Sör(est) újratöltve – Monte San Gabriele és az első világháború

Hangulatos félhomályban úszó bár, két előadó történész, egy történelem iránt érdeklődő társaság, egy kis nedű a kezekben: máris készen állt minden egy tökéletes estéhez. Beszámoló Stencinger Norbert és Pollmann Ferenc márciusi Történész Söresten elhangzott előadásáról, melynek témája az első világháború helyszíni kutatása és az abból levonható következtetések voltak.


Korhű egyenruhát viselő hagyományőrzők  (Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalog Dandár) (fotó: Dessewffy Zsolt)

2017. március 28-án, az immáron szokásossá vált keddi esték került sor a Történész Sörest újabb felvonására a Keleti pályaudvar szomszédságában található Klisé Bárban. A helyszín, a megszokottakhoz híven, most is barátságos és közvetlen hangulatú volt. A jelenlévők között történészekkel, egyetemi hallgatókkal és hétköznapi történelemkedvelő emberekkel is lehetett találkozni.

Az aktuális előadás az „Egyenlő a poklok poklával…” – A magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály harcai a Monte San Gabriele védelmében (1917. szeptember-október) címet kapta, amely már előjáróban is rendkívül megmozgatta az érdeklődők fantáziáját. Vajon mitől lehetett olyan különleges ez a helyszín? Mire gondolhatott az előadó, miért lenne pont ez a harc egyenlő a poklok poklával? Ilyen és ehhez hasonló miértekkel érkezhetett a hallgató közönség, kérdéseik pedig most sem maradtak megválaszolatlanul.


Pollmann Ferenc mint az est moderátora (fotó: Dessewffy Zsolt)

Stencinger Norbertet, a nagyhaboru.blog.hu egyik társalapítóját az első világháború szakterületén tevékeny történészt hallgathatták meg a Sörestre látogatók. Az este házigazdája, moderátora a tárgyalt korszak egyik elismert szakembere, Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet kutatója, illetve a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja volt.

Az előadásnak jól megalapozott tematikája rögtön kirajzolódott. Kezdésként Pollmann Ferenc elhelyezte az egész előadást térben és időben. Nagy vonalakban az 1917-es esztendő sorsdöntő pillanataira a világpolitikában, illetve az Európában húzódó frontszakaszokon történt eseményekre világított rá. Többek között kitért arra is, hogy ez volt az utolsó olyan év, amikor a központi hatalmak nem tűntek esélytelennek a háború megnyerésére – viszonylagos katonai fölényük volt érzékelhető, illetve a friss osztrák-magyar uralkodó, IV. Károly határozott elképzelésekkel kívánt a hadvezetés területén fellépni.


Stencinger Norbert előadás közben (fotó: Dessewffy Zsolt)

A moderátor ezek után átadta a szót Stencinger Norbertnek, aki egy rendkívül tartalmas diavetítéssel kezdte előadását. Először a hadszíntérkutatás jelenlegi helyzetét, illetve a hadtörténet ezáltal való újszerű megközelíthetőségét ismertette. Valóságos „fellélegzés” élményt nyújthatott a hallgatóközönségnek, ahogy bemutatta számukra, hogy a kutatott csatáknak van egy olyan aspektusa, amelyet igenis csak a terepen ismerhet meg igazán a kutató. Ez pedig nem más, mint a környezeti körülmények feltárása és megtapasztalása. Az előadó által bemutatott, saját kezűleg készített fényképek teljes összhangban voltak a Hadtörténeti Levéltárban talált jelentések leírásaival. Ez tehát a hadszíntérkutatás jelentősége. Vagyis az olvasót elkalauzolni ténylegesen a tárgyalt területekre, hogy ha élőben nem is, de legalább képeken keresztül átélhesse azokat az érzéseket és láthassa azokat a problémákat, amelyeket a helyszínen szolgált katonák megéltek és leírtak.


(Fotó: Dessewffy Zsolt)

A hadszíntérkutatás bemutatása után az előadó áttért az általa kutatott 20. honvéd gyaloghadosztály történetére, amelyről később kiderült, hogy fontos szerepe volt a harcok alakulásában, amelyet követően képet kaphatunk Monte San Gabriel korabeli helyzetéről, védelme fontosságának okairól, a küzdelem eseményeinek vázlatszerű bemutatásáról és az ellenfelek számszerűsített erőviszonyairól. A hangsúly – ahogy azt az előadó korábban felvezette – nem az eseménytörténeten, hanem sokkal inkább a honvédek helyzetén és a harcok körülményein volt. Betekintést kaphattunk a képeken, idézeteken és jelentéseken keresztül a honvédek mostoha mindennapjaiba is. Mint azt az előadó megjegyezte, „a honvédek kavernékba tudtak fedezék gyanánt behúzódni”, és példák sokaságával elmagyarázta azt is, hogy az valójában mit is jelentett a számukra. A mai kor emberének elképzelni is nehéz azt, hogy az ezekben a létesítményekben fedezéket lelt bakák milyen lelki megpróbáltatásokon mehettek keresztül a kavernák fölött becsapódó bombák hallatán az ott tapasztalható mostoha körülmények közepette. A prezentáció kitért a legénység demoralizálódási folyamatára is, amelynek köszönhetően a jelentések alapján növekvő tendenciát mutatott az eltűnt és megszökött katonák száma, ami miatt megjelent a katonai rendőrség intézménye is a frontszakaszon.

Az előadást lezárandó a megszokottak szerint a közönség kérdései következtek. Ekkor a vendégek több olyan kérdésre is megkapták a választ az előadótól, illetve a moderátortól, amelyek nagy része ugyan nem hangzott el konkrétan az előadásban, azonban szorosan kapcsolódtak a témához. Az utolsó kérdések megválaszolása után az est természetesen nem ért még véget, ugyanis a minden alkalommal szokásos kvízteszteket osztották szét a szervezők. A játék nyertese pedig nem csak a dicsőséget tudhatta magáénak, de a legfigyelmesebben hallgató vendégek torka nem maradt száraz az est további részében sem. Éjfélig ugyanis kisebb-nagyobb társaságok alakultak, melyek egy-egy hideg sör társaságában megvitatták az elhangzottakat.


(Fotó: Dessewffy Zsolt)

Összességében a Történész Sörest ezt nyújtja az ellátogatóknak: egy szakszerű, informatív, komplex történelmi előadást, összekapcsolva egy jó hangulatú sörözéssel a pesti éjszakában!

Török Gergely

 

Ezt olvastad?

Az olasz front 1917 őszén történelmileg meghatározó események színtere volt, melynek során az olasz hadsereg és azzal együtt az olasz