Ingázó nők a szocializmusban – az elBeszélő vendége Kisőrsi-Farkas Zsófia
Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük azoknak a nőknek, akik a megélhetés miatt vidékről városba ingáztak az államszocializmus időszakában? Ezt a témát dolgozza fel Kisőrsi-Farkas Zsófia Bicikliút a hóviharban című könyve. E kötetről beszélgetett a szerzővel az elBeszélő legújabb adásában Szőts Zoltán Oszkár és Lengyel Ádám.

A szokásokhoz híven először arról kérdeztük a szerzőt, hogy miként került a történelem szakra és a tudományos pályára. Elmondása szerint a történelmet csak harmadik helyen jelölte meg a felvételin. Végül azonban erre a szakra vették fel, ami szerencsés fordulatnak bizonyult. Már a kezdetektől az államszocializmus érdekelte, így tudatosan választott ilyen témájú szemináriumokat. 2012-ben, még alapszakos hallgatóként kezdett el foglalkozni későbbi disszertációjának témájával, amely most könyv formájában is megjelent.
A könyv alapvetően interjúkra épül, ezekből részletek is színesítik az egyes fejezeteket. Ezek ugyanis Szombat Jutka egy-egy, az adott tematikához kapcsolódó történetével kezdődnek, amelyek segítenek közelebb hozni az olvasóhoz a feldolgozott témákat. A könyvben szereplő történetek nem fikciók, állításaik forrásokkal alátámaszthatók, ugyanakkor az interjúalanyok álnéven szerepelnek.

A könyv kiindulópontja az 1960-as évekre lezajlott kollektivizálás, amely miatt sokan kényszerültek arra, hogy a városokban vállaljanak munkát. Emiatt sokan ingáztak vidéki települések és városok között. Vas megye könnyűipari szerkezete miatt itt több nő tudott elhelyezkedni az iparban. Ez részben kényszer volt, hiszen a megyéből sok férfi elvándorolt, hogy máshol dolgozzon.
Kisőrsi-Farkas Zsófia elmondta, hogy a könyv címét egy interjúalany anekdotája inspirálta. Az ingázóknak minden körülmények között igyekezniük kellett bejutni a munkahelyükre, miközben a tömegközlekedés fejlesztése nem tartott lépést az igényekkel az érdekellentétek miatt. A termelőszövetkezetek célja az emberek vidéken tartása volt, míg az ipar olcsó munkaerőt igényelt. Az ingázóknak a megbélyegzéssel is szembe kellett nézniük: a korabeli sajtó gyakran őket tette felelőssé az utazási körülmények rossz állapotáért. Továbbá hátrányt jelentett számukra, hogy a kétlaki élet és az ingázás miatt nem tudtak részt venni az ideológiai nevelésben sem.
A beszélgetés során szó esett még a beköltözés kérdéséről és nehézségeiről, valamint a Kádár-korszakhoz kapcsolódó nosztalgia jelenségéről is.
A teljes epizód megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:
Ezt olvastad?
További cikkek
ElBeszélő a a Báthory István Nemzetközi Történelem Versenyről
Az elBeszélő podcast legutóbbi adásában a történelemoktatás és a tehetséggondozás került a középpontba. Lengyel Ádám műsorvezető vendégei Blazovics Péter, a szegedi Báthory István Gyakorló Gimnázium szakvezető tanára, valamint Juhász Krisztina […]
Podcast sorozat az ENSZ békefenntartó missziókról
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének működését és tevékenységét kezdettől fogva kritikák övezik, ám talán a legtöbb bírálat és összeesküvés-elmélet a „kéksisakos missziókat”, vagyis az ENSZ békefenntartó tevékenységét érinti. A békefenntartók szerepe a […]
Szarajevó szafari
Szarajevó ostroma a délszláv háború idején a modern hadtörténet leghosszabb ostroma volt: a harcok 1425 napon át dúltak a városban. Az ostrom azonban nem pusztán hossza miatt vált hírhedtté. A […]
Előző cikk
Vérrel, vassal, ekével, karddal – könyvbemutató és szakmai est a vitézi rend múltjáról
A 2025. június 21-én megrendezett Múzeumok Éjszakája keretében mutatták be Facsar Mihály Vérrel, vassal, ekével, karddal című háromkötetes munkáját a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumában. A Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent […]











