Szende László bejegyzései
László Gyula, a szegény emberek régésze
1910. március 14-én született László Gyula régész, egyetemi tanár és képzőművész. Neve a nagyközönség számára leginkább a kettős honfoglalásról ismert, egyetemi oktatóként pedig számos kiváló régészt indított el a pályán.
„A régészet egy bizonyos fajta történelem” – interjú Mesterházy Károllyal
Mesterházy Károly régész, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori osztályvezetője, a honfoglalás korának egyik jeles kutatója, nevéhez számos ásatás és fontos mű fűződik. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő szakemberrel a gyermekkorról, az
„Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája” – interjú Bertényi Ivánnal
Bertényi Iván történész, a heraldika (címertan) kiemelkedő kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő történésszel pályájának kezdetéről, a
(Jó)szomszédi viszony? – Trilógia Zsigmond király és Velence kapcsolatáról. I. kötet
A Magyar Királyság és Velence középkori kapcsolatát leginkább a dalmát partvidékért folytatott küzdelem határozta meg, a terület megszerzése I. (Nagy) Lajos külpolitikájának egyik legsikeresebb fejezete. E. Kovács Péter könyve a
Tanulmánykötet Szent Márton európai és magyarországi tiszteletéről
A Szent Márton-emlékév számos lehetőséget biztosított, hogy a kutatás összegezze Pannónia híres szülöttjével kapcsolatos ismereteket. Ezek közé tartozik az a magas színvonalú tanulmánykötet, amely a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelent
45 hadifogolysors egy kötetben
Izgalmas vállalkozásba fogott az Országút Társulat: pályázatot írtak ki a még lappangó hadifogoly naplók és visszaemlékezések összegyűjtésére. A beérkező művekből 45-öt jelentettek meg, a dokumentumok értékes információkat őriztek meg a
Nők a magyar történelem viharaiban
Minden sikeres férfi mögött áll egy (erős) nő. E már-már közhelyszerű mondást manapság is sokat idézik, sőt különböző modernizált változatai is napvilágot láttak. Kétségkívül ez a megközelítés inkább a férfiakat
A múzeumalapító Nagy Iván tudományos munkássága
A XIX. századi magyar művelődéstörténet a polihisztorok korszaka volt: ők többféle tudományághoz értettek, és mindegyikben maradandót alkottak. A hazai közgyűjtemények szempontjából meghatározó szerepet játszó Rómer Flóris természettudósból lett régész. Hatni
„Légy archeologussá!” – 200 éve született a magyar régészettudomány atyja
200 éve, 1815. április 12-én Pozsonyban született Rómer Flóris Ferenc, “a régészettudomány atyja”. A német ajkú, iparos családból származó fiú bencés szerzetes lett, a szabadságharcban való fegyveres részvételéért az önkényuralom
A Magyar Nemzeti Múzeum főépülete Budapest ostromának poklában
„1945. január 16. Az orosz rohamcsapatok megjelenése a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nevezetes nap! A múzeum lakóinak legnagyobb része ekkor látott először vörös katonát!” Ezekkel a szavakkal kezdődik Fettich Nándor ostromnaplója,