Ingázó nők a szocializmusban – az elBeszélő vendége Kisőrsi-Farkas Zsófia

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük azoknak a nőknek, akik a megélhetés miatt vidékről városba ingáztak az államszocializmus időszakában? Ezt a témát dolgozza fel Kisőrsi-Farkas Zsófia Bicikliút a hóviharban című könyve. E kötetről beszélgetett a szerzővel az elBeszélő legújabb adásában Szőts Zoltán Oszkár és Lengyel Ádám.

Kisőrsi-Farkas Zsófia Bicikliút a hóviharban című könyvével.

A szokásokhoz híven először arról kérdeztük a szerzőt, hogy miként került a történelem szakra és a tudományos pályára. Elmondása szerint a történelmet csak harmadik helyen jelölte meg a felvételin. Végül azonban erre a szakra vették fel, ami szerencsés fordulatnak bizonyult. Már a kezdetektől az államszocializmus érdekelte, így tudatosan választott ilyen témájú szemináriumokat. 2012-ben, még alapszakos hallgatóként kezdett el foglalkozni későbbi disszertációjának témájával, amely most könyv formájában is megjelent.

A könyv alapvetően interjúkra épül, ezekből részletek is színesítik az egyes fejezeteket. Ezek ugyanis Szombat Jutka egy-egy, az adott tematikához kapcsolódó történetével kezdődnek, amelyek segítenek közelebb hozni az olvasóhoz a feldolgozott témákat. A könyvben szereplő történetek nem fikciók, állításaik forrásokkal alátámaszthatók, ugyanakkor az interjúalanyok álnéven szerepelnek.

Bicikliző nő Szombathelyen, 1965-ben. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor (178368)

A könyv kiindulópontja az 1960-as évekre lezajlott kollektivizálás, amely miatt sokan kényszerültek arra, hogy a városokban vállaljanak munkát. Emiatt sokan ingáztak vidéki települések és városok között. Vas megye könnyűipari szerkezete miatt itt több nő tudott elhelyezkedni az iparban. Ez részben kényszer volt, hiszen a megyéből sok férfi elvándorolt, hogy máshol dolgozzon.

Kisőrsi-Farkas Zsófia elmondta, hogy a könyv címét egy interjúalany anekdotája inspirálta. Az ingázóknak minden körülmények között igyekezniük kellett bejutni a munkahelyükre, miközben a tömegközlekedés fejlesztése nem tartott lépést az igényekkel az érdekellentétek miatt. A termelőszövetkezetek célja az emberek vidéken tartása volt, míg az ipar olcsó munkaerőt igényelt. Az ingázóknak a megbélyegzéssel is szembe kellett nézniük: a korabeli sajtó gyakran őket tette felelőssé az utazási körülmények rossz állapotáért. Továbbá hátrányt jelentett számukra, hogy a kétlaki élet és az ingázás miatt nem tudtak részt venni az ideológiai nevelésben sem.

A beszélgetés során szó esett még a beköltözés kérdéséről és nehézségeiről, valamint a Kádár-korszakhoz kapcsolódó nosztalgia jelenségéről is.

Lengyel Ádám

A teljes epizód megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját,
Támogasson minket