magyar történelem
Serédi Jusztinián esztergomi érsek politikai szerepvállalása a II. világháború éveiben
Serédi Jusztinián 1884. április 24-én született a Pozsony megyei Deákiban. Eredeti neve Szapucsek György volt, nevét a pannonhalmi plébánián töltött tanulóévei alatt magyarosíttatta, és vette fel a Jusztinián nevet. 1904-ben
A Balatoni Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum műtárgyainak elpusztulása 1945-ben
„Az éjszaka feszülten és nyugtalanul telt. Ismétlődő robbanások hallatszottak. A pályaudvaron egy lőszeres szerelvényt bombáztak. A találat láncreakciója következtében egész éjjel robbantak a lövedékek. Mint gyerek, tátott szájjal néztem a
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
László Gyula, a szegény emberek régésze
1910. március 14-én született László Gyula régész, egyetemi tanár és képzőművész. Neve a nagyközönség számára leginkább a kettős honfoglalásról ismert, egyetemi oktatóként pedig számos kiváló régészt indított el a pályán.
Egyháztól a rockzenéig – interjú Csatári Bencével
Csatári Bence 1972-ben született Budapesten, érettségit azonban már Sárbogárdon szerzett. Tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem–földrajz szakon szerzett diplomát. Doktori disszertációja – melynek címe A Kádár-rendszer könnyűzenei
Filmen az 1916-os koronázás – Interjú Tomsics Emőkével
Több mint 12 ezren kattintottak az 1916-os koronázás filmjének analitikus változatára 2019 december közepe óta, amióta a Filmarchívum más művekkel együtt nyilvánossá tette. A nemcsak a nézettségből, de a kedvező visszajelzésekből
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
Máig ható ítélet(ek) – Hóman Bálint a népbíróság előtt
A Ráció Kiadó a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel együttműködésben jelentette meg 2019-ben Hóman Bálint és népbírósági pere címmel azt a grandiózus kötetet, amely címének megfelelően a Horthy-korszak jelentős történész-politikusának
Háromszáz kerek történelmi évforduló 2020-ban
Rendkívül sokunk érdeklődik az évfordulók iránt. Az Újkor.hu erre tekintettel évek óta összegyűjt az újév első napjaiban olyan évfordulókat, amelyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. 2020-ban a teljesség igénye nélkül is
Helytállás, vitézség, hősiesség – Szulejmán szultán zarándokvárosának kutatása 2012–2019
A Szulejmán szultán zarándokvárosának helymeghatározására és feltárására alakult kutatócsoport 2019. december 4-én rendezte meg zárókonferenciáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK). A rendezvényen geográfusok, oszmanisták, történészek és régészek mutatták be a szigetvár-turbéki