két világháború közötti időszak
„A történelem végül is ugyanolyan emberi konstrukció, mint az irodalom” – interjú Kántás Balázzsal
Kántás Balázs irodalomtörténetből doktorált, értekezését Paul Celan bukovinai német zsidó költő életművéből írta. Költőként, műfordítóként is jegyez köteteket, ugyanakkor levéltárosként dolgozva sorra adja közre forráskiadványait, és történettudományi doktori eljárását is
Szubjektív útikalauz a kávéházi cigányzenéről – Húzd rá, cigány! – Nyerges Erika kötete
„Húzd rá cigány, te örök, te áldott…” – A kávéházi cigányzene története címmel látott napvilágot 2020-ban Nyerges Erika kötete. A szerző két nagyobb blokkra osztva tekinti át – ahogy fogalmaz
Baranya vármegye első leventeversenye
Az 1921–1945 közötti években a magyar társadalom hétköznapjainak szerves részeként működött a leventeintézmény. Az idén 100 éve alapított állami ifjúságnevelő szervezet fennállásának első éveiben több ezer leventeegyesület jött létre országszerte,
„Anyukám, olyan szép ez a vagón” – A Szent Jobbot szállító Aranyvonat
1938-ban kettős szentévet ünnepelt az ország: ekkor tartották Magyarországon a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust és emlékeztek meg I. (Szent) István, Árpád-házi király (1000‒1038) halálának 900. évfordulójáról. Utóbbihoz számos esemény kapcsolódott országszerte.
Művészettörténet határhelyzetben – Csatkai Endre munkássága a két világháború között
Csatkai Endre (1896–1970) művészettörténész életpályája, munkássága több szempontból is egyedülálló. Ahogy jó barátja, Zádor Anna művészettörténész írta róla később, Csatkai „egyike volt az utolsó polihisztoroknak, aki abban az utolsó órában
A Vitézi Rend megalapozása – 1. rész: Az alapgondolattól a jogszabályig
„Hála a múlt iránt, s példa a jövendőnek” – foglalta össze 1920 augusztusában a világháborúban kitűnt katonák földdel történő jutalmazásának célját a Pesti Hirlap. (Pesti Hirlap, 1920. augusztus 29. 1.)
„Kedves Fettich kartárs, maga nem miközénk való…” – a népvándorlás korának 1945 után mellőzött régésze
1971. május 17-én hunyt el Fettich Nándor régész, a népvándorlás korának kiváló kutatója. Már a halála után közvetlenül megjelent nekrológok mindegyike hangsúlyozta hatalmas és sokrétű tudományos életművét, a Magyar Nemzeti
Károlyi Gyula, a pragmatikus politikus
A kormányközeli konzervatív napilap, a Budapesti Hírlap a következőképpen jellemezte Károlyi Gyulát, amikor 1932-ben lemondott a miniszterelnöki posztról: „Soha nem volt államférfi, akitől idegenebb volna a filmromantikának az a vadregényes
A tudós Teleki Pál
Az 1941. április 3-án elhunyt politikusról szóló írások általában mellékesen jelentik ki, hogy Teleki Pál tudós volt, egyetemi tanár, esetlegesen „nemzetközileg ismert tudós”. Miben állt az ismertsége? Hogyan haladt a
„Mindenkinek vissza fogok mérni.” Szálasi mint vezető
Szálasi Ferencnél megbízhatóbb szövetségest keresve sem találhatott volna Hitler. Őszinte és szavatartó ember volt politikusként is, aki ráadásul kétely nélkül állt ki a náci Németország mellett – nemcsak geopolitikai okokból,