IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora

Immár kilencedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborát, ezúttal rendhagyó módon nem nyáron, hanem 2024. október 3–6. között. Szintén eltérés a korábbi évek hagyományaihoz képest, hogy az esemény programjait idén Ópusztaszer helyett Szegeden rendezték meg. Azonban a tábor második napján Ópusztaszerre is ellátogattak a résztvevők. A tábor főszervezői a Belvedere Meridionale Alapítvány elnöke, Kiss Gábor Ferenc, és a Belvedere Meridionale szakfolyóirat munkatársai, Lengyel Ádám és Dávid Benjámin voltak.

A négynapos tábor megnyitójára a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében került sor, ahol Kiss Gábor Ferenc köszöntette a történész tábor résztvevőit. Nyitóbeszédében örömét fejezte ki aziránt, hogy a rendezvény immár kilencedik alkalommal kerülhet megrendezésre. Kiemelte, hogy a program céljaa fiatal, pályájuk elején járó kutatók támogastása. Ezentúl a rendezvény lehetőség biztosít arra, hogy a fiatal kutatók személyes kapcsolatokat alakítsanak ki kortársaikkal.

A megnyitót követően a tábor résztvevői a Nyugi Kertbe átvonulva egy interaktív, korabeli második világháborús relikvia-bemutatóval (fegyverek, egyenruhák, hadifogoly emléktárgyak, újságok) egybekötve hallgathatták meg Oláh András Pál A célpont a mai napra: Szeged című könyvének bemutatóját. A könyv az Egyesült Államok Hadseregének Légierejének 1944 nyarán/őszén Szegedet ért bombázásait vizsgálta. A beszélgetés moderátora Kiss Gábor Ferenc volt. Az este folyamán a résztvevők megismerhették a témához tartozó források feldolgozásának nehézségeit, például az adott fegyvernem nyelvezetének megértését, illetve képet kaphattak az amerikai légierő légifelderítési képességeiről, bombázási pontosságáról, és az amerikai hírszerzés által begyűjtött információk forrásairól, valamint azok hitelességéről is. A beszélgetést követően a közönség kérdéseire került sor, majd az este további része a kötetlen szakmai és baráti beszélgetések jegyében zajlott.

Péntek reggel, szemerkélő esőben indultak el a táborozók az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a rendezvény második napi programjainak helyszínére. A megérkezést követően a Puszta Házában a közönség először Kasza Péter Történelmi traumák – Mohács című előadását hallgathatta meg. Az előadó a mohácsi csata körül kialakult korabeli vitát mutatta be, ezen belül is Brodarics István művét, melynek előszavában szembeszállt a Johannes Cuspinianus munkájában leírt, a magyarokat vádló kijelentéseivel. Továbbá megismerhettük a kézirat utóéletét és a mohácsi csatáról alkotott képre gyakorolt hatását. Ezt követte Török Tibor Történelem és genetika. Módszerek és lehetőségek című előadása, melynek első felében a jelenlegi genetikai vizsgálatok módszertani hátterébe kalauzolta el a közönséget. Ennek keretében mutatta be, hogyan nyerhető ki DNS a csontvázakból, illetve az így megismert adatokból miként lehet egyes emberek és népek rokonságát meghatározni. Végül rátért, hogyan mutathatók ki az európai, illetve eurázsiai népcsoportok ősei. A prezentáció második felében a hallgatóság arról kapott információt, hogy a jelenleg zajló nemzetközi kutatások hogyan kapcsolhatók össze a magyarság származásával kapcsolatos vizsgálatokkal.

Az előadásokat követően az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményében található, Horthy-kori tanyai iskolában múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt a tábor tagjai. A foglalkozás érdekességét az adta, hogy az iskolapadba ülve egy Klebelsberg Kunó ideje alatt működő, korabeli tanórába csöppentek a résztvevők. Előkerültek a palatáblák és a palavesszők, majd többféle tantárgyból is ízelítőt kaphattak a „frissen padbaültek”, többek közt számtanból és nyelvtanból. A délután további része szabad programmal telt, a jelenlévők megtekinthették a Feszty-körképet, Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, a Rotunda kiállításait, és az emlékpark emlékműveit is. A táborozók estére visszatértek Szegedre, ahol egy közös vacsorát követően ismét kötetlen program következett.

A harmadik nap eseményei a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében folytak. A délelőttöt plenáris előadások nyitották, amelyek a magyarság XX. századi Kárpát-medencei szerepét, mind a magyarság, a határon túli magyar kisebbségek, és a trianoni béke Magyarországra gyakorolt hatásaival foglalkoztak. Először Bodó Barna előadását hallgathatták meg a résztvevők, mely a Magyarok a Kárpát-medencében. Avagy mi a magyar a 21. században címet viselte. Az előadásban áttekintésre került a Kárpát-medencei magyar szórványok kialakulása, az asszimilációs-integrációs, nyelv- és nemzetváltási folyamatok. Ezt követően Kudlik Zoltán mutatta be Délvidéki civilek és a nemzeti emlékezet című prezentációját. Előadásában ismertette, hogy a Nagy Imre Társaság hogyan ápolja és őrzi a délvidéki magyarság történelmét, illetve miképpen fogja össze a magyarságot a kultúra segítségével. A szekció harmadik előadója Fodor János volt, A magyar kisebbség Romániában a 20. században című előadásával. Ennek keretén belül az erdélyi magyar kisebbség 20. századi helyzete került bemutatásra politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szemszögből. A délelőttöt Kiss Gábor Ferenc Történelmi traumák – Trianon hatása a magyar hadtörténetben című előadása zárta. A prezentációban a trianoni békediktátum magyar honvédségre gyakorolt hatását ismertette a közönséggel.

A szendvicsebédet követően műhelybeszélgetésekkel folytatódott a tábor programja, ahol a résztvevők két egymást követő szekció keretében, egymással párhuzamosan futó kerekasztal-beszélgetések közül választhattak. Az első két a Hadtörténet elméleti és módszertani kérdései elnevezésű előadás meghívott beszélgetőpartnerei Pollmann Ferenc és Gorcsa Oszkár voltak. A beszélgetés Dávid Benjámin moderálása alatt zajlott, amelynek során a hadtörténelem és a hadtörténet közötti különbségről, a hadtörténészek szakmán belül elfoglalt pozíciójáról, a „civil” és a „katona” hadtörténészek viszonyáról, illetve a hadtörténet kutatás jelenlegi helyzetéről és kihívásairól esett szó. Az ezzel egyidőben futó Gazdaság és gazdálkodás környezeti tényezői című műhelybeszélgetés vendégei Rácz Lajos, Mód László és Vasárus Gábor voltak, itt a moderátori szerepet Lengyel Ádám töltötte be. A beszélgetés teljes egészében megtekinthető a YouTube-on Rácz Lajos.

A második témapár egyik műhelybeszélgetése Az utak és lehetőségek a fiatal kutatók előtt és a Kihívások és lehetőségek a történelemoktatásban címeket kapták. Előbbinél ismét Dávid Benjámin foglalta el a moderátori széket, a meghívott vendégek pedig Kiss Gábor Ferenc, Nemes László és Éliás János voltak. A beszélgetés a doktori képzésüket folytató, vagy frissen végzett doktoranduszok előtt álló lehetőségeket járta körbe. A téma kapcsán érintették a kutatásokkal járó nehézségeket, publikációs lehetőségeket és a munka világa adta kihívásokat is. Eközben a másik teremben Bagi László és Jancsák Csaba beszélgettek Lengyel Ádám moderálása mellett. A beszélgetés során többek közt arról volt szó, milyen eltérések tapasztalhatók az oktatás egyes szintjei közt, illetve hogy lehet megszólítani a diákságot. A beszélgetők külön kitértek arra, hogy milyen tendenciákat mutat a nemzeti és nemzetközi történelem iránti érdeklődés a fiatalabb generációk tagjai közt.

A műhelybeszélgetések után rövid szünet következett, majd a hallgatók előadásaival folytatódott a délutáni program. Az előadások igen változatos témákat jártak körül, mind kronológiai, mind földrajzi és kulturális értelemben. A sort Ormos Bálint nyitotta, aki disszertációjának egy részét ismertette Rusztikus és urbánus: egy doktori tézis kiragadott gondolatai című előadásával, majd őt követte Burányi Judit, akinek Bevezetés a tetoválástörténetbe elnevezésű előadásban megismerkedhettünk a tetoválások történelmi és kulturális hátterével, illetve azok változásával. Ezután Domján Máté mutatta be „Montezuma csarnokaitól, Tripoli partjáig…” – Az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának historiográfiája című témáját, betekintést nyújtva azon munkák listájába, melyek a tengerészgyalogság kétéltű hadviselésével foglalkoznak.  Ezt követően a matematikai számítások katonai stratégiára gyakorolt hatásáról kaphattunk képet Szabó Levente Gábor Japán + Matek = Pearl Harbor című előadásából. Végül a hallgatói előadások szekciójának lezárásaként, a magyarországi kényszerkollektivizálások egy szeletébe nyerhettünk bepillantást Sulák Péter Sándor A kényszerkollektivizálás egyházi társadalomtörténete – problémák és lehetőségek című előadásának köszönhetően. A napot ismét közös vacsora és kötetlen beszélgetés zárta.

A tábor utolsó napján a Belvedere Meridionale és a Doktoranduszok Országos Szövetsége bemutatkozásával kezdődött, majd ezt követte egy publikációs lehetőség ismertetése a résztvevők számára a Belvedere Meridionale tematikus lapszámában. A program végeztével Kiss Gábor Ferenc összegezte az elmúlt napok eseményeit, majd lezárta a rendezvényt.

Összességében elmondható, hogy a korábbi évek tapasztalatihoz hasonlóan – a rendhagyó időpont ellenére is – nagyszerűen sikerült a IX. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora. Izgalmas előadásokon és épületes szakmai beszélgetéseken vehettünk részt, az ezeket elválasztó szünetekben pedig lehetőség volt új szakmabeli barátságokat kötni, vagy régi ismerősökkel és kollégákkal találkozni. A résztvevőknek köszönöm, hogy együtt tölthettük ezt a tartalmas hosszúhétvégét, a szervezőknek pedig a továbbiakban is sok sikert kívánok, és izgatottan várom a következő táborokat és egyéb rendezvényeiket is!

Domján Máté

Ezt olvastad?

„A célpont a mai napra: Szeged” – új kötet a város második világháborús hadtörténetéről

Oláh András Pál számos olyan írás szerzőjeként vált ismertté a hazai hadtörténetírás művelői körében, melyek a Magyarország ellen végrehajtott második

X