középkor
Francia-magyar kapcsolatközösség: nyelvek, származások, szimbólumok a középkori Európában
Tipikusan a kevesek számára nélkülözhetetlen „tücsöktudományok” egyike a francia és magyar középkori kapcsolatrendszerek tanulmányozása. Jóllehet, számosan élnek, akik nyugodtan néznek a tükörbe ilyesfajta tájékozottság nélkül is, ez kevésbé mondható el
Az első magyarországi bíboros életrajza – Recenzió
A történettudományban megesik, hogy egy-egy kutatási téma, közismert jelentősége ellenére, évekig, sőt évtizedekig méltatlanul mellőzve porosodik valamelyik levéltárban, várva, hogy a megfelelő kvalitásokkal és szakmai helyzettel rendelkező történész rátaláljon. A
Az államalapítás korának ismeretlen szereplője
Második részéhez érkezett az ELTE BTK Történeti Intézetében működő tudományos hallgatói szervezet, az I. Tóth Zoltán Kör által meghirdetett A történelem elfeledett szereplői címet viselő előadássorozat. Október 9-én a főként
Utazás a világ körül történész szemmel – Ismertető Ormos Mária könyvéről
Ormos Mária, Széchenyi díjas történész, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektora, az MTA tagja idén megjelent Gondolatok az ember történetéről című könyvében Föld körüli útra invitálja olvasóit. A 20.
Vajk nevének lejegyzője. Thietmar, az ezredforduló krónikása és a magyarok
Köztudomású dolgokról nem mindig tudjuk megmondani, hogy milyen forrásra vezethetők vissza. Így áll a helyzet Géza fejedelem és Szent István korának néhány fontos adatával is. A magyar kultúrában élő emberek
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 4. rész: A törékeny béke
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
(Jó)szomszédi viszony? – Trilógia Zsigmond király és Velence kapcsolatáról. I. kötet
A Magyar Királyság és Velence középkori kapcsolatát leginkább a dalmát partvidékért folytatott küzdelem határozta meg, a terület megszerzése I. (Nagy) Lajos külpolitikájának egyik legsikeresebb fejezete. E. Kovács Péter könyve a
A történész, a történelmi regény meg a tyúkhúsleves – Az „Ötvenezer lándzsa” a történész szemével
„Ez a szeminárium azt a célt szolgálja, hogy soha többet ne tudjunk nyugodt szívvel tyúkhúslevest enni.” Így vezette fel az állatcsont-határozásról szóló szemináriumunk egyik óráját Bartosiewicz László, tréfásan utalva arra,
Mit tanít(s)unk az iszlámról?
„Globális faluként” aposztrofált világunkban a különféle identitású egyének folyamatos érintkezése megkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált. A globalizáció nem visszafordítható, sőt egyre inkább utat tör magának. Éppen ezért fontos, hogy a
Bűnhődés az idők végezetéig – Tanulmányok az időről és a bűnről
Az idő és a bűn szubsztanciáját nehéz megragadni, hiszen oly sok féle szemszögből lehet megközelíteni és vizsgálni az adott fogalmakat. A Lapozó rovatunkban ma ajánlott kötet kísérletet tesz arra, hogy