A hit középpontba állítása – Egy kiállítás katalógusa

A reformáció 500. évfordulója és a Magyar Református Egyház megalakulásának 450. évfordulója alkalmából a debreceni Déri Múzeum nagyszabású kiállítást rendezett, amely „A hit megtartó ereje – Az Erdélyi fejedelemség és Debrecen” címet viselte. 2017-ben nemcsak Európa szerte emlékeztek meg a reformáció fél évezredes jubileumáról – fontos eseményeiről, küzdelmeiről és kimagasló szereplőiről –, hanem hazai viszonylatban is nívós programsorozat vette kezdetét, amelynek utolsó állomása és egyben méltó lezárása volt a 2017. december 4. – 2018. március 31. között Debrecenben megtekinthető tárlat. A közös összefogással és a széles körű együttműködéssel megvalósult kiállításról korábban Váradi Katalin tett közzé egy rövid ismertetőt és élménybeszámolót: A hit megtartó ereje – Debrecen „aranykora” a Déri Múzeumban címmel.

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem díszsodronyinge a kiállításon – (Kép Forrása: www.dehir.hu)

A kiállítás zárását követően rövidesen kiadásra került Angi János múzeumigazgató szerkesztésében és a Déri Múzeum munkatársainak köszönhetően egy a tárlathoz szorosan kapcsolódó, képekkel gazdagon illusztrált kötet, mely egyfelől kiállítási katalógusként szolgál, másfelől a hit középpontba állításával kiemeli, hogy mit is jelentett a város és a fejedelemség kapcsolatában a reformáció. Jelen ismertetés a múzeum gondozásában megjelent kiadványra kíván fókuszálni.

A kötet felépítését tekintve két részre tagolódik, az első bevezető tanulmányban ifj. Bartha János a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professzora segítségével végigkövethetjük Debrecen sorsát a mohácsi csatavesztést követően, ami az ország három részre szakadását követően szorosan kapcsolódott az Erdélyi Fejedelemséghez. Szerfelett olvasmányosan mutatja be, hogy a „kálvinista Rómaként” elhíresült város elöljárói élénk diplomáciai tevékenységének köszönhetően, hogyan talált lelkes támogatókra az Erdélyi fejedelmek személyében és miként próbált érvényesülni a nagyhatalmak árnyékában. Ezt követő írásban Kovács S. Tibor fegyvertörténész mutatja be a 17. századi Erdélyben használatos védőfegyvereket és hadi zászlókat. Itt két páratlan tárgyat emel ki, nevezetesen Bocskai István fejedelem hadi lobogóját és II. Rákóczi György erdélyi fejelem aranylemezekkel díszített díszsodronyingét, amik a magyar történelem legféltettebb műkincsei közé tartoznak.

Bocskai István fejedelem 3,5 m hosszú selyemdamasztból készült fecskefarkú főzászlaja a kiállításon – (Kép forrása: haon.hu)

A soron következő tanulmányban a bukaresti Nemzeti Múzeum munkatársa, Ernest Oberländer Târnoveanu hívja fel figyelmünket Apafi Mihály százdukátosára, a színaranyból készült, több mint tíz centi átmérőjű, körülbelül 35 dekagramm súlyú érme egy unikális darab, mivel csupán négy darab létezik belőle a világon.

Apafi Mihály százdukátosa – (Kép forrása: http://www.capodopere2019.ro)

A kötet második része katalógus, ahol gazdag képanyag és rövid leírások kíséretében olvashatunk a Román Nemzeti Történeti Múzeumtól kölcsönzött tárgyakról, többek között Bethlen Gábor díszszablyája, aranyozott ezüst süvegdísz, ezüst- és aranyberakással ékesített sarkantyúja, továbbá Bocskai István jogaráról.

Bocskai István jogara – (Kép forrása: derimuzeum.hu)

A következő oldalakon Krankovics Ilona a kiállítás kurátora a Déri Múzeum európai hírű numizmatikai gyűjteményéből a fejedelmek nagy értékű vereteinek segítségével ismerteti az Erdélyi Fejedelemség pénzverését, valamint rávilágít a debreceni ipar- és díszítőművészet sajátosságaira, formai jegyeire, ami a 16–17. században élte a virágkorát.

Miskolczi Bálint debreceni ötvös által készített aranyozott ezüst, talpas pohár – (Kép forrása: derimuzeum.hu)

Ahogyan ma, úgy az előző századokban sem létezhetett iskola könyvek és könyvtár nélkül. Oláh Róbert a kiállításon bemutatott, az erdélyi református fejedelmek által a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának adományozott legfontosabb egyházi és világi nyomtatványokra illetve az első román nyelven megjelent bibliafordításra kívánja felhívni a figyelmünket. Ezek az értékes relikviák tanúi annak, hogy a fejedelmek a gazdasági intézkedéseiken túl mennyire elengedhetetlennek tartották a kultúra gyarapítását, amelyért képesek voltak anyagi áldozatot hozni, továbbá széles körben alkalmazták az egyház- és művelődéspolitikájuk részeként. A katalógust végül Szendiné Orvos Erzsébet az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltár vezetőjének közleménye zárja, aki a fejedelmek kiváltságleveiből szemezve kigyűjtötte Szapolyai Jánostól kezdve Apafi Mihályig bezáróan azokat az okleveleket, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogyan vált Debrecen a Tiszántúl legfontosabb gazdasági központjává, a reformáció térnyerése után pedig kollégiuma és nyomdája révén a művelődés egyik központjává.

Marcus Fridericus Wendelinus két könyve a keresztény isteni tudományról, amelyeket Apafi Mihály erdélyi fejedelem fordított magyarra – (Kép forrása: www.dehir.hu)

Végezetül annyi mindenképp leszögezhető, hogy egy igényes, átgondolt szerkesztésű kiállítási katalógust tarthatunk a kezünkben. A rendkívül gazdag, jól összeválogatott képanyag a kötet külön értéke és szinte önálló kiadványként is megállná a helyét. Nemcsak azok számára nyújt segítséget, akik esetleg lemaradtak volna a kiállításról, de mindenképpen érdeklődnek a korszak tárgyi emlékei iránt és gyarapítani szeretnék ismereteiket, hanem azok számára is, akik újra át szeretnék élni a kiállításon szerzett felejthetetlen élményeiket.

Pálfi Ádám

A kötet adatai: A hit megtartó ereje – Az Erdélyi Fejedelemség és Debrecen. Szerk. Angi János – Dani János – Krankovics Ilona – Lakner Lajos. A Déri Múzeumban, Debrecenben megrendezett, 2017. december 4. és 2018. március 31. közötti kiállítás katalógusa. Debrecen, 2018. 120. pp. – A kötet a Déri Múzeum Múzeumi boltjában vásárolható meg.

Ezt olvastad?

A Bécs még várhat című kötet után újabb Kamen Nevenkin munkát tarthatnak kezükben a második világháború eseményi után érdeklődő olvasók.