„Partnerek vagyunk a történeti kutatásokban” – az elBeszélő vendége Jérémy Floutier

A kiélezett magyar–román kapcsolatok megértése az oktatás történetén keresztül nagyon is lehetséges, szögezi le munkásságával Jérémy Floutier történész, Franciaország tiszteletbeli konzulja. Azt is vallja, hogy a különböző és nagyon eltérő nézőpontok megtermékenyítik a történeti kutatásokat. Floutier először 2015-ben Montpellierből utazott Magyarországra. Doktori kutatásait – amiben Erdély 1945 utáni oktatásbeli reprezentációjával foglalkozott – két évvel később már Szegeden és Párizsban kezdte. 2023-ban ledoktorált, egy évvel később diplomáciai feladatokat is vállalt. Tovább kutat és tanít a Szegedi Tudományegyetemen és a Nantes-i Katolikus Egyetemen. Életéről és eddigi kutatásairól Lengyel Ádám és Rácz K. Bence kérdezte.

Jeremy Floutier francia történész, Franciaország tiszteletbeli konzulja, világpolgár. Bár egy kezén nem tudja megszámolni, hogy hány nyelven beszél és ért, Floutier inkább tartja magát történésznek, mint diplomatának. Jelenleg a Nantes-i Université Catholique de l’Ouest és a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

Montpellierből 2015-ben utazott először Magyarországra. Akkor – mint mondja – nagyon meglepte, hogy a számára ismeretlen Közép-Európában színvonalas tudományos élet és „normális autók” is vannak. Hiszen váratlanul döntött a térség mellett. Mint mérlegelt, a magyarországi Erasmus-félév melletti döntésében talán lehetett szerepe a Szegedi Tudományegyetem professzorának, J. Nagy Lászlónak is, aki egy a Horthy-korszakról szóló, Montpellier-ben tartott vendégelőadásával ragadta meg a figyelmét.

Azóta sok év eltelt: a román–magyar kapcsolatokkal és különösen oktatástörténettel foglalkozik. 2017 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetemen és a Panthéon-Sorbonne-on kettős fokozatszerzési program keretében folytatott doktori tanulmányokat. 2023-ban védte meg L’image de la Transylvanie en Hongrie et en Roumanie par le prisme de l’éducation: de la fin de la Seconde Guerre mondiale au changement de régime (1945–1990) című, franciául írt doktori disszertációját, amelyben Erdély 1945 utáni reprezentációját vizsgálta a magyar és a román oktatásban.

Kérdésünkre, hogy minek köszönheti, hogy a történészi pályát választotta, elmondta, hogy ebben részben dédapjának az élettörténete játszik szerepet, aki a második világháború alatt hadifogoly volt. Ezt miután szerencsésen túlélte, sokat mesélt dédunokájának kalandjairól. Mint mondta, fontosnak tartja az említett J. Nagy László mellett a szegedi műhely olyan tanáregyéniségeit is, mint például Csernus Sándor vagy Deák Ágnes.

Beszéltünk a magyar és francia történészképzésben tapasztalt hasonlóságokról és különbségekről is. Elmondása szerint a franciák nagyobb hangsúlyt fektetnek a módszertani oktatásra és a készülő írásművekkel – elsősorban szakdolgozatokkal – kapcsolatban igencsak eltérő formai követelményeket támasztanak, mint a magyarok. Elmondta, hogy Franciaországban – főleg mostanság – komoly érdeklődés van Közép-Európa iránt, és azt is, hogy nem ritka, hogy emiatt egyes történészek egy-egy ország bizonyos korszakára és témájára szakosodnak. Bevallotta: nem sok országot tudna mondani, amire a francia történészek közül ne szakosodna valaki.

Beszámolt kutatásai azon eredményeiről is, hogy a század második felében kiadott tankönyvekben – amelyeket elsősorban elismert történészek és nem középiskolai tanárok írtak – a nemzeti szemlélet a szovjet megszállás ellenére mindig is előtérben maradt. Összehasonlító vizsgálatai szerint azonban ez az elv a román történelemoktatásban sokkal agresszívabban jelent meg. Különösen az 1950-es évek végétől kezdődően, amikortól a román nemzeti fordulat nagy hatást gyakorolt az oktatási rendszer működésének egészére. Ennek hátterében a forradalmaktól való félelem is szerepet játszott, mondja Floutier. Tankönyv-vizsgálataiban fontos nézeteltérésnek bizonyult például a dákoromán elmélet, amiben jelentős eltéréseket és változtatásokat talált, de ilyen csomópontnak tűnt számára az 1848/1849-es forradalom kérdésköre és a parasztfelkelések mindenkori problematikája is.

Aki minderről többet szeretne megtudni, és választ kapni arra a kérdésre, hogy miképp lehet a diplomáciai teendőket összeegyeztetni a történészi működéssel, hallgassa meg az elBeszélő 45. adását!

Rácz K. Bence

Az adás teljes terjedelmében az alábbi linkeken érhető el:

Ezt olvastad?

Településfejlődés és vízfejű ország – az elBeszélő vendége Vasárus Gábor László

A diákok iskolai tanulmányaik során ugyan találkoznak a településfejlődés és a hazai településszerkezet alakulásának témájával, de jellemzően csak felszínesen –

X