Magyar Nemzeti Levéltár
A lehetőségek tárháza: a feliratoktól a levéltárig – interjú Várady Zoltánnal
Várady Zoltán a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárának igazgatója, emellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Munkássága és életútja során végigjárta a szakmai ranglétrát, s az újra- és
Kik vagyunk? – Felemelő és tragikus pillanatok a magyarság és a nemzetiségek történelméből
A magyar történelem egyik sajátossága, hogy az ország területén élő népességét mindvégig jellemezte az etnikai és kulturális sokszínűség. A Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. Voltak, akiket itt
A kora újkori önkormányzatiságtól „A magyar Švejkig” – a Levéltári Délutánok tavasza
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Újkor.hu közös rendezvénysorozata idén eddig két alkalommal várta a történelem iránt érdeklődőket a Bécsi kapu térre. Május 10-én a kora újkori magyarországi
A magyar Švejk nyomában – interjú Balogh János Mátyással
Balogh János Mátyás 2014-ben szerzett fokozatot az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosaként dolgozik, emellett A magyar Švejk – Egy naplóíró kisember mindennapjai
Lehet-e újat mondani Trianonról?
A Magyar Nemzeti Levéltár a Nemzeti Összetartozás Napján mutatta be a Trianon arcai című kötetet, amely személyes források segítségével mutatja be azt a változást, amely a társadalmat a trianoni béke
Trianon arcai
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös gondozásában, az MTA BTK
Heti Ajánló 2018/17.
A bűnözés történetétől a japán kultúráig. Ezen a héten is iránytűt mutatunk a történettudományi eseményekhez. Kedden, április 24-én 11:00 órai kezdettel kerül sor az MTA BTK TTI kutató professzor emeritusa,
Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején
2018. április 13-án, pénteken folytatódott a bencés rend 1945 és 1990 közötti történetéről szóló konferenciasorozat, amely a Magyar Nemzeti Levéltár, a Pannonhalmi Főapátság és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közös
Az első világháború humanitárius megközelítésben
Az első világháború alapjaiban határozta meg a 20. század történetét. Politikai eredményei szinte mindenki számára ismertek, szociális következményei viszont talán kevésbé. A hadifogságba kerülő vagy tartós egészségkárosodást elszenvedő katonák viszontagságai,
“Háború a vidék ellen – Konferencia a kollektivizálásról
A paraszti gazdaságok 1948 és 1962 között több hullámban végrehajtott kollektivizálása a magyarországi népesség közel felét érintette. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista