Kiállítások Keleten és Nyugaton III. A játékos tudástranszfer

Múzeumok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív múzeumpedagógiára. Ki ne szeretne rövid ideig Dr. Csont vagy épp Ragnar Lothbrok lenni? Ki az, aki nem próbálná ki, milyen játékokkal készültek a felnőtt életre az avarok gyermekei, vagy milyen babákkal játszottak a 18. századi barokk kastélyok kisasszonyai? A kiállítások mellett ezekre is van lehetősége a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatóinak.

Az Újkor.hu Országjáró rovata 2017-ben útjára indítja a Kiállítások Keleten és Nyugaton című cikksorozatát. A sorozat célja az, hogy a megyei múzeumi igazgatóságok kezelésében működő intézmények kiállításaihoz kedvet csináljon a portál olvasóinak, ezzel reflektorfénybe helyezve azt a szakmai munkát, amit a szakemberek az egyes kiállítóhelyeken végeznek. A hetente jelentkező sorozatban egy-egy Dunán inneni, és Dunán túli múzeum kiállítását vesszük górcső alá.


Mivel töltik meg Debrecenben Déri Frigyes múzeumát? Mit mesél a letűnt időkről az M35-ös autópálya nyomvonala? Mit kezdenek ma Veszprémben Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanár örökségével? Hogy hozták „helyzetbe” a múzeum kiállítási tárgyait? Mai Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a debreceni Déri Múzeumba és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba látogatunk.


Bízunk benne, hogy ezzel hozzájárulunk a látogatási számok emeléséhez, és az érdeklődőknek kellemes kulturális időtöltést ajánlunk. S ha tetszett egyik-másik tárlat, talán eljutnak olyanok is a múzeumokba, akik nem lesznek restek bővebben beszámolni azokról. Rovatunk számukra is teret biztosít.


Hol található Pannónia provincia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete? Merre induljunk, amikor a Jászkun kapitányok nyomába erednénk? Eheti Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a római civilizáció hazai őrhelyét, és a nomád jászok és kunok történetét bemutató múzeumokba látogatunk el, vagyis terítéken a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Damjanich János Múzeum.


A Kecskeméti Katona József Múzeum


A Katona József Múzeum épülete
Kép forrása: Városom.hu

Az újkorban ugrásszerű fejlődésnek indult Kecskemét városának közgyűlése a 19. század végén határozott egy városi múzeum és könyvtár létrehozásáról. A városi múzeum gyűjteménye a városháza épületében kapott helyet, és dr. Szilády Károly főlevéltárnokot bízták meg az új intézmények ügyeinek intézésével. A múzeum 1923-ban költözött a két oldalszárnnyal kibővített nyári kaszinóba, a megnyitóra 1924-ben került sor. Később a Bánk bán c. opera szerzőjének, Katona Józsefnek nevét vette föl az intézmény, mely ma a Kecskeméti Katona József Múzeum nevet viseli, és öt tagintézménnyel működik. Központja a Katona József Múzeum, melyben jelenleg kiállításokat nem rendeznek, azok a Cifrapalotában kapnak helyet 1996 óta.


A Cifrapalota épülete
Kép forrása: Wikipédia

A kezdetben üzleteknek, kaszinónak és bérlakásoknak helyet adó épület tervezésével Kecskemét város tanácsa Márkus Gézát bízta meg 1902-ben. Az építkezést még abban az évben megkezdték. 1903-ban adták át az épületet, melyet a színes majolikamezők, a tetőn megcsillanó napfény miatt a város lakossága nagyon hamar Cifrapalotaként kezdett emlegetni. Ami az épületen mindenki számára szembetűnő, az a rendkívül gazdag külső kerámiadíszítés, melynek elemeit a Zsolnay-gyárban készítettek a hírös város számára. A többfunkciósra tervezett épület a második világháború után állami tulajdonba került és szakszervezeti székházként használták, csupán 1983 óta szolgál múzeumi célokat.

A Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból című állandó kiállítás a múzeum avar kori gyűjteményéből merít. Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat a 7. század közepéig elsősorban a Bizánci Birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. A legjelentősebb régészeti leletek elsősorban a vezető réteghez tartozó magányos férfisírokból kerültek elő a megye területéről, ezek négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek Kunbábony, Kecskemét, Bócsa és Kiskunfélegyháza környékén.

A Cifrapalota adott helyet 2016-ban A háború pillangói című időszaki kiállításnak, melyről mi is tudósítottunk. A nemrég megnyílt Az erényöv titkos története, mítosz és valóság kiállítás pedig augusztus 20-ig tekinthető meg.


Fotó: Kiss Béla KKJM
Forrás: Újkor.hu

A Kecskemét kincsei – A Múzeum új szerzeményei című kiállításuk március 24-én nyílik meg, ahol olyan, az elmúlt években országos hírt szerző együttesek első nyilvános bemutatása történik meg, mint a kiskőrösi bronzkori aranykincs, a szalki avar vezér vagy az 1 éves restaurálás után most nagyközönség elé kerülő, európai jelentőségű 12. századi szent Péter ereklyetartó.

A múzeumhoz tartozik az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény is, mely 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével. Jelenleg a Két évszázad orvos- és gyógyszerészettörténeti emlékei Bács-Kiskun megyében című állandó kiállítás tekinthető meg itt. A kiállítás öt helyiségben került megrendezésre. Ezekből négy terem a gyógyszerészet, egy terem pedig az orvoslás múltját mutatja be. Utóbbi borbélysebészek, bábák tevékenységétől kezdődően kíséri végig a gyógyítás múltját a kórházak kialakulásáig.

Gyermeki énünk egy csapásra felülkerekedik rajtunk, amikor meglátjuk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kínálatát. Azon túl, hogy a Játékok: titkok, csodák, örömök címet viselő állandó kiállítás feleleveníti a 20. század első évtizedeinek iparművészeti játékterveit és megvalósult tárgyait – közöttük Undi S. Mariska, Juhász Árpád, Márkus Géza és Grabowieczky Leon munkáit – gazdag múzeumpedagógiai és közösségi programok közül választhatunk. Ha csak egy pillantást vetünk a márciusi programra, abban kicsik és nagyok is megtalálhatják maguknak a szórakozást. A múzeumpedagógiai programok között találjuk például „A sárga PIXEL-es út” Útikalauz digitális stopposoknak kicsiknek és nagyoknak, de havonta jelentkezik a Társasjáték nap, és felnőtteknek szól inkább a Szóraka Tanoda Könyvkötés felnőtteknek.

Mint ahogy az alábbi összegző ábrán is látszik, a Múzeum kötelékébe tartozik még a Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye is.


Kép forrása: Kecskemét.hu

Külön kiemelhetjük a múzeum honlapján található interaktív tartalmakat is. Számomra a leginkább szembeötlőnek a Tudományos hírek menüpont alatt található dinamikus 3D felvételek bizonyultak. A pontos régészeti és feltárási leírást nem nélkülöző felvételek segítségével egy tatárjáráskori éremlelet feltárásának pillanatában nézhetünk körbe az ásatáson, és egy római sírkőtöredéket is megtekinthetünk megtalálásának helyén.


Nézzen körbe a feltáró gödörben itt!

A Múzeum évkönyve a Cumania nevet viseli, 2016-ban jelent meg a 27. száma. Az Intézmény honlapján mindegyik megtalálható, a legtöbb digitalizálva PDF formátumban megtekinthető, vagy akár megrendelhető jelképes összegekért. A teljes anyag 2011-el bezárólag a Hungaricana oldalán megtalálható. Aki pedig idegenkedik az elektronikus kiadványoktól, az tegyen próbát a Cumania legfrissebb számának lapozgatójával! A papír illatát még nem tudja a technika visszaadni, de a lapozás hangját és vizuális élményét mindenképpen. Az online Gyűjteményük közül ehelyütt csupán a történetire utalunk, mely egy gazdag megyei képeslap-válogatást ölel fel, így akár a „Bács-Kiskun Anno” nevet is viselhetné.


Kép forrása: KKJM – Történeti Gyűjtemény

A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kaposvár

A legtöbb megyei múzeumhoz hasonlóan Somogyban is a századfordulón alakult meg az a mai intézmény jogelődje. A hivatali keresztségben a Somogymegyei Muzeum Egyesület nevet kapta, melynek gyűjteményét a vallás-és közoktatásügyi miniszter 1936-ban nyilvánította közgyűjteménnyé. A 12 ezer darabot meghaladó gyűjtemény a második világháborút követően 1949-től viselte a „Somogy Megyei Múzeum” nevet, egyúttal ekkor azok állami tulajdonba is kerültek. 1961-ben a múzeum, megyei szervezetként, a megyei tanács irányítása alá került, neve ezért „Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – Rippl-Rónai Múzeum” lett. 1973-ban indult el a munkáját bemutató szakmai folyóirat, a Somogyi Múzeumok Közleményei, négy évvel később pedig már 39 múzeumi egységet tömörített az intézmény. A rendszerváltás után ez a folyamat megfordult és a hálózat fokozatos karcsúsítása kezdődött meg. A megyei múzeumigazgatóságok 2013-as megszűnését követően vette fel mai nevét a gyűjtemény és lett Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.


A Múzeum főépülete
Kép forrása: Programturizmus.hu

A Múzeum állandó kiállításai közül Kincsek Somogy földjéből címet viselő tárlat kap helyet ebben a cikkben, melynek forgatókönyv-részlete sokat elmond a múzeumban dolgozó régészek új kihívásairól:

“(…)[ti. a régészetben] 20-21. század fordulója – a nagy infrastrukturális beruházásokkal – alapvető változást hozott. Az útépítések a régészet számára korábban elképzelhetetlen kiterjedésű felületek feltárását tette szükségessé és lehetővé, s korábban elképzelhetetlen mennyiségű lelet előkerülését eredményezte. A múzeum háromszázezres régészeti gyűjteménye másfélmillióra nőtt századunk első évtizedében. Az így létrejött hatalmas gyűjtemény teljes restaurálása, megfelelő raktározása, nyilvántartásba vétele, tudományos feldolgozása az elkövetkező évtizedek feladata.”

A kiállításhoz széles spektrumú múzeumpedagógiai foglalkozások igényelhetőek. A Rendhagyó történelemóra leírása sok jóval kecsegtet, ugyanis a következő kérdésekre ígéri a választ:

Milyen lehet talpig vasban harcolni, karddal csatakalapáccsal?

Vagy milyen lehet egyszerűen csak talpig vasban állni a tűző napon és a csatára várni?

Nehéz-e egy kard, és milyen védelmet is nyújt egy normann pajzs a használójának?

A foglalkozás bővebb változataként a kitartóak az Apródiskola elnevezésű programba is beiratkozhatnak. Emellett a Legyünk mi is régészek! foglalkozás keretében mindenki ecsetet ragadhat, majd ragasztót a Restaurátor foglalkozáson. A Dr. Csont címszereplőjének munkájába a Miről mesélnek a csontok órán kóstolhatnak bele, sorozatbéli munkatársának, Angela Montenegro alkotófolyamatának alapjait pedig az Arcrekonstrukció keretén belül ismerhetik meg az érdeklődők. Aki pedig a görög olimpikonokkal szeretne feketealakos vázákon „versenyt futni”, az megteheti a Sporttörténet – Az ókortól napjainkig című ismeretterjesztő órán. Mindez pedig egy bőröndbe pakolva akár az iskola falain belül is elérhető a Bőrönd Múzeum keretében.


Képek forrása: Rippl-Rónai MHVM

Két, Kaposváron található múzeumi épület kínálatán túl az egykori tagintézmények programját is ajánlja a múzeum Turisztikai kitekintés menüpont alatt. Az itt található információk segítségével tájékozódhatunk a környékbeli kiállítóhelyekről egy-egy kirándulás előtt. Kiderül, hogy Zala, Somogytúr, Szenna, Balatonszárszó és Balatonszemes mivel várja a turistákat.

Az Intézmény kezelésében működik a Szentjakabi Bencés Apátság és Romkert, ahol Kaposvár legfontosabb és leglátványosabb középkori emléke tekinthető meg.

„Kaposvár városközpontjától keletre, a Zselicség és a Kaposvölgy találkozásánál található. Az 1061-ben alapított, egykor Zselincszentjakabinak hívott apátság, hazánk első magán alapítású bencés monostora volt. Az apátsági templom helyenként több méter magasan fennmaradt falai hatalmas értékkel bírnak, 11. századi építészetünk kevés megmaradt emléke közé tartoznak.”

A látogatóknak szánt külön épületben a fenti múzeumpedagógiai foglalkozások igényelhetőek. A Múzeumhoz tartozik még névadójának szentelt emlékhely, a Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont, a Vaszary Emlékház és a Fekete István Látogatóközpont.


Szentjakabi Bencés Apátság és Romkert
Kép forrása: Kaposvármost.hu

Ma már nem hiányozhat egy múzeum honlapjáról a Digitális Gyűjtemény menüpont sem. A Rippl-Rónai esetében a néprajzi, képzőművészeti és a természettudományi osztályok gyűjteményén túl a múzeum kiadványainak digitalizált, letölthető változatát találjuk ehelyütt, melyet keresővel is elláttak, címre, szakágra, szerzőre lehet keresni. Ha itt valamit nem találnánk, érdemes a Hungaricana vonatkozó oldalán körbenéznünk.

*****

Látta? Elmesélné? Számoljon be róla! Küldje beszámolóját az info@ujkor.hu-ra!

Ha pedig támogatna minket, hogy a cikksorozat folytatódjon, látogasson el támogatói oldalunkra.

Újkor.hu – A Velünk élő történelem

Ajánlott cikkek:

  1. Kiállítások Keleten és Nyugaton I. – A cívisek és a királynék városa
  2. Kiállítások Keleten és Nyugaton II. – Ízisz és a szabadságharcos
  3. Az erényöv titkos története – avagy kiállítás egy tárgyról, ami nincs
  4. Kitaszítottak. Egy kiállításról, mely az érzelmekre hat
  5. Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna
  6. Balatónia – avagy mit tudunk a magyar tenger történetéről

Ezt olvastad?

A Múltunk c. politikatörténeti folyóirat 2017-es legújabb számát Debrecenben mutatták be a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola képzésében résztvevő PhD