középkor
Róma romjain: A Bizánci Birodalom utódállamai a negyedik keresztes hadjárat után
A Bizánci Birodalom önmagát fennállása során mindvégig a Római Birodalomként határozta meg, míg hivatalos állami ideológiája azt hirdette, hogy az állam az idők végezetéig hivatott fennállni, fővárosa pedig bevehetetlen. Ezt
Amikor behalt az Árpád-ház – 25 szelfi az Árpád-korból
Amikor maga Aquinói Szent Tamás gyanúsítja meg az egyik népszerű közösségi oldal kommentáradatában Boldog Özsébet azzal, hogy kamuprofilt működtet, vagy amikor III. Ince dühében felkiált, hogy mégiscsak a terembulláját ennek
Heti Ajánló 2019/37.
Tudományos programajánló rovatunk visszatér a nyári szünetről. Első szeptemberi kínálatunkban konferenciákat, könyvbemutatókat és a Történész Sörest következő programját ajánljuk figyelmükbe. Szeptember 10., kedd 19.00-tól a Klisé Bárban folytatódik a Történész
Egyetértés az együttélésről – A horvát-magyar kapcsolatok
A jelen recenzióban ismertetendő tanulmánykötet a Horvát Történettudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában 2015-ben jelent meg. Előzményének és alapjának az egy évvel korábban, 2014 februárjában tartott
Fraknói szabadegyetem ötödjére
Idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a hagyományosan augusztus első napjaiban tartott Egyháztörténeti Nyári Akadémiáját. Az első, 2015. évi „szabadegyetem” óta hagyománnyá vált esemény idén
„Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája” – interjú Bertényi Ivánnal
Bertényi Iván történész, a heraldika (címertan) kiemelkedő kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő történésszel pályájának kezdetéről, a
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész)
Előző heti írásomban azzal foglalkoztam, hogy a német területek forrásanyaga milyen képet fest az államalapítástól a III. Béla haláláig terjedő időszak Magyarországáról és magyarságáról. Áttekintésemben elsőként is bemutattam a Német–római
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (1. rész)
„Ez a provincia ugyanis, amelyet azért neveznek régtől fogva Pannóniának, mert mindenfelől erdők és hegyek, jelesül az Appenninek veszik körül, belül sík, ameddig a szem ellát, folyók és folyamok futnak
Egy grófi családi székhely leírása a késő középkorból
Mindig öröm kézbe venni egy késő középkori magyar történelemmel foglalkozó kiadványt, különösen annak, aki ezzel a korszakkal foglalkozik. Feltár-e új összefüggéseket? Megismerhetünk-e eddig homályba burkolózó történeti személyeket? Közread-e feltáratlan forrásokat?
Ami a középkori csatatérről lemaradt – Monográfia a dinasztikus kapcsolatokról
Font Márta a Közép-Kelet-Európa középkori történeti kutatásának meghatározó alakja, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA doktora. 2005-ben megjelent monográfiája a primer források ismeretében mutatja be, a kereszténység felvételétől, a világi