Jobbágyköltözés és orosz forradalmak – Történelmi Szemle ajánló

Az MTA BTK Történettudományi Intézetének negyedéves folyóiratát legutóbb 2017-ben szemléztük, akkor a 2017. évi 3. számot ajánlottuk olvasóink figyelmébe. Most van szerencsénk egy újabb lapszámot ajánlani, mely az 1917-es oroszországi forradalmakhoz kapcsolódó írásokat és egy középkori magyar jogtörténeti vizsgálatot tartalmaz.

A LX. évfolyam, 2018. 3. száma Gulyás László Szabolcs Lex és consuetudo: a magyarországi jobbágyköltözés középkori szabályrendszere című tanulmányával kezdődik, az évfolyamon belüli folyamatos számozás miatt a 373. oldalon. Gulyás a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófiai Intézetének adjunktusa. A középkori jobbágyság történetével és középkori jogtörténettel kapcsolatban számos munkája jelent már meg, melyről publikációs listája is árulkodik. Tanulmányát pedig akár online már most el is olvashatják az érdeklődők.

A 397. oldaltól kezdve pedig tizenegy tanulmányt olvashatunk a 2017. szeptember 28–29 között megrendezett jubileumi konferencia anyagából. Részletes ismertetésére átadjuk a tematikus blokk egyik szerkesztőjének, Vörös Boldizsárnak a szót:

Szerkesztői előszó

A Történelmi Szemle e száma válogatást tartalmaz az „Ex oriente lux”?? – Az 1917-es oroszországi forradalmak hatásai az első világháború Magyarországán című tudományos konferencia előadásainak tanulmányváltozataiból. A tanácskozás az I. világháború történetével foglalkozó centenáriumi konferenciák sorozatába illeszkedett: ezért rendezte együtt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és az MTA BTK Történettudományi Intézet (MTA BTK TTI) a Hadimúzeum Alapítvány támogatásával. A rendezvényen mindkét 1917-es oroszországi forradalom magyarországi fogadtatásának vizsgálatára sor került: szervezői (főszervezője a HM HIM részéről Závodi Szilvia, az MTA BTK TTI részéről Vörös Boldizsár volt) ezért helyezték március és november közé: a 2017. szeptember 28–29-ei napokra. A konferencia első napjának helyszíne a HM HIM, másodiké az MTA BTK TTI volt. Megrendezését indokolttá tette e forradalmak nagy hatása az I. világháború menetére és, ezen túlmenően is, Közép-Európa, benne Magyarország történetére.

A konferencia főcíme, a latin nyelvű szókapcsolat: „Ex oriente lux” [keletről jön a fény] – egy szakirodalmi munka szerint – már jelen volt a kora keresztény patrisztikai irodalomban és azt fejezi ki, hogy a keresztények keletről várták Krisztus második eljövetelét. Az állítás 1917–1918-ban több magyarországi újságban is olvasható volt, így például Jászi Oszkár Ex Oriente lux! címmel írt vezércikket a Világ 1917. március 25-ei számába. A 2017-es rendezvény főcímében az idézőjelek és a kérdőjelek azonban már az e forradalmak következményeit is ismerő utókor emberének távolságtartását is kifejezésre juttatják a száz évvel korábbi optimizmussal szemben. Sőt nem egy, e folyóiratszámban olvasható tanulmányból az is kiderül, hogy több magyarországi kortárs (így a Szabadgondolat című folyóirat bolsevizmus-számának egyes szerzői vagy egy vármegyei hivatalnok) már 1918-ban felismerték, és elítélték az új hatalom által alkalmazott erőszakot.

A konferencia szervezésénél (és e folyóiratszám összeállításánál) egyrészt az az elgondolás érvényesült, hogy egy-egy szakember mutassa be: miként hatottak e forradalmak Magyarország társadalmának egyes csoportjaira (Pollmann Ferenc: a katonákra, Hajdu Tibor: a parlamenti pártok vezetőire, Klestenitz Tibor: a keresztény egyházakra, Csunderlik Péter: a Galilei Kör tagjaira, Balázs Eszter: az írókra, az értelmiségiekre, Ábrahám Barna: a szlovákokra, Kaba Eszter: az orosz fogságban lévő hadifoglyokra), másrészt az, hogy léptékváltásokkal, igyekezve teljesebbé tenni az áttekintést, az egyik szerző azt tárgyalja: különböző kiadványok munkatársai miként reagáltak (Tamás Ágnes: az élclapok karikaturistái), egy másik pedig ezt: egy kortársra milyen hatást gyakoroltak, ő miként értékelte azokat (Vörös Boldizsár: Lowetinszky János József vármegyei hivatalnok). Természetesen azzal is szükséges volt foglalkozni, hogy e forradalmakról az I. világháború idején milyen információk juthattak el Magyarország lakosságához: a cenzúráról Paál Vince tartott előadást, illetve közöl tanulmányt.

Sajnos valamennyi előadó nem készítette el előadásának tanulmányváltozatát és van olyan rendkívül fontos társadalmi csoport (a korabeli magyarországi gazdasági elit), amelyről – a forradalmak hatását jelző érdekes források megléte és a konferencia egyik szervezőjének minden igyekezete ellenére – egyetlen szakember sem vállalta előadás tartását és tanulmány megírását. A Történelmi Szemle terjedelmi korlátai miatt pedig az egyes szerzők csak meglehetősen röviden mutathatták be vizsgálatuk tárgyát, eredményeiket. E korlátozás következménye az is, hogy voltak, akik csak a februári oroszországi forradalom magyarországi hatásaival foglalkoztak.

A sokféle reagálást, értékelést ismertető, vagy olykor csak felvillantó írásokból ugyanakkor a konkrét eseteken túlmutatóan, általánosabb érvényű összefüggések is kirajzolódnak: például az, hogy egy történelmi esemény bemutatásához-megértéséhez miként nyúlnak vissza korábbi történelmi eseményekhez a kortársak (így egyes értelmiségiek, írók vagy Lowetinszky az 1917-es oroszországi forradalmak esetében korábbi forradalmak, köztük az 1789-es francia forradalom történetéhez) vagy ez: egy történelmi eseményt miként igyekeznek felhasználni külföldi kortársai, saját aktuálpolitikai törekvéseik érdekében (az oroszországi forradalmakat a magyar parlamenti pártok vezetői). Mindezeken túl azonban az 1917-es oroszországi forradalmak e hatásainak körültekintő, széles körű feltérképezése azért is fontos, mert hozzájárul az 1918–1919-es magyarországi forradalmak történetének pontosabb megismeréséhez is: milyen információkkal rendelkeztek, illetve rendelkezhettek ezekről az itteni átalakulások résztvevői? E kutatási eredmények, reményeink szerint, hasznosulnak is majd a magyarországi forradalmak vizsgálatainál. A konferencia szervezői pedig köszönetet mondanak a Történelmi Szemle szerkesztőségének a tanulmányok befogadásáért, közlésük lehetőségéért.

A folyóiratszám szerkesztői nevében:

Vörös Boldizsár

A Történelmi Szemle 2018/3. számának részletes tartalomjegyzéke itt olvasható, a teljes szám pedig megvásárolható az Intézetben a Humán Tudományok Kutatóházában (Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4.) vagy a Penna Bölcsész Könyvesboltban.

Ezt olvastad?

2019. március 13-án a Politikatörténeti Intézetben izgalmas előadásra került sor. Varga Lajos, az MTA doktora, az Intézet nyugalmazott munkatársa Szociáldemokraták