Három kötet a veszprémi egyházmegye történetéről

2015. szeptember 24-én délután különleges eseménynek adott otthont a PPKE BTK Sophianum 205-ös terme – ekkor került sor a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár hármas könyvbemutatójára.

Az esemény házigazdáinak nevében Forgó András (PPKE BTK) megnyitó szavaiban kiemelte a könyvbemutató helyszínének apropóját: a levéltár vezetője és munkatársa, Karlinszky Balázs, valamint Varga Tibor László egykor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakos hallgatói voltak.


Fotó: Kollár Levente

Ezt követően Horváth Richárd (MTA TTI) mutatta be a Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei című kötetet. Többek közt a könyv erényei között említette azt is, hogy egy kissé háttérbe szorult korszak, a XV. század közepével foglalkozik. A szerkesztők, Dreska Gábor és Karlinszky Balázs érdemének tartotta, hogy nem regesztagyűjteményt állítottak össze, hanem a 23 levéltáros és történész közreműködésével elkészült kötet teljes, latin szövegű és kritikai apparátussal ellátott okleveleket közöl. E 181 irat különlegessége közé tartozik, hogy rálátást engednek a késő középkori veszprémi egyházmegye birtokgazdálkodásának működésére, de találhat a társadalom-, gazdaság- és helytörténettel, sőt a várakkal foglalkozó kutató is érdekes adatokat.

Mindszenty József veszprémi püspök 1945 áprilisának végén egy nyolc pontból álló kérdőívet állított össze, amely az egyházmegyéje állapotának felmérését, valamint a német, magyar és szovjet hadsereg által okozott károk összeírását célozta. Az erre beérkezett több mint háromszáz plébániai beszámolót tartalmazó Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című, Varga Tibor László által szerkesztett kötetet Ötvös István (PPKE BTK) mutatta be. Az iratokat olvasva, s így alulnézetből szemlélvén az egyházmegyét világosan kirajzolódik egy kétszeresen kifosztott ország képe. Ötvös felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az 1945 utáni politikatörténet általában figyelmen kívül hagyja az egyházi forrásokat, pedig ezek – ahogy ezt a megjelent könyv is mutatja – számtalan új aspektusból világítják meg a II. világháborút követő éveket. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem csak az adott plébánia kárai kerültek felsorolásra, hanem sokszor az egész település szellemi és anyagi állapotát is bemutatják. Ötvös „botrányos” könyvnek nevezte a kötetet, mert szerinte a benne olvasható források világosan rámutatnak az 1945-ös felszabadulás-narratíva és a „megtévedt kommunisták” mítoszának tarthatatlanságára.


Fotó: Kollár Levente

A Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai címet viselő tanulmánykötetet Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára) ismertette. Megjegyezte, hogy a klasszikus rendtörténetet általában szerzetesek írták, és e művekben egy-egy rendház vagy provincia állt a figyelem középpontjában. A jelenlegi kötet e téren újdonságot hordoz: a szerzők egy kivétellel világi kutatók, és ami még fontosabb: szokatlan módon nem egy szerzetesrend történetét vizsgálja a kötet, hanem egy egyházmegye területén lévő különböző férfi és női rendek működését. Így a történelmi egyházmegye területén, Budafoktól Csurgóig jól mutatja a virágzó szerzetesi élet sokszínűségét a tanulmányok sokfélesége; olvashatunk többek közt középkori kolostortörténetekről, a Karthauzi Névtelen művéről, az Érdy-kódexről, a zirci ciszterci apátság XVIII. századi politikai küzdelmeiről, a budai kapucinusok lelkipásztori tevékenységéről vagy a kommunista vészkorszak alatti titkos működésről.


Fotó: Kollár Levente

Összefoglalásként elmondható, hogy e három kötet méltó folytatása Magyarország egyik legrégibb egyházmegyei levéltári sorozatának, s jelentősen hozzájárulhatnak egy, a jövőben megírandó veszprémi egyházmegyei monográfiához.

A három kötet adatai:

Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei, Szerk.: Dreska Gábor – Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 25.), Veszprém, 2014.

Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai, Szerk.: Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 26.), Veszprém, 2015.

Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I., Szerk.: Varga Tibor László, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 27.), Veszprém, 2015.

Kanász Viktor

Kapcsolódó cikkek:

„Kilépve Pázmány árnyékából” – új kötet Lippay György levelezéséről

Bemutatkozik a Kubinyi András Történész Műhely

„Repülőjegy a múltba” – Kettős könyvbemutató a soproni városházán

 

Ezt olvastad?

Június 6-án mutatták be Romsics Ignác Erdély elvesztése 1918-1947 című legújabb könyvét a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A szerzővel Ablonczy