Kivándorlók öröksége – Az észak-amerikai magyar emigráció múltja, jelene és kutatási irányai

2025-ben második alkalommal gyűltek össze az észak-amerikai emigráció történetével foglalkozó kutatók, szakemberek. Ezúttal a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri impozáns palotája adott helyszínt a találkozónak. A második alkalom a korábbi referátumok számát, s az általános helyzetkép felmérése után konkrét amerikai-magyar vonatkozású munka előkészítését is tartalmazta. Az eseményről Máté Zsolt közöl beszámolót.

Hegedűs István volt a rendezvény moderátora és köszöntötte a rendezvényen megjelenteket. Felkérte Szabó Csaba főigazgatót a rendezvény megnyitására. Beszédében jelezte, hogy a migrációt globális vetületben nem vizsgálták még a tudósok, miközben már a Bibliában is olvashatunkmigrációról, így az az emberiséggel egyidős folyamat. Az ’56-os relációban is fontos, hogy csak a rendszerváltást követően kezdték feltárni a kivándorlás következményeit. Ma már tudjuk, hogy ezért került bevezetésre például 1964-ben a GYES. Felhívta a figyelmet, hogy Benyovszky Móric emlékére is terveznek egy konferenciát 2026-ban, aki korai világutazóként nyomot hagyott több kontinensen is. Mint elmondta, személyes küldetésének is tekinti, hogy a megannyi Észak-Amerikában található magyar hagyaték visszatérhessen Magyarországra. S beszámolt két Ausztráliából hazahozott hagyaték körülményeiről is.

Vass Csaba Géza a Mikes Kelemen Program során az MNL-be érkezett iratanyagokról adott elő. A programban megvalósult iratgyűjtés megfelelt a Levéltári törvény által ellátandó feladatokként jelölt meg a közgyűjtemény számára. KB. 27,5 iratfolyóméternyi irat érkezett haza, elsősorban Kanadából, de Argentínából, Ausztráliából és az Amerikai Egyesült Államokból is. A legtöbb irat az 1945 utáni és ’56-os, több hullámban kivándoroltak iratait tartalmazta.

Pigniczky Réka bemutatta az USA alapításának 250. évfordulójára készülő 10 részes dokumentumfilm sorozatát. A műsor célja, hogy az Egyesült Államokban sikereket elérő magyarokat az élet megannyi külön területéről megismerhessük. Továbbá bemutatta, hogy a Memory Project című oral history gyűjteményét milyen kérdéssor alapján forgatták, illetve milyen filmek készültek belőle. A jövőre bemutatásra kerülő dokumentumfilmek 5-5 perces hosszúságúak lesznek és nem csak a Memory project felvételeit tartalmazzák, hanem újakat is készítettek hozzá.

Péter Róbert a Magyar Bányászlap digitális bölcsészeti módszerekkel történő feldolgozását végezte el. A feldolgozáshoz AVOBMAT szoftvert használt, és 2157 kiadott lapszámot dolgoztak fel hozzá. Az előadó számos diagramot generáltatott a sajtóterméken keresett kulcsszavakból. A szoftver és a későbbiekben a mesterséges intelligencia segítségével pedig teljesen más szempontok szerinti kérdésfeltevések is elérhetők lesznek.

Máté Zsolt egy 2025 nyarán megvalósított Klebelsberg Ösztöndíj pályázat kapcsán ismertette, hogy a Columbia Egyetem kézirattárában milyen, az 1947-es emigrációs hullámra vonatkozó iratok találhatók. Bár kutatása a Nagy Ferenc hagyatékra fókuszált, de az egykori miniszterelnökön túl számos magyar hagyaték található az intézményben. Nagy Ferenc hagyatéka kimagasló részletességében és iratbőségében, de a ’47-es emigráció intézményrendszerének, kapcsolati hálójának feltárásához Pfeiffer Zoltán és Kovács Imre iratai is elengedhetetlenek.

Tóth Gergely a magyarnegyed.com weboldalon teszi közzé a világszerte gyűjtött magyar emlékekről készített fotóit. A gyűjtése nem csak épületekre, feliratokra vagy utcanévtáblákra terjed ki, de különböző pecsétek, újságok, kiadványok, anyakönyvek is megtalálhatók digitális gyűjteményében. Az előadása első állomása Pueblo, Colorado – A Dél Pittsburghje nevet viseli, és megismerhetünk belőle egy a sivatagban működő ipari komplexumhoz kapcsolódó számos magyar feliratot tartalmazó gyűjtést.

Antal-Ferencz Ildikó Magyarnak lenni Amerikában címmel tartott előadást a 3 évig készülő amerikai interjú sorozatáról. Magyarul három interjúkötetet jegyez, amikből kettőnek az angol fordítása is elkészült. Továbbá egy interjúból kinőtt visszaemlékezés is megjelent már. Mint elmondta, készül egy negyedik interjúkötet is, amelyhez már Dél-Amerika, Ausztrália és Japán is megjelenik egy-egy magyar emigráns életútinterjújával. Említette, hogy kutatók is megkeresték már az interjúk tudományos célú felhasználásáért.

Fenyvesi Anna, Bakos Réka szerkesztők és Szabóné Rácz Éva szerző mutatta be az Óhazából az Újvilágba című Facebook-csoport alapján megvalósuló könyvsorozatot. Már két kötet megjelent, ám 2026-2027-re még öt kötet van tervezve. Az élettörténetekből kirajzolódott, hogy a kivándorlók történetei közül a hazatérőkről vagy visszatérőkről van a legkevesebb adat. Pocsai Zsuzsanna készül Béres István, „Pestu” naplóját megjelentetni, amely attól egyedülálló, hogy egy alsóbb társadalmi rangú személy történetét ismerhetjük meg benne. A borsodi Dollártanya kötet alapja, hogy két hullámban vándoroltak ki Északkelet Magyarországról és Nemesbikken vásároltak fel birtokokat, majd hozták létre a megspórolt pénzből a Dollártanyát.

Katona Csaba a bostoni 1956-os magyar emlékmű felállításának hátterét mutatta be. 1964. október 23-án alakult meg a Hungarian Society of Boston, amely később Massachusettsi Magyar Egyesület néven működött. A nyolcvanas évek elejére a megszűnés szélére sodródott az egyesület különböző jogi csatározások okán, végül 1983-ban elkezdték az ’56-os emlékmű pénzügyi hátterét megteremteni, amely, mint általános szabadság szimbólum az amerikai közösség támogatását is elnyerte. Hollósy György Clevelandből lett a szobrász. Az általa készített szobrot egy John F. Kennedy idézettel látták el, azon megkötés mentén, hogy tilos volt szovjetellenes szöveget választani.

Ezt követően került sor egy kerekasztalbeszélgetésre Balogh Balázs, Fülemile Ágnes, Bakos Réka és Venkovits Balázs részvételével az USA alapításának 250. és az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójára készülő nagyszabású tárlatról kapcsán. A felvázolt koncepciót követően ez egy nyílt, minden résztvevővel kibővített beszélgetéssé alakult. Az online és offline kiállítás egyaránt egy nagyszabású kezdeményezés a szervezők részéről. Mivel a tárlat koncepciójának véglegesítése még folyamatban van, az olvasók remélhetőleg fél éven belül már élvezhetik az első, ebből készült offline és online tartalmakat egyaránt.

A rendezvényt Szilágyi Péter államtitkár-helyettes zárta, aki kifejezte háláját a szervezőknek és a kutatóknak a diaszpóra történetével kapcsolatos munkájukért. A rendezvény remélhetőleg folytatódik a nyár elején, s addig számos résztvevő együttműködése révén készül majd el 250 amerikai magyar életrajz, s egy negyed évezredet átfogó amerikai-magyar politikatörténeti/migrációtörténeti plakátkiállítás.

Máté Zsolt

Ezt olvastad?

Térképre vitt montreali történelem

Montrealban, a kanadai Concordia Egyetem, Magyarország Montreali Főkonzulátusa és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának közös rendezvényén mutatták be 2025. december

X