Út(on) a kultúrák földjén – Egy közelgő szegedi konferencia és kiállítás ajánlója

Sokaknak ismerős lehet az autópálya, vagy más közlekedési beruházások és a régészet kapcsolata. Legutóbb az egyik legnagyobb hírportál foglalkozott több cikkében a Bonyhádot elkerülő útszakaszhoz köthető régészeti feltárásról. Akkor egy gótikus középkori templom maradványait találták meg a 6-os főút mellett. A régészeti feltárások jogi hátterét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, és annak módosításai szabályozzák.

Az M43-as autópálya nyomvonalának régészeti feltárása a Csongrád Megyei Önkormányzat 2008. július 10-én tartott ülésével kezdődött. Ez az értekezlet volt hivatott jóváhagyni a Móra Ferenc Múzeumnak az M43-as autópálya régészeti feltárására vonatkozó 800 milliós szerződését. A szerződés jóváhagyását követő napon egy “szimbolikus kapavágással” Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója jelképesen birtokba vette a jövendőbeli autópálya nyomvonalán a régészeti feltárás terepét.

Az első kapavágás

A feltárások a gyorsforgalmi autóút Szeged és Makó közötti szakaszát, a Makót Keletről elkerülő utat, valamint a kettő összekötésére szolgáló út nyomvonalát érintették. A kb. 45 km-es szakaszon az előzetes kutatások alapján 31 régészeti lelőhely azonosítottak. 26 lelőhely feltárását a Móra Ferenc Múzeum, 5 lelőhelyét pedig az ELTE Régészeti Intézete végezte. Mintegy 6 munkahónap alatt 280 ezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át, ami egy közepes méretű magyar falu teljes területének felel meg. A munkában 7 régész vett részt, és összesen 2500 doboznyi leletanyagot sikerült megmenteniük az utókor számára. Az ásatás ezen szakaszának egyes lelőhelyeiről több képet és zárójelentéseket a Múzeum honlapján olvashatnak az érdeklődők. A leletek feldolgozása több tudományos publikációt ihletett, például a 31. számú lelőhelyének adatait, az ásatásvezető Pópity Dániel helyezte kontextusba, tanulmánya az Academi.edu oldalán olvasható.

A 31. lelőhelyen egy 3–4 századi szarmata, továbbá egy a 8-9 századra datálható késő avar kori telep részletét tárták fel. A telepen mindkét korszakból árkok, tárolóvermek és házak kerültek elő. A szarmata telep egyik legjelentősebb lelete két edény, amelyek egy kút alján feküdtek egymás mellett.

Egy szarmata kútból előkerült edények, közvetlenül a kiemelésük után. Koruk a Kr. u. 3–4 század

A hónap műtárgya kiállítás-sorozat keretein belül 2011-ben minden hónapban egy-egy kiemelkedő tárgyat mutatott be a Móra Ferenc Múzeum az M43-as ásatás leletanyagából. A kiállítás célja, hogy a régészeti feltárás során előkerülő kivételes tárgyakat, emlékeket is folyamatosan láthassa a nagyközönség.

Az egyik ilyen volt az a valószínűleg kultikus szertartás kellék is, mely egy gyermek sírjából került elő. A madár alakú, egyedi kerámiaedény a szarmata korból származik. Egy családi sírcsoport egyik sírjában, egy deszkakoporsóba temetett gyermek mellett leltek rá, a sírt a Kr. u. 4–5. század környékén áshatták. Így számolt be róla a Magyar Múzeumok portál:

„A különleges lelet korongon készült, és egy madarat formáz. Az edény letört feje az ásatás során nem került elő, azonban az állat testét sekélyen bekarcolt minta díszíti, ami a madár tollazatát imitálja. A madár alakú edények hasonló típusai rendkívül ritkaságnak számítanak, melyek szorosan kapcsolódtak a közösség hitvilágához.”

A koraközépkori leletek között a földmunkák során feltehetően egy második világháborús katona csontvázát is kiforgatta a földből egy munkagép az M43-as autópálya makói szakaszánál. Makó közelében 1944 őszén voltak harcok, a katonát feltehetően akkor hantolták el sietve, egy hevenyészett sírgödörben.

Az első feltárási szakasz 2009-ben zárult le. A Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján olvashatjuk, hogy Balogh Csilla régész-koordinátor tájékoztatása szerint összesen 31 lelőhelyen dolgoztak. Egy közel 7 hektáros területen feltártak például egy római kori szarmata települést, amely a 4-5. században létezhetett – ott találtak földbe mélyített házakat, műhelyeket, vízgyűjtő kopolyákat, kemencéket, füstölőket. Ezek mind jól rekonstruálják, hogyan éltek ott akkor a település lakói.

Az ásatás következő szakasza 2011-ben indult meg, a Makó és Csanádpalota közötti szakaszon és közel egy évig folytak a munkálatok a megyei önkormányzat támogatásával. A 2016. február 22-én nyíló kiállításon ennek a munkának az eredményeit teszik közzé a muzeológusok, és régészek, akik a kiállítás megnyitójára egy kétnapos konferenciát is szerveztek „Út(on) a kultúrák földjén – M43 konferencia.” Bízunk benne a Múzeum honlapján hamarosan ennek a rendezvénynek részletes programjai is elérhető lesz.

A szegediek nem elégednek meg ennyi ókorral és régészettel 2016-ban, hiszen Pompei világát is elhozzák Magyarországra. A tárlaton több mint száz, a nápolyi múzeumból érkező műtárgyat mutatnak majd be a gladiátoroktól kezdve a politikán, a mindennapokon, a kereskedelmen, az erotikán át egészen a 79-es katasztrófáig. További részletek itt olvashatóak a tervezetről.

Kép forrássa: Múlt-kor.hu

************
Frissítés!

Rendhagyó tárlatvezetések és előadások is kapcsolódnak a Móra Ferenc Múzeum kiállításához, a részletes programot az alábbi plakát tartalmazza:

További kedvcsinálóként:

“A különleges tárgyak között találunk ezüstből és bronzból készült ékszereket, övvereteket, szerszámokat, csonteszközöket és kerámiákat is. A tárlaton rovásírásos íjcsontlemezeket is bemutatnak az avar-korból, valamint egy óriási méretű kelta-kori urnát és egy kora-bronzkori hamvasztásos sír tárgyait is láthatjuk. Az utóbbi, több mint négyezer éves lelet azért is különleges, mert az elhunyt hamvait a sírban található edények elé, a gödör közepébe szórták, nem pedig urnában helyezték el őket.”

Forrás: a Móra Ferenc Múzeum közlése

Ezt olvastad?

2018. november 22–23-án rendezték meg a XI. Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát Military landscape Baranyában címmel, melynek az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság