Vérrel, vassal, ekével, karddal – könyvbemutató és szakmai est a vitézi rend múltjáról

A 2025. június 21-én megrendezett Múzeumok Éjszakája keretében mutatták be Facsar Mihály Vérrel, vassal, ekével, karddal című háromkötetes munkáját a Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumában. A Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent mű a vitézi rend történetét dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a szervezet társadalmi beágyazottságára, eszmerendszerére és tárgyi kultúrájára. A rendezvény szervesen illeszkedett abba a szellemi és kulturális törekvésbe, amely az elmúlt években újraértelmezi a Horthy-korszak intézményeinek történeti megítélését.

Személyes indíttatás és történészi módszer

A Rádler Mária Terézia múzeumvezető köszöntője után megkezdődő pódiumbeszélgetést jelen sorok írója vezette. A beszélgetésben a szerző, Facsar Mihály mellett Hajdú Ferenc, a kiadó igazgatója, Sallay Gergely, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezető muzeológusa, valamint Soltész Gyula, a Történelmi Vitézi Rend helyettes főkapitánya vett részt. A szerző – több mint egy évtizedes kutatómunkára támaszkodva – személyes motivációit is megosztotta: a Pataki Ferenc-hagyaték feldolgozása indította el azon az úton, amely végül ehhez a nagyszabású, forrásokban gazdag, sok szempontot figyelembe vevő, háromkötetes monográfiához vezetett.

A Vérrel, vassal, ekével, karddal cím mögött rejlő történelmi tapasztalat

A könyv címe – Vérrel, vassal, ekével, karddal – egy korabeli újságcikk fordulatát idézi, amely találóan ragadja meg a vitézi rend társadalmi önképét: a földművelés és a katonai szolgálat összekapcsolódását, az állam iránti lojalitást és az erkölcsi példamutatást. A beszélgetés során számos olyan nézőpont került elő, amely a korszak- és mentalitástörténet szempontjából is releváns: a rend megalapításának körülményei, jogi szabályozása, avatási szertartásainak rendje, illetve a szervezethez kapcsolódó társadalmi elvárások és a tagsággal járó előnyök.

Kutatási nehézségek és forrásfeltárás

A résztvevők hangsúlyozták: a vitézi rend vizsgálata számos kutatási nehézséget rejt magában. Egyrészt az 1945 utáni államszocialista korszak tudatos felejtéspolitikája miatt sok eredeti dokumentum és személyes visszaemlékezés veszett el vagy vált elérhetetlenné. Másrészt a témához tapadó politikai érzékenység is hátráltatta a tudományos feldolgozást. Facsar Mihály ennek ellenére több évtized sajtóanyagát, több család hagyatékát, valamint levéltári forrásokat feldolgozva olyan komplex képet nyújt a rend működéséről, amely új megközelítésekre is lehetőséget nyújt. Sallay Gergely szerint a szerző aprólékos forráskezelése és tárgyi kultúrára irányuló kutatása egyedülállóvá teszi a művet a magyar vitézirend-történeti irodalomban.

Társadalmi beágyazottság és emlékezetpolitika

A történelmi részletek mellett a rendezvényen a vitézi rend társadalomszervező szerepe is előtérbe került. A rend nemcsak emlékezetpolitikai intézményként funkcionált, hanem a Horthy-korszak egyik legfontosabb, részben szimbolikus, részben gyakorlati összetartó erejeként is működött. Soltész Gyula történeti példákkal illusztrálta, hogy a rend – különösen a vidéki Magyarországon – milyen szerepet töltött be a társadalmi integráció és a helyi közösségi identitás kialakításában. A vitézi cím presztízst és előmenetelt is jelentett, különösen a közigazgatási és katonai pályákon.

A megszólalók nem hallgatták el a rend árnyoldalát sem: a korszak antiszemitizmusának tükröződése, a politikai instrumentalizálás vagy a háborús érdemek mértékének problémás mérése mind olyan kérdések, amelyeket tudományos igénnyel kell tárgyalni. A kötethármas e tekintetben is figyelemre méltó.

Szakmai előadások: térképészet és határtörténet

A könyvbemutatót követően három szakmai előadás gazdagította a programot. Tóth János, az Óbudai Egyetem oktatója az európai fokmérések történetéről és geodéziai jelentőségéről tartott előadást, kiemelve a katonai térképészet tudományos alapjait és európai beágyazottságát. Suba János történész a trianoni határok térképi rögzítésének kihívásait ismertette, rámutatva a geográfia és a politika határvonalaira. Hegedűs Ábel térképtörténész előadásában a magyar katonai térképészet nagyközönségnek szánt kiadványait mutatta be, hangsúlyozva azok ismeretterjesztő és identitásformáló szerepét.

Hagyományőrzés és közösségi élmény

Az est zárásaként Kopka Ferenc katonatérképész hagyományőrző előadása következett, amely az austerlitzi csata 220. évfordulójához kapcsolódva mutatta be a napóleoni háborúk hagyományőrző kultúráját. A bemutató során az osztrák gyalogság egyenruháit, harcászati módszereit és a rekonstrukciók során alkalmazott hiteles forrásfelhasználást is bemutatta. Az előadás élményszerűen világított rá arra, hogy miként válhat a történeti érdeklődés közösségépítő és identitáserősítő gyakorlattá.

Történelemközvetítés múzeumi környezetben

A Zrínyi Kiadó könyvvásárral, a múzeum pedig tematikus tárlatvezetéssel és gyereksarokkal várta az érdeklődőket. A rendezvény összességében kiváló példája volt annak, hogy miként lehet a történeti tudást, a múzeumi környezetet és a kortárs értelmezési szempontokat összehangolt módon közvetíteni a szélesebb közönség felé.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök

Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én

X