Horthy-korszak
Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon
A cigányzenészek két világháború közötti helyzetét ismerhetjük meg korabeli sajtóanyagok, rendeletek, valamint jegyzőkönyvek tematikus közzététele által, Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató szerkesztésében, a Gondolat Kiadónál megjelent Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete.
Olaszország és a magyar revízió – interjú Hamerli Petrával
1927 és 1934 között az olasz és a magyar diplomácia szorosan együttműködött. Magyarország a revíziós törekvések támogatását várta Olaszországtól, míg az olasz kormány abban reménykedett, hogy partnere segítséget fog nyújtani
Tutajos és Vuk „atyja” – Fekete István élete
Fekete István vitathatatlanul a legolvasottabb magyar írók egyike. Számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta, azonban életműve jóval tágabb e két kötetnél. Hogyan élt Fekete István,
Kultúrdiplomácia és kultuszteremtés: Mussolini és Magyarország
Olaszországot és hazánkat az első világháborút lezáró békeszerződésekkel való elégedetlenség kötötte össze, hiszen míg előbbi „elégedetlen győztesként” hagyta maga mögött a háborút, Magyarországnak a trianoni békeszerződés következményeivel kellett szembenéznie. Magyarország
A „visszatért” felvidéki értelmiség helyzete az 1938-as első bécsi döntést követően
Az 1930-as évek második felének nemzetközi politikai folyamataiból jól kirajzolódott, hogy Magyarország egyre közelebb került az etnikai revízió lehetőségéhez. Ugyanakkor az 1938. november 2-ai első bécsi döntést követő – 11927
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az
Horthy motorvonaton érkezett – a kőszegi Hősök kapujának felavatása
A kőszegi Hősök kapuját 1932. május 29-én avatta fel a kormányzó, Horthy Miklós. A város nagy ünnepséggel készült a török sereget megállító egykori várvédők 400 éves évfordulójára, a kormányzó és
Felelősségre vonás a Tanácsköztársaság bukása után
Milyen módon vonták felelősségre a Magyarországi Tanácsköztársaság működésében közreműködő állampolgárokat a proletárdiktatúra bukása után? Hogyan zajlott a fehérterror, és miként a rögtönítélő bíráskodás? Egyáltalán mi a különbség e kettő között?
Viták a történettudományban: Ellenforradalom vagy restauráció?
2019. november 21-én rendezték meg a Viták a történettudományban: Ellenforradalom vagy restauráció? című rendezvénysorozat idei utolsó alkalmát a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja szervezésében Pécsett, a Civil Közösségek Házában. A
A válogatott miniszterelnök – Friedrich István labdarúgó karrierje
Friedrich István egyik kevéssé ismert magyar miniszterelnök, ezért kevesen tudnak a labdarúgással való kapcsolatáról, pedig ő volt az első – és jelenleg egyedüli –válogatott futballista, aki betöltötte ezt a pozíciót.