Zombor: Képregényen a magyar őstörténet | az elBeszélő vendége Becskei Gábor

Nemrégiben jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában a Zombor című képregény, amely egy fiataloknak szóló, a honfoglalás korában játszódó, fikciós történet. A mű ugyanakkor törekszik a korszak hű bemutatására is. Miért érdekes médium a képregény? Hogyan lehet történelmi témát elmesélni egy képregényben? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor Becskei Gáborral, a képregény szerzőjével az elBeszélő legújabb adásában.

A beszélgetés első felében arról kérdeztük Becskei Gábort, hogy bár a történelem a középiskolában nem kötötte le különösebben, csak később kezdett érdeklődni iránta. Kiemelte, hogy ezért is lenne fontos, hogy az iskola ne csupán lexikális tudást adjon át, hanem próbálja felkelteni a diákok érdeklődését az egyes témák iránt. A képregények iránti érdeklődése már egészen korán megmutatkozott, de mélyebben tinédzserkorában kezdett el komolyabban foglalkozni a műfajjal. Kulcsélményként említette a Sin City képregény hazai megjelenését.

A Zombor megírásához a Zrínyi Kiadó felkérésére és az alap téma biztosításával kezdett hozzá. A cím a honfoglalás kori magyar nevek közül intuitívan lett kiválasztva. A képregény története egy fiatal fiú kalandjait követi a honfoglalás korában, miközben népmesei elemek is megjelennek benne. A történet és a képi megvalósítás szempontjából mindvégig fontos volt, hogy a korszak – amennyire lehetséges – hitelesen kerüljön bemutatásra. Ebben komoly szerepe volt Vadas Máténak, a képregény rajzolójának. A hiteles bemutatás érdekében Becskei Gábor alaposan utána járt a korszak kultúrtörténetének és szokásainak, elsődlegesen Sudár Balázs és Petkes Zsolt műveit felhasználva, míg Vadas Máté a vizuális ábrázolásokat és a szimbolikát dolgozta ki.

Becskei Gábor elmondta, hogy a kiadó elképzelése szerint a képregény füzetformátumban jelenik meg. Jelenleg hat epizódra tervezik, és már a harmadik füzet munkálatai folynak.

A beszélgetésben szó esett a képregények szerkesztésének menetéről, a különböző kompozíciós trendekről, valamint a vizualitás szerepéről, továbbá a képregényes és filmes vizualitás közötti különbségekről is.

Lengyel Ádám

Az adás teljes terjedelemben elérhető az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Településfejlődés és vízfejű ország – az elBeszélő vendége Vasárus Gábor László

A diákok iskolai tanulmányaik során ugyan találkoznak a településfejlődés és a hazai településszerkezet alakulásának témájával, de jellemzően csak felszínesen –

X