Hangokba zárva – A zaj története

A pár évvel ezelőtt alakult Rubicon Intézet egyik kiemelet missziója, hogy elhozza a magyar olvasók számára a legújabb, legérdekesebb történeti ismeretterjesztő munkákat, s mindezt igényes köntösben tegye. Ebbe a sorba illik Kai-Ove Kessler Zsivajgó világ – A zaj története című munkája, amely 2024-ben jelent meg Novák Judit és Molnár Márta fordításában.

A szerző az 1962-ben született Kai-Ove Kessler német újságíró, történész és zenész. Több mint húsz éve dolgozik szerkesztőként a Norddeutscher Rundfunknál és évtizedek óta kutatja a zaj történetét. Ebben a könyvében, a Die Welt ist laut (Zsivajgó világ – A zaj története) című könyvében a zaj történetét vizsgálja az ókortól napjainkig, bemutatva annak társadalmi és egészségügyi hatásait. Emellett egy hard rock együttes dobosa​, innen is származhat érdeklődése a téma iránt.

„Hangot adok, tehát vagyok” – mondhatnánk az ismert mondás kiforgatásával. A zaj a születésünk óta velünk van. Az anya szívverése, a vér lüktetése, a test és a mozgás hangjai már életünk kezdetén sejtetik velünk, mi vár majd ránk.A zaj érzékelése szubjektív. Lehet nagyon halk, alig hallható és mégis annyira zavaró, hogy a legmélyebb kétségbeesésbe taszít. Ketyeg az óra, a szél nyikorgatja az ajtót. Csöpög a víz a mosdókagylóba. Műszerrel alig mérhető, mégis olyan hangos, hogy elrabolja az álmunkat. A zaj mindig velünk volt, de nem volt mindig egyforma. A történelem folyamán állandóan változott. Hol erősödött, hol gyengült, és a modern korban az ipari forradalommal érte el első csúcspontját.A zaj könyörtelen. Bár nem vagyunk teljesen védtelenek vele szemben, egyre nehezebb távol tartani magunkat tőle. Áthatol ablakon, ajtón, falakon. A zajvédelem a modern társadalom egyik legfontosabb feladata, és egyre több pénzbe kerül betartani a követelményeit. A tartós zaj lelki hatásai évszázadok óta foglalkoztatják az embert. Már az ókori Rómában arról vitatkoztak, hogy a nagyvárosi zaj árt-e a léleknek.A zajok és hangok felhangzásuk pillanatában el is tűnnek. Ám a 19. század végétől lehetségessé vált a hangok rögzítése és visszajátszása. Induljunk most együtt a zaj történetének felfedezésére!

Kai-Ove Kessler könyve lenyűgöző utazást nyújt az olvasó számára a zaj történetén keresztül. A munka nyolc fejezeten át vizsgálja, hogy miként formálta az emberi civilizációt az ókortól napjainkig a hangok világa. A szerző világos kronológiai szerkezetben tárgyalja a különböző zajforrásokat – a természet hangjaitól a modern ipari társadalmak zajszennyezéséig.

Az első fejezetben megismerkedhetünk a zaj születésével a nesztelen ősrobbanás után, hogyan kezd a világmindenség hallani „tanulni”. A fejezet végén pedig megszületik az ember által keltett mesterséges zaj, a zene. Ezt követően a zaj útját bejárva ellátogathatunk a kőkorszaki „városokba”, a Szentföldre, továbbá az ókori Hellászba és Egyiptomba is. Az utóbbi helyszínen a szerző az építkezésekkel járó zajokat vizsgálja, majd a következő fejezetben megtapasztalhatjuk a zsúfolásig megtelt Colosseum hangjait is, és már tovább is lendültünk a középkorba, ahol az egyház által keltett „zajokkal” ismerkedhetünk meg. A könyvből hamar kitűnik, hogy miközben közeledünk saját korunkhoz, úgy fogja egyre inkább hatalmába keríteni az emberiséget a zaj.  A mű egyik legizgalmasabb vonása, hogy nemcsak a technológiai fejlődés zajterhelését vizsgálja, hanem azt is, hogyan befolyásolja a hangok világa a társadalmi viszonyokat és az egészséget. Kessler érzékletes példákon keresztül szemlélteti, miként alakították át a zajviszonyok a városok fejlődését, és milyen megoldásokkal próbálták csökkenteni a hangszennyezést az évszázadok során.

A szerző történészi és újságírói alapossága, valamint zenei múltja érződik a könyv stílusában: az elbeszélés gördülékeny, a példák színesek és izgalmasak. A legtöbb részhez tartozik egy QR-kód is, amelyek segítségével meghallgathatjuk azokat a hangokat, amelyekről a szerző ír.

A mű végén elérkezünk a jelenhez, ahol a zaj komoly egészségügyi és társadalmi problémát jelent. A WHO már 1993-ban figyelmeztetett a tartós zaj káros hatásaira, és azóta kutatások igazolták, hogy növeli a stresszt, alvászavarokat okoz és hozzájárul különböző betegségekhez, például szív- és érrendszeri problémákhoz, cukorbetegséghez és bizonyos daganatos megbetegedésekhez. A 2020-ban kitört COVID-19 járvány idején átmenetileg csendesebb lett a világ a korlátozások miatt, de új típusú zajok kerültek előtérbe (pl. digitális zajok, automaták zajai, drónok zajai).

Kessler munkája közérthető módon beszél egy nagyon aktuális problémáról és annak történetéről, amely legtöbbünk mindennapjaiban így vagy úgy, de jelen van.

Leveles László

Ezt olvastad?

III. Báthory István történelemverseny

2026. március 20–21-én immár harmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a Báthory István Nemzetközi Történelem Verseny döntőjét, amelynek a Szegedi Tudományegyetem

X