két világháború közötti időszak
A múlt politikája – Hóman Bálint megítéléséről
„Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen
„Alföldi zsidógyerekből egész nemzet történésze” – Angyal Dávid élete
Angyal Dávid munkássága meghatározó a magyar történetírásban, újszerű megközelítései, forrásfeldolgozó munkája, következetessége, az igazság keresése példaként álltak és állnak mai napig is. Bár a történész 1943-as memoárja szerint úgy érezte,
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó vezérkari főnöke – Artur Arz von Straussenburg élete
Hiánypótló kötetet jelentetett meg 2019-ben a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó Előre, Arz! – A Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke, báró Artur Arz von Straussenburg cs. és kir. vezérezredes élete és pályafutása címmel
Cholnoky Jenő élete és munkássága
Mérnöki tudományok, geográfia, fényképezés, festészet – külön szakmák, ám Cholnoky Jenő (1870–1950) mégis mindben jártas volt. A földrajz „hőskorának” egyik utolsó képviselőjének emlékezete a mai napig élénken él a tudományos
„A történelem a politikával foglalkozók legjobb tanítómestere” – interjú Joó Andrással
Joó András a 20. századi diplomáciatörténet és nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársaként a Horthy-kori Kutatócsoport tagjaként tevékenykedik. A történésszel – részben a
„A történelem tanulmányozása elengedhetetlen a jelenünk megértéséhez” – interjú Rab Virággal
Rab Virág két évtizede a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének közkedvelt oktatója, szakkollégiumi vezető, a két háború közötti gazdaság kutatója. Interdiszciplináris érdeklődése és nyitottsága révén tudományterületeken átívelő hazai és nemzetközi
Horthy Miklós és a trianoni békeszerződés
Horthy Miklós, Magyarország 1920. március 1-jén megválasztott kormányzója, június első napjaiban érdemi szerepet már nem töltött be a trianoni békeszerződés aláírása kapcsán. Az ezt megelőző döntések, például, hogy kik írják
A Time Square-en túl. A két világháború közti magyarországi feminizmus forrásai New Yorkban
Tényleg elengedhetetlen a New York-i Schwimmer-hagyaték áttekintése ahhoz, hogy plasztikus képet kapjunk a magyarországi feminista mozgalom születéséről, 1918 előtti fejlődéséről, valamint az azt ért kihívásokról a két világháború közti évtizedekben?
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon
A cigányzenészek két világháború közötti helyzetét ismerhetjük meg korabeli sajtóanyagok, rendeletek, valamint jegyzőkönyvek tematikus közzététele által, Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató szerkesztésében, a Gondolat Kiadónál megjelent Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete.