Ideológiai nevelés az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól az egypártrendszerig: a nevelőtiszti intézmény

A nevelőtisztek és majd őket követően a politikai tisztek is a magyar fegyveres erők politikai neveléséért voltak felelősek. Az új szovjet politikai rendszer kialakulásával egyértelmű volt, hogy a magyar haderő kizárólag szovjet mintára jöhetett létre. A Magyar Kommunista Párt kezében volt 1945-től mind a nevelőtiszti, mind a 1949-től a politikai tiszti rendszer. A tanulmány a nevelőtisztképzés megszervezését és létrehozását tekinti át az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól megalakulásától a Magyar Kommunista Párt hatalomátvételéig.

A szerző korábbi cikkét a politikai tiszti intézmény kialakulásáról itt olvashatják:

A HM. Politikai Főcsoportfőnökség megalakulása és a politikai tiszti intézmény

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 20-án aláírta a fegyverszüneti egyezményt Moszkvában, ezzel arra kötelezte magát, hogy nyolc gyaloghadosztályt állít fel a szovjet hadsereg támogatására. Így megindult a hadsereg újjászervezése. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, honvédelmi miniszternek Vörös János lett.

Mucs Sándor szerint probléma volt, hogy a hadsereg milyen „politikai tartalommal szerveződjék újjá”. Nyilvánvalóan az előző rendszer ideológiája szóba se jöhetett, így egyértelmű volt, hogy az új magyar hadsereg csakis szovjet mintára jöhetett létre. Erre az egyik első példa Honvédelmi Minisztérium január 16-i kiadványában:

„Tényleges katonai szolgálat alatt honvédségen belül politikai tevékenység nem fejthető ki. Ez nem jelenti azt, hogy a katonák ne lehessenek tagjai a politikai pártoknak.” (Mucs, 1984: 3.)

Aláírás: Nevelőtisztek sorakozója. (Felkai Dénes: Mozgalmas élet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979. 193.)

A második mondatott valószínűleg egy MKP-s írta rá kézzel. A Honvédelmi Minisztérium január 19-én újból kiadott egy dokumentumot melyben már a szervezeti egységekről is szót ejtenek, így a nevelő vagy kulturális osztályról is. Az osztályt a honvédelmi államtitkár alá kéne rendelni, a felettes szerve pedig a Honvédelmi Minisztérium lenne.

„…nevelési osztály központi irányítás mellett, minden hadosztályparancsnokságnál, külön osztályként, öt-hatfőnyi nevelőcsoport működne, amely nevelőcsoport a hadosztályparancsnok utasítására szerint a maga számára az alárendelt csapatok soraiból bizalmi egyéneket szervezne be. E bizalmi egyének feladata lenne a hadosztályparancsnokság figyelmét fölhívni minden olyan jelenségre, amely arra mutat, hogy a hadosztályon belül valamelyik csapatnál szellemben, gondolatvilágban vagy tettekben megnyilvánuló reakciós jelenségek vannak.” (Mucs, 1984: 6.)

A nevelői előadásokat csak katonaviselt emberek tarthatták, az Ideiglenes Nemzeti Kormány engedélyével. Mucs Sándor kitért a társparancsnoki rendszerre is. Nem tartja ezt a rendszert megfelelőnek és két példát hoz fel ellene. Az egyik a magyar hadseregben működő úgynevezett harc-fegyelem biztosító tisztek, a másik a komisszár rendszer, ami a szovjeteknél működött. A szerző véleménye szerint ezek a rendszerek a bizalmatlanság jelei a hatalom részéről a hadsereg felé, amivel teljes mértékben egyetértek.

A Független Kisgazdapárt elképzelési a Magyar Kommunista Pártnak nem volt elfogadható, így a dokumentumra február 4-i dátummal rá van írva, hogy „újabb elvek szerint átdolgozva!” A kommunisták egy politikailag megbízható, és egy általuk ellenőrzött hadsereget képzeltek el. A Független Kisgazdapárt 1945-ben még határozottan elutasította, hogy a hadseregben jelen kell lennie a politikának. B. Szabó István, aki ekkor a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt már úgy fogalmazott, hogy a hadseregben nem szabad jelen lennie a pártpolitikának.

A Magyar Kommunista Párt 1945. január 30-án adta ki javaslatát a hadseregre vonatkozóan:

„A honvédség néphadsereg, amelyet a nemzet akarata hív éltre, hogy létéért, becsületéért, szabadságáért újra kezdje harcát, s biztosítsa helyét Európa szabadságszerető népei között, s vívja ki az összes szabadságszerető népek megbecsülését. …”

Ebben a javaslatban a nevelőmunkára vonatkozóan is megfogalmazzák az elgondolásaikat:

 „…a honvédséget eddig fasiszta és németbarát szellemben nevelték.[…] Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a demokratikus szellemben felépülő új magyar hadseregnek […] az Ideiglenes Nemzeti Kormány a legnagyobb barátsággal, szeretettel és megbecsüléssel megmutassa a helyes utat a demokratikus felfogás felé. A munka elvégzése a Honvédelmi Minisztérium keretében kulturális, nevelő osztály felállítását javasoljuk.” (Bedő, 1986: 18)

Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémia csapatzászlója, a csepeli dolgozóktól. (Felkai Dénes: Mozgalmas élet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979, 198.)

Nyilvánvalóan a Horthy-korszak hadseregére nem igaz sem a fasiszta sem a totális németbarát megállapítás, de az MKP-nak így kellett beállítania az előző rendszert, hogy alátámassza a Nevelőtiszti Intézmény létrehozásának szükségességét. Ennek megfelelően a Makói Népújság 1945. március 21-én megjelent számában is a nevelőtiszti intézmény legfontosabb feladataként jelöli meg a reakciós és fasiszta elemek felszámolását a hadseregen belül.

A Magyar Kommunista Párt egy 4 pontból álló tervezetett adott ki „A honvéd nevelőtiszti intézmény tervezete” címmel. Eszerint:

„A nevelőtisztek feladata:

– A honvédség következetesen népi öntudatának kialakítása.

– A honvédségnek a harctéri helyzetéről, s az ország népi átalakulásának fejlődéséről való tájékoztatás.” (Mucs, 1984: 9.)

Összegezve egy nevelőtisztnek, hazafiasnak, jó katonának, politikailag megbízhatónak és megfelelően tájékozott személynek kell lennie.

Kossuth Népe, 1945. június 8.

A Magyar Kommunista Párt első elképzelése szerint a Nevelői Osztály, kezdetben 4 fővel működne. Ennek a 4 főnek a feladatai az osztály kiépítése, a tanfolyamok vezetése és létrehozása, és már a hadseregen belüli nevelési munka vezérlése is. A hadseregben zászlóaljtól ezredig kell beosztani a nevelőtiszteket. A nevelőtisztek a parancsnoknak vannak alárendelve, kivéve a nevelői munkában ott csak javaslatokat adhatnak a parancsnokok.

Ez a tervezet akkor nem került kiadásra, viszont a későbbiekben ez alapján szervezték meg a nevelői munkát, 1945. február 8-án a Honvédelmi Minisztérium kiadványában már szerepel a nevelő csoport:

„A nevelőcsoport van hivatva biztosítani a honvédség szellemének demokratikus irányban való maradéktalan átalakulását. …” (Mucs, 1984: 12–13.)

A Nevelői Osztály 1945. február 20-án kezdte el hivatalosan a működését. Az osztályvezetője Dr. Jánosi Ferenc tartalékos százados lett. Az osztály 6 fővel kezdte el a munkát. A nevelő szervezet, mint azt korábban említettem igazodott a hadsereg felépítéséhez. Az MKP felkérte Révész Gézát, hogy gyűjtse össze és küldje a hadsereghez azokat, akik a Szovjetunióban elvégezték az antifasiszta iskolát vagy már harcoltak a szovjet hadsereg mellett.

A nevelői munka elsőként a 6. gyaloghadosztálynál indult meg Dr. Szeremlei Gyula vezetésével Debrecenben. A kéthetes tanfolyamok keretében feladatuk kiépíteni a hadosztályon belüli nevelői munka kiépítése volt, így például a nevelők tanfolyamának megszervezése és megtartása. Az MKP javaslatára további 7, a szovjet antifasiszta iskolát elvégzett ember került át a 6. gyaloghadosztályhoz. A 6. gyaloghadosztály után az 1. gyaloghadosztálynál szervezték meg a nevelői munkát Jászberényben. A kiépítés nehezen ment, végül Debrecenből küldtek ide nevelőket 1945 áprilisában, két ütemben. Ezen személyek között volt már olyan, aki a debreceni kéthetes képzést végezte el.

Az MKP nem csak az említett két gyaloghadosztályokhoz, hanem más alakulathoz és egységhez is küldött nevelőtiszteket. Például az őrzászlóaljhoz Dr. Felkai Dénest, és a vasútbiztosító alegységhez Lóránt Imrét. Kijelenthető, hogy a nevelők irányítása csak névlegesen volt a Honvédelmi Minisztérium kezében. Igazából a kommunisták irányították a szervezetet. Ennek három kitűnő bizonyítéka is van.

A háború befejezése után a nevelői munkában változások történtek. Székely László vezérkari ezredes 1945. május 22-én kiadatta az 1. számú nevelői parancsot.

„… a nevelők munka terén fegyelmezetten viselkedjenek és a legénység valódi érdekeiért harcoljanak.” (Mucs, 1984: 27.)

A parancs tartalmazta még a nevelők napi beosztását, hogy délelőttönként a katonai foglalkozásokon, délután pedig a nevelői foglalkozásokra készüljenek fel. Elrendelt egy kéthetes továbbképző tanfolyamon való részvételt, illetve megszabta, hogy milyen gyakran kell jelentést írniuk a feljebbvalóiknak. A tanfolyamok fontosságát jelzi az 1945. június 6-án kiadott 48. számú parancs:

Felhívom az alakulatok parancsnokainak figyelmét, hogy a nevelők továbbképzésére gondot kell fordítani, éppen ezért biztosítani kell a nevelők részére négyszer hetenként a délutáni foglalkozást, hogy önképzéssel foglalkozzanak.”

Az 1. gyaloghadosztálynál a következő témák szerepeltek a tematikában:

„Politikai pártok és szervezetek; Demokratikus viszonyok;  A földkérdés; Reakció és fasizmus; Az Egyesült Nemzetek; Magyarország történelme; Szocializmus.” (Mucs, 1984: 30–31.)

A Kossuth Népe 1945. június 8-án megjelent számában, négy fő feladatban foglalja össze a nevelőtiszti intézmény feladatát. Nevelői, tájékozatói, szociális és megfigyelői. Mindegyik feladat az újjászervezetést hivatott segíteni, így a megfigyelői feladata az volt, hogy

„beszivárgó reakciós és esetleg fasiszta elemek miden káros megmozdulását már csírájában észrevegye és elfojtsa”. (Kossuth Népe, 1945. június 8.)

Emelvény a politikai tisztek avatásán. (Magyar Filmhíradó 28., 1949. július)

A nevelőtiszti intézmény 1945 decemberére épült ki teljesen. A december 7-én kiadott parancs már minden zászlóaljnál közölte a nevelőtiszt személyét. Egy héttel később, december 15-én jelent meg a hadseregen belüli új újság a Dolgozó Honvéd. A nevelői szervezet összefogása és pontosabb megszervezése miatt 1946. január 28 és 31-e között hadosztálynevelői gyűlést tartottak Budapesten. A gyűlést Molnár Pál nyitotta meg, a főelőadást Dr. Felkai Dénes tartotta, „A nevelés illetve a nevelők céljai és feladatai” címmel.

1946. július 12-én a honvédelmi miniszter rendeletét, a nevelőtiszti intézmény működéséről, a minisztertanács elfogadta. A rendelet a következőket foglalta magában: A nevelőtiszteknek a hadseregen belüli politikai szellemű nevelése, pártpolitikától mentesen, a parancsnok támogatására kellett megvalósulnia.

A rendeltbe újonnan beiktatott 51. pontból, ami a hadseregen belüli pártpolitika és a hadseregben szolgáló személyek választójoga kapcsán született.

„A honvédség tagjai minden parlamenti képviselettel bíró politikai pártnak, szervezetnek tagjai lehetnek, de a honvédségen belül pártpolitikai tevékenységet nem végezhetnek. A honvédség minden tagja a választójogi törvények szerint aktív és passzív választójoggal rendelkezik.” (Mucs, 1963: 60.)

A nevelőtiszti intézményt 1946. szeptember 11-én kiadott „Honvéd Nevelőszemélyzet Szervi Határozmányában˝ véglegesítették. Ebben meghatározták a nevelők beosztását a hadseregen belül. A nevelők katonai szempontból a parancsnoknak, nevelői szempontból az elöljáró nevelőnek vannak alárendelve. Miért is volt indokolt a nevelőtisztek és magának a nevelőtiszti intézmény létrehozása és a hadsereg szervezetébe illesztése? Erre a kérdésre a korabeli sajtóból a következő választ adja:  

 A Honvédségi Közlöny 1946. márciusi számából:

„A magyar élet haladó, demokratikus átalakítása szükségessé teszi az új honvédség pártpolitizálástól mentes, következetes demokratikus, valamint kulturális nevelését is. Ennek a nevelésnek kell megvalósítania, hogy az új honvédség mind a fasizmus és annak maradványai ellen, mind pedig a magyar élet demokratikus átalakításának, az újjáépítésnek, a demokratikus rendnek és biztonságnak, belső, reakciós ellenségei ellen demokratikus köztársaságunk pajzsa és kardja, harcos védelmezője és sújtó ökle legyen.

Meg kell valósítania, hogy az új honvédség tagjainak demokratikus politikai és kulturális nevelésével a dolgozó népünk és demokráciánk feltétlenül megbízható, egységes demokratikus öntudattal, fejlődő népi műveltséggel, s mindebből táplálkozó szabadságharcos és haladó szellemmel telített, fegyelmezett, ütőképes fegyveres erejét jelentse.

Meg kell valósítania, hogy az új honvédség minden ízében néphadsereggé és az újjáépítésbe bekapcsolódva munkahadsereggé váljon. Hogy az új honvédség a népünk és demokráciánk jövendője szempontjából létfontosságú hármas: harcos, önnevelő és újjáépítő szerepet tölthessen be, erre szolgál a honvéd nevelőintézménye.” (Honvédségi Közlöny, 1946. március 1.)

Politikai tisztek oktatása a Petőfi Akadémiát bemutató filmhíradóban (UMFI Magyar Filmhíradó 49., 1949. február)

A nevelőtiszteket jelzéssel is megkülönböztették az állomány többi katonájától. A zubbonyokon egy Kossuth címeres jelzés volt egy nagy ˝N˝ betűvel a közepén.

A Magyar Kommunista Pártnak sikerült azt elérnie, hogy a szolgálati szabályzatot megváltoztassák, így a katonák párttagok lehettek. Ez a lépés hosszútávon, volt előnyös a kommunisták számára. A katonák jelentkezésekor, a kommunisták által támogatott réteg előnyt élvezett a hadsereghez történő felvételnél és a fiatalokat is előnyben részesítették.

Az első nevelőtiszti tanfolyam 18–30 év közötti férfiak jelentkezhettek, és előnyben részesültek azok, akik 2 éves katonai szolgálttal rendelkeztek. Az első 1 éves tanfolyam 1945. november 1-én indult. A tanfolyamra való felvételhez alkalmassági vizsgát kellett tenni. Azok, akik végül sikeresen teljesítették, az egész tanfolyamot alhadnagyi rangban kerültek a honvédség állományába.

A felvételinél származási szempontok is előtérbe kerültek:

„A felvételnél elsősorban tekintetben jönnek a paraszti és munkás családból származók.” (Honvédségi Közlöny, 1946. szeptember 25.)

További előnyben részesült, aki vagy akinek a szülei harcoltak a fasizmus ellen, aki vagy akinek a szülei az ellenállási mozgalomban részt vettek, aki önként jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, akik a Horthy-rendszerben baloldaliságuk miatt hátrányt szenvedtek, akinek középiskolai vagy annál nagyobb végzetségük volt. A Honvédségi Közlöny 1948. júniusi számában, szintén hasonló feltételekkel lett meghirdetve a IV. nevelőtiszti tanfolyam. Ugyanazok a feltételek és ugyanazok az előnyök a jelentkezésnél. A tanfolyamot 1948 októberében tervezették elindítani. A jelentkezőknek 18–30 év közötti személyeknek kell lenniük legalább 2 év katonai szolgálattal. Nem jelentkezhetnek azok, akik ellen valamilyen vétség miatt eljárás van folyamatban, illetve igazolásán bármilyen megjegyzés szerepel, és akik az országot nyugat felé hagyták el. A tanfolyam vezetőjének Dr. Felkai Dénest jelölték ki. A tanfolyam a volt Ludovika Akadémia épületében zajlott.

A nevelőtisztek képzése mellett a hivatásos, sorállományú tiszteknek is indított a nevelőtiszti intézmény egy két hónapos úgynevezett „Demokratikus Átképző Tanfolyamot”.

Az 1946. szeptember 16-i honvédelmi miniszteri rendelet kimondta:

„… a már eddig rendszeresített nevelőszemélyzet a honvédség hivatásos állományába tartozik.” (Mucs, 1984: 61.)

Friss Újság, 1948. december 9.

A nevelőtiszti tanfolyamok 1946 és 1948 között féléves időtartamban folytak. A nevelőtiszt hiány miatt 1947. május 3-án, 29 hallgatót felavattak. Dinnyés Lajos akkori honvédelmi miniszter tartotta a nyitóbeszédet az ünnepségen:

„Boldog vagyok, mert nekem jutott ez a szép feladat, hogy titeket pályátokra indítsalak. Szép lesz ez a pálya, de nehéz és göröngyös. […] Azzal bocsájtalak el titeket, hogy arra a bizalomra, amellyel a magyar nép ezzel az új tiszti rendfokozattal kitüntetett, mindig méltók legyetek. Harcoljatok a sötétség, a reakció és a korrupció ellen a demokrácia megerősödéséért, sokat szenvedett népünk jövőéért.” (Mucs–Zágoni, 1979: 154.)

Politikai tisztek avatása a Petőfi Akadémián (Magyar Filmhíradó 28., 1949. július)

A tisztképzés átszervezése után 1947. július 23-án jött létre a Honvéd Kossuth Akadémia, a Honvéd Hadbiztosi Akadémia. A felsőfokú képzésekre szintén 1947. július 23-án a Honvéd Hadiakadémia kezdte meg működését, 1948. szeptemberben-októberben pedig a Honvéd Petőfi Akadémia. A Hűvösvölgyi bázison kezdték meg a hallgatók képzését. Kezdetben nem voltak tanszékek. Voltak világi” előadói is az intézmények, ilyen volt például Devecseri Gábor őrnagy (majd ezredes) később Kossuth-díjas költő.

Az oktatás színvonalának emelése érdekében egy határozatot adtak ki 1948. július 12-én.

„Döntő feladat a Kossuth Akadémia számára 50 olyan előadóról gondoskodni 1948. októberig, akik a 4 hetes pártiskolák előadóinak a színvonalát ütik meg, 15 olyan előadóról, akik a 3 hónapos pártiskolai előadói színvonalon vannak. Továbbá a Honvéd Petőfi Akadémia számára 1948. október 1-ig 12 olyan előadóra van szükség, akik szintén a 3 hónapos pártiskola színvonalát elérik.” (HM HL II. VI/A-7 Horváth Miklós: A politikai tiszti intézmény a Magyar Néphadseregben (1949. február-1953). Doktori értekezés, Budapest. 1989. 78.)

Ezek az események indították el a nevelőtiszt képzés felgyorsult működését. Pálffy György altábornagyot 1948 februárjában nevezték ki a honvédség főparancsnokának. Helyettese Illy Gusztáv vezérőrnagy lett, aki egyben az újonnan létrehozott Kiképzési és Nevelési Csoportfőnökség vezetője is lett.

A Kiképzési és Nevelési Csoportfőnökségen belül megmaradt az alcsoportfőnökség melyet Jánosi Ferenc ezredes vezetett. Farkas Mihályt 1948. szeptember 9-én nevezték ki honvédelmi miniszternek a közel egy évig hivatalban lévő Veres Péter helyére. A hadsereg irányításából ezzel a Független Kisgazdapárt kiszorult és innentől egyértelműen a kommunisták ellenőrzése és irányítása alá került a hadsereg. Az alcsoportfőnökséget három osztályra (Nevelési elvi Osztály, Kulturális és Propaganda Osztály, Ellenőrző Osztály) bontották.

A század nevelőtisztek képzését az 1947–1948-as tanévben indították el, a vezérkari tisztek képzésével együtt. Az oktatás a vezérkari tiszteknél a Honvéd Hadiakadémián, a nevelőtiszteknél a Honvéd Petőfi Akadémián zajlott. A Honvéd Petőfi Akadémia 1948 szeptemberében induló tanévében, az oktatáshelyszíne az egykori Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia hűvösvölgyi épülete lett.

Politikai tisztek avatása a Petőfi Akadémián (UMFI Magyar Filmhíradó 49., 1949. február.)

Csak 1948. december 12-én tartották meg az Honvéd Petőfi Akadémia hivatalos megnyitóját. A megnyitó ünnepségen megkapták az ezüst díszkürtöt és a „Vörös Csepel” dolgozóitól ajándékba a csapatzászlót, aminek az egyik oldalán ez állt: „A néppel tűzön-vízen át.” A Honvéd Petőfi Akadémia jelvénye egy pajzs, aminek a széle zöld a közepén piros, a piros részben egy fehér nyitott könyv benne egy géppisztollyal lett.

A Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémia jelvénye (signum.laudis.hu)

Az Akadémia szervezte egy akadémikus zászlóaljt, két akadémikus századot, egy tiszti szakaszt és a tanfolyamok parancsnokságát foglalta magába. A nevelőtiszti tanfolyamok létrehozása a képzés színvonalának emelését mutatta. Ezáltal, a nevelőtisztek képzése, szervezett módon, tematikák, tanmentek között tudott működni. A tanfolyamok témái között találhattuk a politikai gazdaságtan, történelem, irodalom, filozófia, időszerű elméleti-politika és gyakorlati politika tárgyakat. 

Egyértelmű, hogy már a nevelőtiszti intézmény, majd később a politikai tiszti intézmény felállítása is a kommunistáknak állt érdekében. Már 1945-től az ő kezükben volt a nevelőtiszti intézmény megszervezésnek a lehetősége és ezáltal a hadsereg eszmei nevelése. Nyilvánvalóan a hatalom megszerzéséhez szükséges, hogy a hadsereg a te oldaladon, irányításod alatt legyen. A fegyveres erők feletti rendelkezés döntő fontosságú is lehet, bár ebben az esetben a hadsereg bevetésére nem került sor a hatalom megszerzése érdekében. A Magyar Kommunista Párt az 1947-es választásokon meg tudta szerezni a hatalmat még a (Szovjet) Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon tartózkodása alatt.

Sinkovicz Ákos

Hivatkozott források és feldolgozások

Publikált levéltári források, dokumentum kötettek

HM HL II. VI/A-7 Horváth Miklós: A politikai tiszti intézmény a Magyar Néphadseregben (1949. február–1953) Doktori értekezés, Budapest. 1989.

Visszaemlékezések

Felkai Dénes: Mozgalmas élet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1979

Korabeli sajtó

Honvédségi Közlöny 1945. március 1.            

Honvédségi Közlöny 1946.március.1. és 1946. szeptember 25.

Kossuth Népe 1945. június 8.

Publikált feldolgozások

Bedő László: A Magyar Néphadsereg kulturális élete 1945-1948. Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökség Tudományos Tanácsa, Budapest, 1986

Hazánk dicsőségére, 160 éves a Magyar Honvédség. szerk. Holló József. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2008

Maruzs Roland: Tábornoki kar 1945-1956. HK Hermanos Kiadó, Budapest, 2011

Mucs Sándor: A hadsereg a demokratikus magyar sajtó tükrében 1944-1948. Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökség Tudományos Tanácsa, Budapest, 1987

Mucs Sándor: A magyar néphadsereg megszervezése és fejlődése 1945-1948. Zrínyi Katonai Kiadó, 1963

Mucs Sándor: A politikai munka szervezete és tevékenysége a hadseregben 1945-1948. Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökség Tudományos Tanácsa, Budapest, 1984

Mucs Sándor- Zágoni Ernő: A Magyar Néphadsereg története 1945-1959. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1979.

Mucs Sándor- Zágoni Ernő: A Magyar Néphadsereg története. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1984.

M. Szabó Miklós: Katonai felsőoktatás 1947-2007. Hadtudomány, 2008/1–2. 30–36.

Internetes források

Kerecsényi Zoltán: Jánosi Ferenc ma is élő igazsága. https://nepszava.hu/1109436_janosi-ferenc-ma-is-elo-igazsaga

Oroszi Antal: Lépjünk be a múzeumba. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/lepjunk-be-a-muzeumba.original.pdf

 

Ezt olvastad?

A rádiót nemcsak hallgatjuk, hanem mint technológia meghatározza mai életvitelünket. Csak gondoljunk bele, hogy internetünket wifin keresztül osztjuk meg, és