely egy korábban megrendezett konferencia anyagát, valamint eddig nem publikált interjúkat ad közre. A kötet a L’Harmattan Kiadó és a Görög Intézet kiadásában jelent meg, valamint azt Görög-magyar kapcsolatok címmel egy jövőbeni sorozat első kiadványának szánják.

A könyvbemutató elején Váradi Péter, a L’Harmattan Kiadó főszerkesztője méltatta a könyvet, kiemelve, hogy jelen munka tartalma a többségi magyar társadalom számára is érdekes lehet. Ezt követően Agárdi Szpírosz Bendegúz, a Görög Intézet igazgatója beszélt arról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc témája a mai napig érzékeny pont a magyarországi görög közösség számára. Negatív sztereotípiák alakultak ki, amelyeket napjainkban a tudományos kutatás eszközével kell árnyalni. A kötet célja, hogy a magyar társadalom jobban megértse a polgárháború után 1948-tól Görögországból hazánkba érkező emigránsok helyzetét. Ennek kapcsán szót ejtett a Görög Intézet által az utóbbi években végzett levéltári kutatómunkáról is. A kutatás során forrásokat találtak például egy idős emigránsról, aki majdnem 100 évesen kényszerült elhagyni hazáját és a csongrádi nagymágocsi idősek otthonában hunyt el. Az eset azt mutatja, hogy a görögországi emigránsok milyen lehetetlen helyzetben voltak Magyarországra történő érkezésükkor, és nem lehetett elvárni tőlük, hogy a hazánkban uralkodó állapotokat kellően átlássák.

Cseh Gergő Bendegúz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) igazgatója a tanulmánykötet megszületéséhez vezető utat ismertette. Az ÁBTL és a Görög Intézet még 2023 februárjában kötött megállapodást arról, hogy a levéltár a maga szerény eszközeivel igyekszik segíteni az intézet kutatómunkáját, valamint publikációs lehetőséget biztosít az intézet munkatársai számára. 2023. október 27-én a két intézmény egy közös konferenciát is rendezett A görög emigráció és az 1956-os forradalom címmel. Jelen tanulmánykötet az itt elhangzott előadások anyagát adja közre.

Cseh Gergő Bendegúz arról is beszélt, hogy az ÁBTL intézményi céljai között szerepel az egyéni információs kárpótlás, aminek keretében a rendszerváltás előtt üldöztetést szenvedett személyek betekintést nyerhessenek saját irataikba; valamint a tudományos kutatás támogatása, ami egyfajta kollektív információs kárpótlásnak is tekinthető.

Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a görög politikai emigráció kutatásának úttörője. 1990-ben jelent meg Ithaka partjai című munkája, mely egy társadalomtörténeti, szociológiai elemzés a magyarországi görög közösségről. A rendszerváltás időszakában a hazai görögséget számos támadás érte a Kádár-rendszer melletti elköteleződése miatt. Ezek a sztereotípiák amúgy már rögtön a 1956-os forradalom leverését követően kialakultak. Mindezek arra késztették Szidriopulosz Archimédeszt, hogy feldolgozza a görög emigráció és az 1956-os forradalom viszonyát. Kutatómunkája azonban sok esetben inkább bizalmatlanságot, mintsem elismerést váltott ki a hazai görög közösség körében. A szerző levéltári kutatások és interjúk alapján írta meg 1956 – görögök a forradalomban című úttörő munkáját.

A jelen kötetet szerkesztőként is jegyző szerző a rendezvényen is elmondta, hogy a görög emigráció a közhiedelemmel ellentétben nem vett részt fegyveresen a forradalom eltiprásában, hanem semleges magatartást tanúsított. Kizárólag Sztálinvárosban (Dunaújváros) történt incidens, ahol a görögök hátba támadták a szovjet hadsereggel reménytelen küzdelmet folytató magyar felkelőket. Szidiropulosz Archimédesz hangsúlyozta, hogy egy népet semmilyen körülmények között nem lehet kollektívan bűnösnek nyilvánítani. A tanulmánykötetben publikált írásában kitér Jorgosz Vasziliu, 1956-ban Magyarországon élő ciprusi egyetemistára, aki a szabadságharc leverését követően vitairatot csempészett ki Párizsba. Vasziliu később 1988 és 1993 között Ciprus köztársasági elnöki méltóságát töltötte be.

A kötet szerzői közül még Vincze Xénia kulturális antropológus, és Markó György, a Hadtörténelmi Levéltár korábbi igazgatója szóltak hozzá a beszélgetéshez. Vincze Xénia az 1948-ban Magyarországra érkező görög gyermekmenekültekről beszélt, hangsúlyozva, hogy a gyermekek számára a polgárháború és a viszontagságos balkáni menekülés után a magyarországi fogadtatás volt ez első igazán pozitív élmény.

Markó György az 1956-os forradalom és szabadságharcban a forradalmárok oldalán legmagasabb rangot betöltő görög személy életrajzát dolgozta fel Hellásztól a Práter utcáig. Egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban címmel. André Konstantinidisz, egykori görög katonatiszt a Práter utcai felkelők parancsnokának politikai helyettese volt, és az 1956. novemberi szovjet invázió utáni harcokban esett. el. Markó György munkája az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készült el, és ezzel a második olyan alapmunkának tekinthető, amely a forradalmi események és a görög emigráció kapcsolatát vizsgálja. Szidiropulosz Archimédesz munkájához hasonlóan Markó György monográfiája is vegyes reakciókat váltott ki a magyarországi görög közösségből.

A beszélgetés során Markó György elmondta, hogy a katonai bíróságok 1945 utáni anyagában talált rá André Konstantinidisz iratanyagára és a hozzá csatolt fényképekre. André temetési képein két gyászoló nőt látott. Végül ez ösztönözte, hogy feltárja a görög szabadságharcos életútját. Markó György könyve a rendezvény során többször is szóba került.

Agárdi Bendegúz Szpírosz tanulmánya Georgiosz Georgalasz életrajzát ismerteti. Az 1950-es években a Magyar Rádió görög nyelvű adásait szerkesztő emigráns Georgalasz 1956 őszén, még a forradalom kirobbanása előtt elhagyta Magyarországot. Görögországba visszatérve később kormányzati pozíciókat töltött be a katonai junta (1967-1974) időszakában. Georgalasz tehát a szélsőbaloldaltól a szélsőbalig jutott el, végül 2016-ban ismeretlen szegénységben hunyt el. A tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy 1969 és 1973 között az Egyesült Államok alelnöki tisztségét egy görög származású politikus, Spiro Agnew töltötte be.

Ezt követően Szakulisz Nikosz két visszaemlékezését olvashatjuk, aki gyermekmenekültként érkezett a fehérvárcsurgói gyermekotthonba, majd 1956-ban tagja lett Csongrád város forradalmi bizottságának. A szabadságharc leverése után visszatért Görögországba , ahol számos magyar atlétikai és labdarúgó edző, köztük Puskás Ferenc tolmácsa lett. A visszaemlékezést olvasva bepillantást kapunk a görögországi sport hagyományaiba, valamint a görög-magyar sportkapcsolatok történetébe is. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2024. november 14-én a Görög Intézet sporttörténeti konferenciát is szervezett.

Markó György Delkosz Jorgosz életútját ismerteti, aki 1956-ban 17 évesen az Eötvös utcai ifjúmunkás otthon lakója volt. Már az első napokban csatlakozott az egyik felkelő csoporthoz, és jelen volt október 30-án a Köztársaság téri pártszékház ostrománál is. Bár a harcokban nem vett részt. Szemes Bendegúz írásában arra keresi a választ, hogy a Dohánygyári görög kolónia lakói hogyan élték meg az 1956-os eseményeket.

Seres Attila tanulmánya egy forráskiadvány, mely két fiatal történetét tárja elénk, akik részt vettek az 1956-os eseményekben, majd a szovjet hatóságok a KGB ungvári börtönébe internálták őket. A bevezető tanulmány után az ukrajnai levéltári forrásokat, elsősorban kihallgatási jegyzőkönyveket közöl a szerző. Georgiosz Caruhidisz 1956-ban az oroszlányi KÖMI-táborból október 26-án kitörő és Tatabányán át a főváros térségébe érkező „bányászbrigád” egységhez csatlakozott. Damianosz Lazaridisz pedig nemzetőrként tevékenykedett a fővárosban.

Szidiropulosz Archimédesz közli a Thomas Dritsios-szal 1986-ban Athénban készített interjút. Thomas Dritsios Magyarországon a Laikosz Agonasz című menekültújságot szerkesztette, majd 1976-ban Görögországba repatriált. A beszélgetésben az anyaországba visszatért emigránsok beilleszkedési nehézségeiről és egzisztenciális problémáiról vall az interjúalany. A kötetet Vincze Xénia historiográfiai tanulmánya zárja, mely a magyarországi görög emigráció kérdésével foglalkozó írásokat, valamint a témát érintő könyveket veszi számba.

Jelen tanulmánykötet a rendszerváltás óta a harmadik könyv, amely a görög emigráció és az 1956-os forradalom kérdését vizsgálja. A szerzők célja a görög emigrációról kialakult egyoldalú kép megváltoztatása és a sztereotípiák lebontása volt. Mindennek a maguk eszközeivel, tudományos igénnyel eleget is tettek. A közvélemény előtt a lehetőség, hogy az itt közölt információkat befogadja.

Agárdi Bendegúz Szpírosz – Szidiropulosz Archimédesz (szerk.): Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a görög politikai emigráció. Budapest, L’Harmattan – Görög Intézet, 2024. 152 p. (Görög-Magyar Kapcsolatok 1.)

Macher Péter

Ezt olvastad?

Térképre vitt montreali történelem

Montrealban, a kanadai Concordia Egyetem, Magyarország Montreali Főkonzulátusa és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának közös rendezvényén mutatták be 2025. december

X